Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

Az előadások a következő témára: "Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás"— Előadás másolata:

1 Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás
3. Előadás A tulajdon, az irányítás és a szervezeti fejlődés trendjei

2 A tantárgy tematikája (nappali)
A vállalati szervezet és az irányítás fejlődése a 20. század közepéig A vállalati szervezet, döntéshozatal, érdekcsoportok és az irányítás/kormányzás kapcsolata a 20. század végén. Az irányítás/kormányzás, az irányítás és a vezetés eltérő funkciói, intézményei, és konfliktusuk. A vállalati irányítás/kormányzás szabályozása a világban, főként az EU-ban. A 21. század kihívásai: botrányok, globális vállalatok, átalakuló szervezetek, vezetői érdekeltség, tulajdonosi jogok. A felelős vállalati irányítás: etika, vállalati felelősség. A felelős vállalati irányítás: szervezeti struktúra, döntéshozatal, vezetői érdekeltség. A felelős vállalat-irányítás magyarországi megoldásai konkrét vállalati példák alapján. A kormányzás kérdései az államok szintjén, a non-profit és az önkormányzati szférában. Teljesítmény-értékelés, motiváció, és bérezés – felül és alul. A szabályozás, a tervezés, és az ellenőrzés szerepe és eszközei a menedzsmentben A 21. század kihívásai (válságok, és a globális átalakulás).

3 A tantárgy tematikája (levelező)
A vállalati kormányzás és az irányítás fejlődése a 20. század közepéig. Döntéshozatal, érdekcsoportok és az irányítás/kormányzás kapcsolata a 20. század végén. Az irányítás/kormányzás, az irányítás és a vezetés eltérő funkciói, intézményei, és konfliktusuk. A kormányzás kérdései a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások, és a non-profit szervezetek szintjén, és az állam szférájában. A felelős vállalati irányítás: etika, vállalati felelősség. Teljesítmény-értékelés, motiváció, és bérezés – felül és alul.

4 A teljesítmény értékelés
A hallgatók teljesítményértékelése 50%-ban a félév során elkészített írásos esettanulmány, 50%-ban pedig a félévet lezáró írásbeli vizsga– illetve a félév során megírandó ZH-k - alapján történik. Az esettanulmányban egy konkrét vállalat kormányzásának rendszerét kell leírni, és a működését kell elemezni. Az írásbeli vizsga a tanév során megadott vizsgakérdések alapján történik. Azok a hallgatók, akik a 12. előadásból legalább 9-n részt vesznek és a beadott házi dolgozatuk elfogadható, megajánlott jegyet kaphatnak. Kötelező irodalom: Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. 2006 honlap anyagai Ajánlott irodalom: Marosán György: A siker receptje. Kossuth Kiadó 2003. Angyal Ádám: Vállalati kormányzás. Aula

5 A házi dolgozat részletei
A házi dolgozat témája: egy vállalati (lehet, non-profit, vagy állami intézmény) eset-tanulmány készítése. Ennek keretében az irányítási struktúra azonosítását, a változások elemzését, és a kialakult rendszer értékelését kell végrehajtani. A konkrét stratégiai döntés-hozatali rendszer elemzése egy nagy-vállalatnál. Esetleg, két, eltérő irányítási modellt alkalmazó vállalat összehasonlítása. Használjanak fel a legkülönfélébb helyről vett elemzéseket, és információkat, de hivatkozzanak azokra. Elképzelhető egy önkormányzat, vagy egy cég irányításával, vezetői ösztönzésével, hibás döntés meghozatalával kapcsolatos botrány elemzése. Ebben az esetben azonban a tényekre, és a szervezeti és irányítási okokra kell összpontosítani. Az elemzés legyen konkrét és kezelje rendszerében a feladatokat. Fordítsanak figyelmet arra, hogy az SZMSz-ben leírtak többnyire csak a cselekvés kereteit jelölik ki. A legfontosabb tisztába kerülni azzal, hogyan működnek a szabályok a valóságban. A javaslat – ha van - legyen strukturált, konkrét, gyakorlatias, érvelő. A terjedelem: 8 oldal. A beadás határideje:

