Közgazdasági elméletek története

Az előadások a következő témára: "Közgazdasági elméletek története"— Előadás másolata:

1 Közgazdasági elméletek története
5. Előadás 2017. április 4. A neoklasszikus értékelmélet

2 A ricardoi munkaérték-elmélet problémái
Az érték időbeni változásának magyarázatára nem képes: w↑ → prelatíve munkaintenzív termékek ↑ Az abszolút érték problémája – mert nincs olyan áru, melynek értéke ne függene a termelési költségétől (embodied labour theory – zsákutca)

3 A munkaérték-elmélet mellőzése
Nem képes magyarázni Az adott kínálatú javak árának alakulását (pl. művészeti alkotások) Feleslegben lévő javak árát A munkák különbözőségére visszavezethető árkülönbségeket (a különböző munkafajták bére csak termékük értékével magyarázható)

4 Az értékprobléma újraformulázása
Abszolút belső érték nincs Jevons: érték = viszony; értékelmélet→csereelmélet „Az érték teljes mértékben a hasznosságtól függ” Termelési költség → kínálat → hasznosság végső foka → érték

5 Az értékprobléma újraformulázása
Marshall a szintetizáló – ollóhasonlat Több annál: D & S teljes függősége – a használati és csereérték teljesen integrált rendszere Fogyasztói hasznosságmaximalizálás → a kereslet határhaszon elemzésen alapuló elmélete & termelői profitmaximalizálás → a termelés határtermelékenységen alapuló elmélete Árak kölcsönönös rendszerfüggősége (keresleti és kínálati görbe metszéspontja) (Walras)

6 Az értékprobléma újraformulázása
Marshall parciális egyensúlyi statikus elemzése ↔ Walras általános modellje Az időtényező mint nóvum a 3-dikra koncentrált (Deane, 152. o. 243.) S.S. Az ár alapvetően mikroökonómiai elmélete határelemzéssel

7 Marshall elosztáselmélete
a termelési tényezők normál hozamát a hosszú távú egyensúlyi feltételek melletti marginális költség- és eredményviszonyoktól tette függővé munkabér = határtermelékenység föld – sajátos termelési tényező tőke – az elmélet gyenge pontja

8 Marshall elosztáselmélete
Kamat = az önmegtartóztatás jutalma Múltbeli generációk általi és jelenlegi megtakarításokból felhalmozott tőke → „kvázijáradék” A tőke nettó hozamát a megtakarítások függvényévé tette – ez hasznos az árelmélet de nem az elosztáselmélet szempontjából Profit mint ár a várakozás és kockázatvállalás díja

9 A neoklasszikus irányváltás előnyei
Konzisztens, pontos, egyszerű elemzési technika → új eszközök: helyettesítési rugalmasság és határráta, közömbösségi görbe, termelési függvény A tőke mint a munkát kiegészítő input fogalmilag függetlenné vált a benne megtestesült munkától → a termelési és elosztási folyamatok magyarázata a határtermelékenység alapján

10 A neoklasszikus irányváltás hátrányai
Szűkebbre szabta a közgazdaságtan tárgyát: kiszorul az elosztáselmélet és a várakozások szerepe az érték meghatározásában „Értékementesség” – fontos kivételek: Pigou, Robinson → közeledés a valósághoz – pozitív közgazdaságtan: Hicks & Allen; kinyilvánított preferencia

11 Az értékelmélet tárgyának eltolódása
Ricardo: a profitnak (mint a kapitalista gazdaság hajtóerejének) a nemzeti termékből való részesedése Neoklasszikusok: mi határozza meg az egyes termelési tényezők jövedelmének megoszlását? A tőke határterméke és a megtakarítók marginális időpreferenciája

12 Kellemes hétvégét!