Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása

Az előadások a következő témára: "Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása"— Előadás másolata:

1 Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása
12. előadás Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása Műtrágyázási szaktanácsadás 1

2 Idézetek a dolgozatokból
A talajban kévő víz a kisebb kapacitású hely felől a nagyobb kapacitású hely felé áramlik. A többi elem jelenléte a növényben a legkisebb elemtől függ. A túl sok N hatására szikesedés lép fel Mitscherlch törvény: A növény fejlődése akkor vehető észre ha megfelelően tud tápelemet felvenni. Mineralizáció során a nitrogén elemeire bomlik. Nitrifikáció az a műtrágyázás 2

3 Tápanyagszükséglet megállapítása
Biológiai módszerek Kémiai módszerek Tenyészedényes kísérlet Szabadföldi kísérlet Levél vagy növényanalízis Mikrobiológiai módszer 3

4 Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas
5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett alatt Fe ppm < < P/Fe felett alatt Mn ppm < < P/Mn felett alatt Zn ppm < < P/Zn felett alatt Cu ppm < < P/Cu felett alatt B ppm < < K/B felett alatt 4

5 A termés és a levél ásványianyag tartalma közötti összefüggés
luxus felhalmozás hiány tartomány toxicitás Erős hiány határkoncentráció 5

6 Tenyészedényes kísérletek
NPK kezeléskombinációk a kukorica fajlagos vízfogyasztására NPK kezeléskombinációk a kukorica szárazanyagtartalmára 6 6

7 Egy tenyészedény kísérlet eredménye szerint
a  mg P2O5/kg kezelésnél 150 g, a 10 mg P2O5/kg kezelésnél 250 g, a 20 mg P2O5/kg kezelésnél 300 g, a 40 mg P2O5/kg kezelésnél 350 g, a 80 mg P2O5/kg kezelésnél 380 g, a 100 mg P2O5/kg kezelésnél 390 g és a 120 mg P2O5/kg kezelésnél 375 g növény hozam volt. Mikor szűnt meg a foszforműtrágya hatása? Maximális termés 400 g. Ennek 95%-át (380g) már 80 mg P2O5/ kg talaj műtrágya kezelésnél eléri a termés. 7

8 Kémiai módszerek 8

9 (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt)
Kémiai módszerek (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) N ellátotság vizsgálata: Humusztartalom alapján, KA figyelembe vételével P ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat foszfor tartalomra pH illetve CaCO3 tartalom figyelembe vétele K ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat kálium tartalomra KA figyelembe vétele 9

10 Műtrágyázási szaktanácsadás
1978 MÉM-NAK tanácsadási rendszer (kék könyv) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) 1987 módósítás (fehér könyv) Elv Fogalmak: Fajlagos tápanyagszükséglet (kg/t) Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet(kg/t) Fajlagos műtrágyaigény Műtrágya hatóanyag szükséglet M = Q ∙ fkor M: műtrágyahatóanyag-szükséglet (kg/ha) Q: várható termés (t/ha) fkor: Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet(kg/t) 10

11 Műtrágyázási szaktanácsadáshoz szükséges paraméterek
Genetikai talajtípus - talajtan KA – Arany féle kötöttség pHKCl pHH2O CaCO3% Humusz % AL-P2O5 AL-K2O 11

12 Szaktanácsadás lépései
A tábla termőhelykategóriába sorolása. A termésszint becslése, várható termés becslése A talaj NPK ellátottságának megítélése. A fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet (fkor) kikeresése a táblázatokból. A műtrágyahatóanyag-szükséglet számítása. Módosító tényezők figyelembevétele. A műtrágya szükséglet számítása 12

13 Termőhely: csernozjom Ka = 44 Hu% = 2,3 ALP2O5 = 142 mg/kg
1 példa: Termőhely: csernozjom Ka = 44 Hu% = 2,3 ALP2O5 = 142 mg/kg CaCO3 tart. 1,5% ALK2O = 222mg/kg 13

14 Tábla termőhely kategóriába sorolása
14

15 Termőhelykategóriák 15

16 2. Termésszint becslése 16

17 évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 2 kukorica
2. lépés Termésszint becslése az 1. temőhelyen évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 2 kukorica 7,3 3 6,7 4 6 5 17

18 2. lépés 18

19 évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 III 2
2. lépés Termésszint becslése az 1. temőhelyen évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 III 2 kukorica 7,3 IV 3 6,7 V 4 6 5 Két legjobb év termésszint átlaga: 4,5 Tervezett termés kukoricára:6,5-8,3 t/ha ~7 19

20 3. NPK ellátottság megítélése
20

21 A N ellátottság megítélése
3. lépés Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a N ellátottságot? 21

22 Fa A P ellátottság megítélése 3. lépés
Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a P ellátottságot? 22

23 A K ellátottság megítélése
3. lépés A K ellátottság megítélése Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a K ellátottságot? 23

24 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagigény
megállapítása 24

25 Kukorica fajlagos műtrágyaigénye (kg/t)
4. lépés Kukorica fajlagos műtrágyaigénye (kg/t) nitrogén foszfor kálium 25

26 Növény N P2O5 K2O Őszi búza 27 11 18 Kukorica 25 13 22 Napraforgó 41
Egy tonna terméssel felvett tápanyag és egy tonna termésre számított műtrágyaigény Növény N P2O5 K2O Őszi búza 27 11 18 Kukorica 25 13 22 Napraforgó 41 30 70 Burgonya 5 2 9 Kukorica N P2O5 K2O csernozjom (1.példa) 32 22 28 Fajlagos NPK műtrágya hatóanyagigény (fkor) Terméssel felvett NPK (f) (fajlagos tápanyagigény) f = fkor 26

27 5. Műtrágya hatóanyagszükséglet számolása
27

28 Műtrágyahatóanyag szükséglet becslése csernozjom talajon (1.példa)
Nitrogén: M = 7(t/ha) ∙ 32(kg/t) = 224 kg/ha Tervezett termés (termésszint alapján) Fajlagos műtrágyaigény Foszfor: M = 7(t/ha) ∙ 22(kg/t) = 154 kg/ha Kálium: M = 7(t/ha) ∙ 28(kg/t) = 196 kg/ha 28

29 6. Módosító tényezők 29

30 - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a
ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós elővetemény a N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanya Csökkenthető: - egyéves pillangós kgN/ha - évelő pillangós kgN/ha - lucerna 2 éves kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor a K adag csökkenthető Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t-val szemtermésenként Napraforgószár kg/K2O/t –val kaszattermésenként Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t-val szemtermésenként viszont a N adagot ilyenkor meg kell növelni (a IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha) - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a . Istállótrágya hatás 30

31 7. A műtrágyaszükséglet számítása
31

32 Ha 1kg ammónium-nitrát 0,34 kg N-t tartalmaz
Az 1.példánál gyenge ellátottságú csernozjom talaj műtrágyahatóanyag igénye: N = 224 kg/ha, P2O5 = 154 kg/ha, K2O =196 kg/ha Mennyi ammónium-nitrát, 50-es kálisó és szuperfoszfát szükséges egy hektáron? hatóanyagtartalmak: ammónium-nitrát:34% 50-es kálisó: 50% szuperfoszfát: 17% Ha 1kg ammónium-nitrát 0,34 kg N-t tartalmaz Akkor X kg ammónium-nitrát kg N-t tartalmaz X = 224/0,34 = 659 kg Műtrágyaszükséglet: ammónium-nitrát: 659 kg 50-es kálisó: 392 kg/ha szuperfoszfát: 905 kg/ha 32