6 Egy konkrét példa – etikai kódexek elemzése
Elemezzenek etikai kódexet. (Írják le, hogy milyen részei vannak, mi a fő hangsúlya) Hasonlítsanak össze etikai kódexeket (Két hasonló típusú szervezet . pl. Meseház – Kuckó Óvoda) Hasonlítsanak össze Főiskolák etikai kódexeit Alkossanak etikai kódexet a Főiskola számára: Csináljanak egyet a Tanárok, a Hallgatók számára, a Dolgozók számára Kiskereskedelmi láncok etikai kódexeit Van-e a bíróságokon Van-e a bankokban Van-e a Önkormányzatoknál Van-e a BKV-nél Van-e az orvosoknál

7 Lehetséges témák Global Reporting Initiative
Felelős vállalatirányítás - BÉT

8 Az ENRON története Az Enron energetikai vállalat amely eredetileg gázszállítással és gázvezetékek építésével foglalkozott, A 80-es évek végén új stratégiát választott, és diverzifikálódni kezdett, a szinergiákat keresve az energetika sok területén hajtott végre befektetéseket, Fokozatosan egyre több, eltérő jellegű, és eredeti üzletágától különböző technológiájú és kultúrájú iparágba szállt be, Egyetlen évtized alatt USA 10 legnagyobb vállalat közzé emelkedett, és mint a leginnovatívabb cégre kezdtek hivatkozni rá, Befektetései azonban kockázatukhoz képest nem térültek meg, és csak újabb és újabb befektetésekkel sikerült „eltüntetni” a lyukakat, 2001 októberében kipukkant a lufi. Okt. 16: több veszteséges vállalkozását leírja (544 m USD veszteség). Nov. 8: az közötti eredményeket visszamenőleg lefelé korrigálja. Dec. 2:csődeljárást kér maga ellen – 20mrd USD veszteség (98%-os) A botrányba belebukott ”független” könyvvizsgálója, az Arthur-Andersen, mivel a hanyag tevékenysége mellett felmerült az a gyanú, tudatosan megsemmisítette a bizonyítékokat.

9 Az Enron csak a jéghegy csúcsa
2001 okt. 16 – több veszteséges vállalkozását leírja (544 m USD veszteség) 2001 nov. 8 – az közötti eredményeket visszamenőleg lefelé korrigálja 2001 dec. 2 – csődeljárást kér maga ellen – 20mrd USD veszteség (98%-os) World Com 2002 ápr a hitelminősítéseiket lerontják, és SEC vizsgálat 2002 jun nyilvánosságra kerül 3.5 mrd UDS helytelen elszámolása 2002 jul csődeljárást kér maga ellen – 22 mrd. UDS vesztség (83%) Parmalat 2003 febr. 27 – tagadja a pénzügyi instabilitásáról szóló híreket, 2003 nov elismeri, helytelenül számolt el 49 m UDS hirdetési bevételt 2003 dec. 8 - késedelmesen fizeti vissza hiteleit 2003 dec. 19 – elismeri: a 3.9 mrd UDS kajmán szigeti betét nem létezik, 2003. Dec. 24 – csődeljárást kér maga ellen

10 Az ENRON történet tanulságai
Az Igazgatóság alacsony hatékonyságú Nem megfelelő a belső ellenőrzési rendszer Nem megfelelő a belső ellenőrzési rendszer A domináns CEO („one man” show) A stratégia hiánya Stratégiai hibák: rosszul megítélt akvizíció, és túlkereskedés Mohóság, felelőtlenség, hubris Véletlen külső hatás Katasztrófa

11 Az Enron-csőd összetevői
Adott egy cég, amelynek nagyon sok, és nagyon sokféle tulajdonosa van, és belül és körülötte nagyon sokféle érdekcsoport tevékenykedik, és igyekszik befolyásolni, A nagyon sok tulajdonos nem nagyon érdeklődik a tulajdona iránt, Ha érdeklődik, a PR-re és vezetők nyilatkozataira figyel csak, és nem érdeklődnek a pénzügyi jelentések iránt Többnyire nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek az ellenőrzést lehetővé tennék, A cég vezetői nem teszik számukra könnyűvé, - gyakran lehetővé sem - hogy hatékony ellenőrzést tudjon gyakorolni, A cég vezetői, ezen túlmenően, hogy ne derüljön ki a valóságos helyzet, meghamísították a könyveket, így megtévesztették a befektetőket, Az ellenőrzésre hivatott szervezetek és intézmények nem a szabályok szerint járnak el, A legfelső vezetés mint „saját” vagyonával bánik a mások tulajdonával, de amint kiderülnek a problémák, a kockázatot és a veszteséget áthárítják az egyedi tulajdonosokra,

