A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest.

Az előadások a következő témára: "A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János 2008 Budapest."— Előadás másolata:

1 A közoktatás „dobbantási” esélye Dobbantó Programindító Konferencia Setényi János setenyi@expanzio.hu 2008 Budapest

2 Egy zsugorodó világ Az 1975 és 2001 között született korosztályok létszáma 2002. január elsején (fő) Forrás: Demográfiai évkönyv 2001, KSH

3 Mit mutatott a 2000-es PISA? Az IEA és PISA 2000 vizsgálatok közötti teljesítményszint eltérése

4 Mit mutatott a 2000-es PISA? A TIMSS-R és PISA 2000 vizsgálatok közötti természettudományos teljesítményszint eltérése

5 Mit mutatott a 2000-es PISA? A TIMSS-R és PISA 2000 vizsgálatok közötti matematikai teljesítményszint eltérése

6 Mit mutatott a 2000-es PISA? Az olvasás-szövegértés kompetenciaterület tanulói teljesítményszintjei nemzetközi összehasonlításban

7 Mit mutatott a 2000-es PISA? A PISA 2000 tanulói teljesítményei és az egy főre jutó nemzeti össztermék aránya nemzetközi összehasonlításban

8 Mit mutatott a 2000-es PISA? A PISA 2000 tanulói teljesítményei és az egy tanulóra fordított oktatási költség aránya nemzetközi összehasonlításban

9 Mit jelentenek a táblák? a korábbi nemzetközi mérések (IEA, TIMSS) az ismereteket mérték, addig a PISA az alkalmazott tudást értékelte, ez a magyar tanulói teljesítmények romlását eredményezte a magyarországi tanulói teljesítményszintet mindhárom kompetencia-területen az átlagos szint meghatározó volta és a gyenge teljesítményszint meglepő kiterjedtsége jellemezte

10 Mit jelentenek a táblák? a nemzetközi összehasonlításban átlagos vagy annál gyengébb magyarországi teljesítmény – a lehetőségekhez képest - tisztességesen finanszírozott, de alacsony hatékonysággal működő közoktatási rendszerben születik meg Magyarország egyike azon országoknak, ahol az iskolarendszer a legkevésbé képes az otthonról hozott szocio-ökonómiai hátrányok enyhítésére.

11 A lehetséges okok Hagyományos pedagógiai gyakorlat Viszonylag gyenge helyzetben lévő intézményvezetők Elsősorban működtetésben érdekelt önkormányzatok Lehetséges ellensúlyok hiánya (ellenőrzés, értékelés): nem minőségi verseny

12 Egy válaszlehetőség: az EU fejlesztési programok Tartalmi modernizáció és kompetencia- fejlesztő oktatás (NAT, digitalizáció, HEFOP 3.1.3., 3.1.4.) A pedagógus-továbbképzés erősítése (államilag támogatott képzések) Vizsgarendszer reformja (érettségi és felvételi reform) Integrációs politika (HEFOP 2.1.5., 2.1.7. És 2.1.8.)

13 A hiányzó válaszok – az elszámoltathatóság Új pedagógiai kultúra az intézményekben, az intézmények szakmai mozgásterének bővítése Az intézményvezetők megerősítése (munkáltatás és belső minőségbiztosítás) Új, teljesítményközpontú pedagóguspolitika (teljesítményértékelés, új bérrendszer és a minőségi bérpótlék újraélesztése) A mainál keményebb ellenőrzési és értékelési rendszer kiépítése Partnerség az iskolafenntartó önkormányzatokkal (kistérségek és nagyvárosok)

14 Kik a nehezen kezelhetők? Tanulási nehézséggel küzdők (dislexia, disgrafia, logopedia stb.) Viselkedési problémával bírók (agresszió, depresszió, figyelemhiány, szorongás) Elmaradottak (egyenletes de fejletlen személyiség) Halmozottan problémás tanulók

15 1. válasz: Diagnózis Az okok feltárása nélkül nincs kezelés Szakszolgálati segítség is kell Egyéni fejlesztési terv (portfólió) kidolgozása szükséges A pedagógus szövetséget épít a partnerekkel (szülők, szakszolgálat, kollégák)

16 2. válasz: Tanulásszervezés A tanuló erősségeire építő munkaformák alkalmazása (pl. csoportmunka) „Felfelé húzókkal” való együttműködés kikényszerítése (páros projektmunka) Önálló feladatok adása és számonkérése (szokatlan munkaformák is) Folyamatos motiváció (bevonás a tanulásszervezésbe) Folyamatos egyéni értékelés Szövetség más iskolákkal Nemzetközi tapasztalatok