Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2008. október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei.

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2008. október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története 3. Előadás 2008. október 3. A klasszikus politikai gazdaságtan tárgya és módszerei

2 I. Az önálló tudomány * A 19. század első évtizedére elismert „tudományos” diszciplína (A. Smith) 1800-as évek: az első önálló politikai gazdaságtani kurzus (Dugold Stewart) 1805: Malthus a modern történelem és a politikai gazdaságtan professzora „Ny-Európa közgazdászai egyesüljetek!” Céljuk: az „Alapmű” gyakorlati kérdésekhez való alkalmazása és kritikai továbbfejlesztése * Kertész Imre

3 A kor vezető közgazdászai James Mill & J. R. McCulloch Bentham, Ricardo A kontinensen: Say, Sismondi

4 1821 Politikai Gazdaságtan Klub Smith „hibás nézetei:” földjáradék – Malthus és West, 1815, ( illetve James Anderson, 1777) értékelmélet – Ricardo (egyúttal elosztás- és járadékelmélet)

5 1820-as évek vége: tanszékek Oxfordban 1825, Senior; Londonban 1827, McCulloch A smithi paradigmán nyugvó politikai gazdaságtan vonzereje nem akadémiai tekintélyén, hanem az aktuális problémákhoz való kapcsolódásán alapult Gazdasági növekedés (népességrobbanás); kereskedelempolitika (gabonatörvények); infláció (az arany magas ára)

6 II. Az „új szakasz” Ricardo 1772-1823 „Csak” Smith elméletének „foltozása” Nagyobb hatást gyakorolt a közgazdászokra (bár széles körben kevésbé volt népszerű) A gazdasági elemzés új technikája, az első közgazdász specialista Szakít a bonyolult filozófiai fejtegetésekkel, közgazdasági problémákkal kezdi és azokkal fejezi be.

7 A modern közgazdaságtan kezdete, amely inkább elemzési technika, mint filozófiai axiómák és történelmi vagy áltörténelmi általánosítások 1810 Az aranyrúd magas ára: premissza: kereskedők célja pénznyereségük maximalizálása → a forgalmi eszköz elértéktelenedése felesleges mennyiségének szükségszerű következménye

8 → új kamatelmélet: a kamat nem a papírpénz, hanem a tőke nem pénz összetevőjének bőségétől függ (aranystandard, Deane, 108. o.) 1815 Értekezés az alacsony gabonaárnak a profitra gyakorolt hatásáról Alapelvek Módszere (Deane, 109. o.) → (Keynes)

9 Elmélete Elfogadja Smith nézetét, miszerint a tőkefelhalmozás a növekedés fő hajtóereje Ezért a profitra koncentrált, és ki kellett dolgoznia a nemzeti termék profitok, bérek és járadékok közti elosztásának elméletét Az értékkel azért foglalkozott, hogy meg tudja magyarázni a nemzeti termék értékét a fentiektől függetlenül

10 Az elosztás kérdésének előtérbe kerülése (történelmi háttér) Földbirtokosok → iparosok SS. Ricardo egy egyszerű, konzisztens makroökonómia rendszert hozott létre, amely komplex gazdasági problémák elemzéséhez is alapul szolgálhatott

11 III. A Ricardo-Malthus vita Malthus Földbirtokosi érdek: a föld a gazdagság végső forrása (Smithen keresztül visszanyúl egészen a fiziokratákig) Erkölcsi-filozófiai alapok Ricardo Ipari érdek a belső és nemzetközi kereskedelem a gazdagság forrása Matematikai-logikai diszciplína

12 Egyikük sem óhajtott új paradigmát teremteni „Ricardo túl sokat általánosít, Malthus túl keveset.” Robert Torrens (lásd Deane, 114. o.) Ricardo „győzelme”, majd fél évszázadon át rá hivatkoztak De jó száz évvel később Keynes mintegy rehabilitálja Malthust

13 IV. Ricardo hatása a közgazdasági elmélet módszertanára A valós világtól elvont, inkább logikai, mint empirikus úton igazolható elméletek felé mozdította el a közgazdászok érdeklődését (Malthus kritikai megjegyzése) Lehetővé tette a közgazdaságtannak a többi társadalomtudománytól független fejlődését – „stilizált tények”

14 Senior posztulátumai 1.A jövedelemmaximalizálási elv 2.Módosított malthusi népesedési elv 3.A tőkefelhalmozás elve 4.A csökkenő hozadék elve (Deane, 117. o.) A közgazdaságtan beszűkülése „a közgazdaságtan tudománya” és „a közgazdaságtan művészete”

15 Introspekció útján létrejövő premisszák A közgazdaságtan vizsgálódási területe azokra a kérdésekre szűkült, amelyeket ezzel az apparátussal megoldhatók voltak Így kiszorult a jólét és a fejlődés gazdaságtana egészen a 20. század derekáig

16 J. S. Mill (1806-1873) Formalizálta Ricardo módszertanát → mértékadó tankönyv 1890-ig (Marshall) A politikai gazdaságtan definíciójáról (Deane, 120. o. és 121. o.) erkölcsi (pszichológiai) tudomány a gazdasági ember posztulátuma

17 Kellemes hétvégét!