12 Miért mennek csődbe a kisvállalkozások?
A nagyok „talpa alá” kerülnek, A vágyakat összetévesztik a realitásokkal, Minden döntést egyetlen ember hoz, gyakran a körülmények sürgető nyomására, ötletszerűen, Kivesznek pénzt saját célra a cégből, A tulajdonos kiesik, és a cég működésképtelenné válik, A cég pénzügyileg sebezhető, A szakértelem hiánya sok területen

13 Miért megy csődbe egy nagy vállalat?
A kicsiknél felsorolt rendszeresen felbukkanó problémák a nagyoknál - látszólag - nem léteznek. Itt rendelkezésre áll a technológia, a pénz, a piac, a szakértelem, a szervezettség, és biztosított a stabilitás. A tapasztalatok szerint két sajátos – részben a korábbi sikerrel összefüggő – probléma vezet a bukáshoz: „A megfőtt béka szindróma” = Én vagyok a legjobb (IBM, Kodak), „Fejjel a falnak” = Nekem mindig minden sikerül (Enron)

14 Hogyan oldották meg a hosszú-távú kereskedelem problémáját?
A hosszú-távú kereskedelemnek alapvetően egy un. commenda típusú megoldása terjedt el a világban. Ez volt jellemző döntően az arab világra, de a kínai, a távol-keleti, és az európai kereskedelemre is. A commenda családi típusú vállalkozás. Igyekeznek rokoni szálakkal összefűzni a szerveződésben részvevő feleket. Vagyis, hosszú távú érdeket alapoz meg, de alapvetően nem a (személytelen) üzleti érdekre és az ezt szabályozó szerződésre épít, hanem rokoni kapcsolatra. Ha külső felet von be, mert el kell juttatni az árút messzire, akkor a tőkeerős fél megveszi azt, majd egy utazó vállalkozó – hajón és karavánon - elviszi és eladja, majd visszatér. A hasznon arányban osztoznak. A corporation egy speciális - kockázat-megosztásos - szerveződés, ahol a szerveződésnek a tagjaitól önálló léte van Elvileg mindkét szerveződés ismert volt mindenütt, mégis a vállalkozást csak Nyugat-Európában kezdték alkalmazni.

15 Az alapvető kihívások:
A kereskedelmi és üzleti vállalkozások robbanásszerű fejlődése az új-kor elején Az alapvető kihívások: A kockázatok kezelése (korlátozott felelősségű tulajdoni forma kialakítása) Az irányítás és döntéshozás formalizálása és leválasztása a családi szervezetről A távoli tájakon folyó tevékenység irányítása, A termelő és kereskedelmi folyamatok nyomon-követése (ügyvitel, és számvitel) Újítás, fejlesztés és menedzsmentje

16 Miért keletkezett éppen Európában a cég?
A corporation típusú szerveződés ismert volt mindenütt. Ám egyedül a nyugat-európai térségben alakult ki egy olyan civilizációs forma, amely lehetővé tette ennek létrejöttét. Egyedül itt álltak rendelkezésre az alábbi tényezők: Önálló, autonóm és hosszú távú szerveződések (város, céh, egyetem, társaságok), Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól (a invesztitúra harcokat követően) Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az egyházak) gazdasági szerepvállalására, vállalkozására, Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott. Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un. „nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége, amely csak a szűk családtagokból áll.

17 Mi a különbség a vállalkozás és a vállalat között?
A vállalkozás: olyan szervezet, amelynek egyetlen (néhány) tulajdonosa van, aki folyamatosan üzletel, a tulajdonosi és az operatív döntések egybefonódnak, (néha a magánvagyon és a vállalkozási vagyon között átjárás van), nincs közvetítő személy a tulajdonos, és a dolgozó között. Ha a tulajdonos kiesik, a vállalkozás „megáll”. A vállalat: egy olyan szervezet, amelynek több tulajdonosa van, és amelynek működőképességét a tulajdonosok, sőt a menedzsment személyének változása nem befolyásolja, ahol a tulajdonosi és az operatív döntések elválnak, a tulajdonos nem szól bele az operatívba, viszont a stratégiai döntések átláthatók a számára.

18 Mi a tulajdon/tulajdonlás?
A tulajdon (ownership): egy meghatározott vagyontárgyra vonatkozó jogok és kötelezettségek együttese. Egy „vagyontárgyra” vonatkozó „tulajdonjog” négy elemet foglal magában: Jogot, hogy a vagyontárgy használatára, Jogot a vagyontárgy használatának szabályozására, Jogot a vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, A vagyontárgy másoknak sérelmet nem okozó használatának kötelezettségét. A tulajdonjog magában foglalja a tulajdon feletti - széles értelemben vett - ellenőrzés jogát

19 A tulajdonlás különböző típusai
A tulajdonlás elérő jelentésű ha egy autó, vagy egy ház, illetve ha egy vállalat (részvényeinek a) tulajdonlásáról van szó A vállalat részvényesei a teljes vagyon kicsiny részletét birtokolják, tulajdonosa egy nem megfogható „tárgy”, nem megfogható érdekét birtokolják, A korábban megfogalmazott jogok közül egyetlen vonatkozik rá teljességgel: az érdek szabad átruházhatóságának joga A tulajdon használata csak az osztalékkánt megkapott pénzre vonatkozik (és nem a vállalat valamely részének a gyakorlati használatára) A tulajdonos általában nem vesz részt a tulajdon működtetésében, nincs kapcsolata a többi tulajdonossal, közös érdekük csak a részvény árainak alakulására vonatkozóan van.

20 A megbízó (principal) - megbízotti (agent) viszony
Megbízó (principal): a személyes vagyon növelésében érdekelt, kiválasztja a megbízottat, ellenőrzi a testületek és személyek döntéseit, és ügyködését. A megbízott (agent): a vállalat növekedésében érdekelt, a szervezet tevékenységét irányítja, előkészíti és végrehajtja a döntéseket. Alapvető különbségek vannak köztük: célokban, a rendelkezésre álló információkban (aszimmetria), a kockázatvállalásban, Viszonyuk kezdetben informálisan szabályozódott, azután a cég alapító okiratában, azután törvény szabályozza.

21 Adam Smith (1776) a tulajdonosról, és megbízottjáról
„Az ilyen (részvény) társaságok igazgatói azonban mások pénzének a kezelői és nem a sajátjukénak, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy olyan aggodalmas éberséggel figyeljenek rá, mintha egy magánvállalkozás tulajdonosaiként figyelnének a saját pénzükre. Mint a gazdag ember intézői, hajlamosak a kisebb kérdésekben nem uraik érdekeit szem előtt tartva dönteni,és igen könnyen osztanak maguknak is részt belőle. Többé-kevésbé mindig gondatlanság és pazarlás jellemzi egy ehhez hasonló vállalat ügyeit”.

22 A vállalkozás (cég) fejlődésének szakaszai
Családi gazdaság és természetes személy Törvényhozási (szabályozási) joggal felruházott egységek létrejötte a középkorban (egyetemek, és városok) „Join-stock” vállalkozások létrejötte Angliában és Hollandiában az újkor elején Az állam szabályozza az üzleti vállalkozás formáját: létre jönnek a kisebb és nagyobb korlátolt felelősségű társaságok (szabványosodik a vállalkozás formája: Kft és Rt) A tulajdon és az ellenőrzés szétválik (a tulajdonosok csak egy részt tulajdonolnak, ugyanakkor a tulajdonrészek könnyen átruházhatókká válnak)

23 Az USA helyzete Az Amerikai Egyesült Államokban – akárcsak a fejlett világban – minden vállalat családi tulajdonú és vezetésű kis cégként indult 1790 táján az amerikaiak 90%-a többé-kevésbé önellátó családi farmokon dolgozott, 1830-as évekig a legnagyobb amerikai vállalat a Ch. Francis Lowell textilgyára 300 foglalkoztatott, Az USA-ban egy meglehetősen egyedinek tűnő probléma jelentkezett, amely általános megoldást kívánt. Ez a Dartmouth College v. Woodward ügy volt, amely eljutott a Legfelső Bíróságig. Itt egy Marshall nevű bíró készített elő az ügyet, ami ehhez tett megjegyzéseket egy Joseph Story nevű bíró. Itt kimondatott, hogy az állam nem szólhat bele a magánfele szerződésébe, és ez nemcsak egy iskola esetére, hanem egy vállalkozásra is érvényes. Az állami tulajdonú Springfield Armory fegyvergyárban 250 munkás dolgozott (szabványosított technológiával állítottak elő szabvány alkatrészekből, szabvány fegyvereket) , A változást a vasút megjelenése, és elterjedése hozta. Egységes gazdasági egységgé fűzte az USÁ-t. Lehetővé tette a gazdasági egységek horizontális integrációját, a méret növekedését, és a menedzsment kényszerű fejlesztését,

24 A „vállalati törvények” fordulópontja
A kezdetektől a vállalatok valamilyen privilégiumok köré szerveződte. Az uralkodók vagy a Parlament adott monopóliumot valamire, Először az USA-ban (1832), majd Angliában (1845) született egy új típusú vállalati törvény, amely csak regisztrációhoz köti a vállalat létrehozását. Eddig az állam/uralkodó benne volt a cégekben, és privilégiumokat adott (egyedüli kereskedés lehetősége, monopólium az adott területen). Ha vállalatot akartál létrehozni, az uralkodó, vagy a Parlament engedélyezte. Mostantól csak regisztrációhoz van kötve a létrehozás, ez jelentette a vállalkozás szabadságát. Ezzel jön létre a mai értelemben vett vállalat

25 A vállalat (cég) négy alapvető jellegzetessége
Korlátolt felelősség a befektető számára (csak befektetett tőkéjének mértékéig) Szabad átruházhatóság, és eladhatóság a befektetői érdek alapján Jogi személyiségű szerveződés (a vállalat addig él, amíg tőkéje tart, saját érdekekkel rendelkezik) Központosított menedzsment (azt, hogy mit tesz konkrétan a vállalat a vezetés határozza meg), Amíg betartják a törvényt, és a saját maguk által meghatározott működési szabályt az állam nem avatkozhat be. A tulajdonosok azonban beperelhetik saját vállalatukat, mint két tulajdonos pereskedhetnek

26 Mit „tulajdonol” egy vállalat tulajdonosa?
A tulajdonos egy papírt birtokol, amely azt tanúsítja, hogy rendelkezik a vállalat vagyonának meghatározott részével. A vállalat maga a saját a tulajdonosa saját vagyoni elemeinek A részvény törvényben rögzített jogokat ad és kötelességeket is ró a tulajdonosokra: Eladhatják a részvényt, Szavazati jogot ad, a részvény nagyságának erejéig, Beperelhetik a vezetést, ha megsérti érdekeiket, Jogosultak megfelelő információra, A vállalat felszámolása esetén bizonyos jogok illetik meg

27 Mi a cég, és miért van egyáltalán?
A közgazdaságtan az értékek létrehozására szerveződött felek koordinációról szól. Valahogyan össze kell szervezni, ki, mikor, mivel, és kivel, hogyan, mikorra, mit és milyen minőségben csináljon. Az üzletben a piaci koordináció eszköze a szerződés. A probléma az, hogy a szerződés Előkészítésének, Megkötésének, Nyomon-követésének, Módosításának, és Kikényszerítésének költségei és időigénye vannak. A cég ott jön létre, ahol kiderül, hogy a piaci koordináció költségesebb és lassabb, mint a terv (információ), és/vagy a hatalom (parancs, és hierarchia) útján történő koordináció.

28 Kihívások és válaszok 1800 végén
A 19. század végére az USA-ban egy fúziós hullám eredményeként alakultak ki – megelőzve Európát – az óriásvállalatok. Szabványosított technológia, szabványosított termék, szabványosított munkaerő, és szabványosított márkanév. (GE, Westingshouse, Sears, Roebuck, Eastman Kodak, US Steel (az első 1 mrd USD részvénytőkéjű vállalat) Kihívások: A vállalat és a szolgált piac mérete megnő, Önállósodó vezetési funkciók (technológia és marketing) Újabb Kondratyev-ciklus felfelé ívelő szakasza Válaszok: A menedzsment tudomány kialakulása (F. Taylor, M. Weber, Technológiai fejlődés és szabványosítás Irányítás és vezetés szétválik Alapvető vállalkozási forma Kockázat-megosztó (KFt, és Rt) Egy szervezet – több tulajdonos A tulajdonosi irányítás közvetlen, de a funkcionális vezetés leválik

29 A vezetés és az irányítás szétválása
1900 elejéig az volt az alapvető probléma: van egy tulajdonos, aki egyben vezető is, hogyan szervezze meg a munkát „műhely-szinten, milyen üzleti szervezetet hozzon létre, és hogyan érje el, hogy az emberek megtegyék az, amit akar. Az 1920-as évektől egyre égetőbb problémává válik, hogy: (1)milyen szervezeti formában irányítsa és vezesse a céget (2) több, különböző helyzetű tulajdonos van, és hogyan oldjuk meg az ő érdekellentéteiket? (3) milyen kapcsolatot alakítsunk ki a tulajdonosok és a érdekeikben eljáró vezetés között akikre delegálták a döntéseket,

30 A 20. század trendje A 20. század során a „Felelős vállalat-irányítás” intézmény-rendszere egyre összetettebb és kifinomultabb lett: A 20. század elején a nagyhatalmú tulajdonos-vállalakozók fokozatosan „átadták” a hatalmat szélesebb befektetői csoportoknak, A 30-as években a tulajdonosok kivonultak az irányításból és az operatív és stratégiai döntések jogát átadták a menedzsmentnek, A 60-es években a tulajdonosok harcot indítottak a hatalom visszaszerzésért, A 90-es években kiépült a „Felelős vállalat-irányítás” intézményrendszere: fékek és ellensúlyok kifinomult szervezet-rendszere + átgondolt ösztönzési rendszer. Mindenki azt remélte a vállalati összeomlásoknak így elejét lehet venni. 2000 dec. Enron, majd Parmalat, stb. összeomlások, majd világgazdasági válság. Mindezek nem egyedi kisiklások, hanem rendszerhiba. Miért?????

31 Ronald Coase: „Nature of the Firm” (1937)
A vállalat határait a cserék azon tartományaként jelölhetjük ki, amelyekben a piaci viszonyok vissza vannak szorítva, és ahol a források elosztását a hatalom és az irányítás (terv) valósítja meg. Amikor a piac használatának költségei (a szerződések és a cserék létrehozása) meghaladják a direkt irányításért, akkor azokat a tevékenységeket a cégen belül kell megvalósítani.

32 A vállalat feletti formális ellenőrzési jog tartalma
Jog a vállalati folyamatok részletekbe menő ellenőrzésére, Jog a vállalat – adózás utáni – jövedelmének kivonására és elsajátítására, Jog, hogy ezt a két jogot, bárkire átruházza A valóságban egy tulajdonos nem mindig él ezekkel a jogokkal, és így azokat - vagy tudatosan átruházva, vagy öntudatlanul átengedve - a menedzsment gyakorolja. Ez utóbbi esetekben beszélünk arról, hogy a tulajdon-jog és az ellenőrzés szétválik

33 A tulajdon és az ellenőrzés
A „vállalat feletti ellenőrzés” fogalma a tulajdonosok olyan csoportjára vonatkozik, akik tényleges hatalommal rendelkeznek a üzleti vállalkozás alapvető céljainak konkrét meghatározása felett, és akik képesek alapvető érdekeiket ténylegesen érvényesíteni. A „vállalat feletti ellenőrzés” a tényleges végrehajtói hatalomban közvetlen részvétel helyett fokozatosan „átment” a szervezet tényleges irányítását/vezetését végző megbízottakat kiválasztásába, és „kézben tartásába”

34 A „vállalat feletti ellenőrzés” lehetséges típusai
Az ellenőrzés a teljes tulajdoni rész birtoklásán alapul (pl. kisvállalkozás), Az ellenőrzés a többségi tulajdoni rész birtoklásán alapul, Az ellenőrzés, - a többségi tulajdon hiányában - bizonyos jogi eszközök birtoklásán alapul, Az ellenőrzés kisebbségi tulajdonrész birtoklásán alapul, Menedzsment kontroll valósul meg

35 Közgyűlés Az irányítás szintje Igazgatóság A vezetés szintje
Független könyvvizsgáló Felügyelő Bizottság Az irányítás szintje Elnök Igazgatóság Az igazgatóság bizottságai A vezetés szintje Vezérigazgató Ügyvezetés Munkavállalók

36 A vezetésre ható „piaci” ösztöntő: „Market for Corporate Control” (MCC)
Amikor a teljesítmény huzamosan alatta marad a piaci átlagnak, mert a belső irányítás alacsony hatékonyságú egyre nő a veszélye annak, hogy külső csoportok igyekeznek megszerezni a vállalat feletti ellenőrzést, A jele annak, hogy a cég tárgya lehet ilyen akciónak az, hogy teljesítménye számottevően gyengébb, mint az iparág többi vállalatáé. Amikor sok befektetni való pénz ömlött a piacra, akkor hirtelen megnő az olyan akciók valószínűsége, amikor egy csoport meghatározó tulajdonrészt akar vásárolni, Az „MCC” olyan egyéni, és intézményi befektetőkből áll, akik rendelkeznek annyi tőkével, hogy tulajdoni részt vásároljanak egy cégben, megszerezzék a stratégiai irányítás pozícióját. Az ilyen befektetők, amint megszerezték egy alulértékelt cégben az ellenőrzési többséget, leváltják annak vezetését/irányító testületeit és stratégiai irányváltást hajtanak végre.

37 A tulajdonosok és a vezetés közötti érdekellentét
A tulajdonosoknak a befektetett tőkéjük minél magasabb megtérülése a fontos, A vezetést jövedelmének maximalizálásában, és előmenetelének a gyorsításában érdekelt, A tulajdonosok viszonylag nehezen tudják ellenőrizni, és kényszeríteni a vezetést, hogy mindent tegyen meg a vállalati hatékonyság növelése érdekében Ezért nőtt meg a szerepe egy olyan helyzet létrejöttének, amelyben a vezetés, mivel megrendülni érzi a helyzetét, mindent meg fog tenni a hatékonyság növelésére. Általános megítélés szerint a vezetést döntően az a félelem ösztönzi, hogy ha nem dolgozik elég hatékonyan akkor a vállalatot felvásárolják, és őt elbocsátják. Ezért a vezetés – elvileg – mindent megtesz, hogy ezt elkerülje.

38 A vezetés helyzete megrendül, ha…
A vállalat teljesítménye alacsony, ha a nyereségesség, a megtérülés, és a piaci részarány alatta marad a iparági átlagnak, Mindez egyértelműen megmutatkozik a részvények alulértékeltségén, Ebben az esetben a felvásárlás veszélye megnő, vagyis előállhat egy olyan befektetői csoport, amelyek meghatározó tulajdonrészt szerez a vállalatban, A felvásárláshoz még arra is szükség van, hogy a gazdaságban viszonylag sok szabad likvid tőke legyen, Ebben az esetben a különböző tulajdonosi csoportok akár hitelből is tőkére tehetnek szert, és akciót indíthatnak a felvásárlásra

39 A menedzsment tudomány kialakulása
A korábbi korszakokat a „hüvelykujj” szabály jellemzi (technológiában, vezetésben, szervezésben, ellenőrzésben) A gazdasági tapasztalatok nyomán és érdekében kialakulnak szervezeti/vezetési szabványok és a tudományos elemzés: F. Taylor: a tudományos menedzsment (a műhely-szintű szervezése) M. Weber: bürokratikus szervezet (a hatékony szervezet típusa) H. Fayol: Adminisztratív menedzsment (hogyan kell hatékonyan vezetni egy vállalkozást?)

40 A szervezeti formák evolúciója az „autó-sztori” tükrében
Ford = funkcionális szervezet, egyetlen hatalmi központ, vertikálisan integrált vállalat A. Sloan = divíziós szervezet, decentralizált döntéshozatal, inkább beszállítók piaci versenyére támaszkodik Toyota = új szervezési megoldások (kanban, just in time, TQM, felhatalmazott csoport)

41 A szervezetek fejlődése a 20. század első felében
Méretben nagyobbak, és vertikálisan integráltak lettek, Szervezetileg sokrétűbbek lettek, A piacokat illetően diverzifikáltabbak lettek, A munkavállalókat és a foglalkoztatás feltételeit illetően is sokfélébbek lettek, A technológiát illetően sokfélébbek lettek, A telephelyeket, és a tevékenységet illetően nemzetközivé váltak lettek, Egyre több tulajdonos, és eltérő érdekcsoport jelent meg körülöttük.

42 A menedzsment- és irányítás-elméletek fejlődése
A vezetés elméletek fejlődése 19oo tudományos menedzsment: F. Taylor, a hatékony munkahely :Emberi viszonyok iskola és motivációs elméletek : X-Y elmélet és a kontingencia elmélet (szituációtól függő menedzsment) 1990: Empoverment 2000: Multikultúrális menedzsment Az irányítási modellek fejlődése 1910: H. Fayol hatékony irányítás 1932: Berle és Means: a menedzsment és a tulajdonlás szétválasztása 1938: R. Coase: Miért van cég? 1976: Jensen és Meckling: újra vissza a tulajdonoshoz 1980 – J. Welch: a tulajdonosi érték maximálása Cadbury jelentés

43 A vállalati viselkedés A vállalatok viselkedését befolyásoló tényezők
A gazdasági rendszer A pillanatnyi helyzet Vállalati kormányzás Intézmény-rendszer Érdekcsoportok és érdekeik A vállalati viselkedés Az üzleti etika Elvei és gyakorlata A vállalati és a Nemzeti kultúra

44 Az érdekek elemzésének folyamata
A csoportok és érdekeik azonosítása Érdekérvényesítési képességeik és lehetőségük azonosítása Az irányítás és a kormányzás intézményrendszere Szervezeti kultúra Üzleti etika A vállalat törekvése

45 Az érdekcsoportok elemzésének egymásra épülő lépései
Azonosítani kell az érdekcsoportokat, és a meghatározó személyeket és megérteni érdekeiket, Azonosítani kell ebből fakadó valószínűsíthető szándékaikat, Fel kell mérni, az adott hatalmi helyzetben mennyire tudják azt érvényesíteni, Vizsgálni kell, hogy az új stratégia mennyire elfogadható az adott csoport számára

46 A lehetséges tulajdonosok és érdekeik
Meghatározó érdekeik Egyéni kisbefektető Osztalék Intézményi befektető Vagyonnövekedés Szakmai befektető A vagyon hatékony működtetése Bank Hitelnyújtás Másik vállalat Tartós gazdasági kapcsolat Állam Adó, foglalkoztatás Önkormányzat Foglalkoztatás és adó Vezetés és dolgozók Állasban maradás

47 „Stakeholder” térkép A stakeholderek = azok a (nem tulajdonos) személyek vagy csoportok, aki „érdekeltek” vagy érintettek a vállalkozás létében, és működésében. A stakeholder elemzés logikája: Melyek azok az érdekcsoportok, amely felismerték érdekeiket, és készek azt érvényre juttatni. Mennyire valószínű, hogy erre képesek is (az adott hatalmi helyzetet figyelembe véve. Milyen lesz a tényleges befolyásuk a vállalat várható stratégiájára

48 Egyéb érdekcsoport (stakeholder) érdekei
Közvetlen érdekcsoport Külső, közvetett érdekcsoportok Beszállítók Helyi közösség Vásárlók, fogyasztók, kereskedők Sajtó, média Versenytársak Állam és szervezetei Bank Civil csoportok Dolgozók, szakszervezetek A politika szférája

49 A hatalom-érdek mátrix használata
Érdekek Hatalom Nagyon fontos számára a vállalat Nem olyan fontos számára a vállalat Nem rendelkezik különösebb hatalommal MELLÉKSZEREPLŐK (Építs vele ki jó kapcsolatot) NÉZŐK (Néha fordíts rá figyelmet) Jelentős hatalommal rendelkezik KULCSSZEREPLŐK (Elégítsd ki az érdekeit) VENDÉGMŰVÉSZEK Folyamatosan fejleszd a kapcsolatot

50 Kihívások és válaszok az 50-es évek elején
A vállalat és a szolgált piac nemzetközivé és sokrétűvé nő, Újabb Kondratyev-ciklus felfelé ívelő szakasza, Technológiai fejlődés, elektronizáció, Növekedési kényszer, és ehhez a tőke megszerzése Válaszok: A K+F növekvő szerepe A finanszírozás különböző megoldásai (USA tőzsde, Európa bankok) Divíziós szervezet, (stratégiai) tervezés, és motiváció, Alapvető vállalkozási forma Nyilvános Rt, és nagyvállalati szervezet Nagyszámú tulajdonos, vagy a bankok tulajdonosi szerepe A tulajdonosi irányítás közvetetté válik.

51 A problémák hátterében felbukkanó „naiv” kérdések
Mi a cég, miért létezik egyáltalán? Mi a tulajdon? Ki a tulajdonos? Mik a jogai és mi a felelőssége? Mi az állam szerepe, és mi a törvényhozó felelőssége? Milyen – törvények által előírt, és saját maguk által létrehozott - intézmények segítik a feladatának ellátásában a tulajdonost?