Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
6. Festéklézerek Folyadék-lézerek előnyei:
Az aktív közeg homogén - szemben a szilárd lézerrel Könnyebb hűteni Nagyobb az aktív anyag sűrűsége, mint gázlézerekben Leggyakrabban fluoreszkáló szerves színezékeket használnak aktív anyagként
2
Rodamin B + o (H C ) N N (C H ) 5 2 2 2 5 2 COOH
3
A festéklézerek hangolhatók (azaz a lézerfény hullámhossza folytonosan változtatható).
Ok: a lézerátmenet alsó szintje széles (a rezgési és belső forgási energianívók összeolvadnak).
4
Jablonski-diagram
5
Egyszerűsített Jablonski-diagram
6
Rodamin-B abszorpciós és emissziós szinképe metanolos oldatban
Hullámhossz / Å 7000 6000 5000 ) 1.0 80,000 ő s a z á v e t l i á y z I e n n m 0.8 é e r F s t t o 60,000 1 - n s n m i ó a i c a c i r 0.6 p c 1 m r - l n u o o e 40,000 z m c m s z i x 0.4 b l s a / e a e r m s o i v 20,000 r u l á 0.2 á l F S o ( M 14,000 16,000 18,000 20,000 22,000 -1 Hullámszám / cm Rodamin-B abszorpciós és emissziós szinképe metanolos oldatban
7
Impulzuslézer - folytonos lézer
Az S1 állapot élettartama ~10 ns, ezért intenzív pumpálás kell. Pumpálás: villanólámpa impulzuslézer folytonos lézer
8
Átfolyó küvettás festéklézer
9
Folyadéksugaras festéklézer
hangoló ék stop kollimátor R = 100 % pumpáló tükör vég tükör R = 85 T = 15% festéksugár (jet) Folyadéksugaras festéklézer
10
Gyűrűlézer (ring laser)
pumpáló fény T festéksugár (jet) „optikai dióda” hangoló elemek
11
Festéklézer működési tartománya különböző festékekkel
400 500 600 700 800 900 0.01 0.1 1.0 Hullámhossz [nm] Tipikus lézersugár energia [W] Polyphenyl 1 Stilben C450 C490 C530 Sodium fluorescein R6G R101 Oxazine 1 DEOTC-P HITC-P Festéklézer működési tartománya különböző festékekkel
12
Felhasználás: ahol hangolható fényforrás kell.
Spektroszkópia Fotokémia Gyógyászat Izotóp elválasztás
13
7. A lézersugár tulajdonságai és modulációja
7.1. Vonalszélesség 7.2. Polarizáció 7.3. A lézersugár fényessége, intenzitása 7.4. Q-kapcsolás 7.5. Móduscsatolás 7.6. Frekvencia-kettőzés 7.7. Parametrikus oszcilláció
14
7.1. Vonalszélesség A klasszikus optikai spektroszkópiában polikromatikus fényforrás van monokromátor határozza meg a felbontást. A Fourier-transzformációs spektroszkópiában a max. opt. útkülönbség határozza meg a felbontást. A lézer-spektroszkópiában a lézer vonalszélessége határozza meg a felbontást.
15
m L c × = 2 n L = ml/2 l = 2L / m = c/n
Axiális módusok távolsága: c/2L
16
GHz Hz m s L c 1 10 15 , 2 / 3 = × Hz m s c 10 74 , 4 632 / 3 × = l n
Pl. He-Ne lézer l = 632,8 nm, ha L = 15 cm: GHz Hz m s L c 1 10 15 , 2 / 3 9 8 = × Hz m s c 14 9 8 10 74 , 4 632 / 3 × = - l n A félhullámok száma a rezonátoron belül: 474000 10 8 , 632 15 2 9 × = - m L l
17
A sáv alakját és szélességét 3 tényező határozza meg
1. Ütközési kiszélesedés 2. Doppler-kiszélesedés 3. Heisenberg-féle határozatlansági reláció
18
1. Ütközési kiszélesedés (nyomás-kiszélesedés)
A molekulák közötti ütközés során perturbálódik az elektron-felhője, ami az energiaszintek kismértékű eltolódásához vezet. A sáv alakját Lorentz-görbe írja le. Félérték-szélessége arányos a nyomással. tc: az ütközések közötti átlagos idő (a közepes szabad úthossz és az átlagsebesség hányadosa)
19
2. Doppler kiszélesedés A frekvencia függ a kibocsájtó és az észlelő egymáshoz viszonyított sebességétől. n0: frekvencia 0 sebesség esetén v: az atom (molekula) sebességének az optikai tengely irányába eső komponense A sáv alakját Gauss-görbe írja le:
20
3. Heisenberg-féle határozatlansági reláció
Álló helyzetű és a környezetével nem kölcsönható atom vagy molekula által kibocsájtott fény sávszélessége: természetes sávszélesség. Heisenberg: a hely és az impulzus egyidejű mérésének korlátja:
21
Hasonló összefüggés írható fel az energiára és az időre:
Ha a gerjesztett állapot élettartama véges, az energiája nem adható meg pontosan. Mivel DE = hDn, Természetes sávkiszélesedésnek hívjuk (Fourier-limit). A sáv alakját Lorentz-görbe írja le.
22
( ) n ~ = c s cm Hz 3 × 1cm-1 30 GHz Példa: tipikus He-Ne lézer
Nyomás-kiszélesedés: 0,64 MHz Doppler-kiszélesedés: 1700 MHz Fourier-limit: 20 MHz Átszámítás frekvencia és hullámszám között: c n = ~ ( ) s cm Hz 10 1 3 × - 1cm-1 30 GHz
23
7.2. Polarizáció A lézerek fénye általában polarizált.
Ok: a rezonátorban van olyan elem, (pl. ablak) amelynek a reflexiója eltérő a kétféle (függőleges és vízszintes ) polrizációs síkú fényre nézve. Nézzük meg nem-polarizált beeső fény szétválását dielektrikum határfelületén. Ep: a beesési síkba eső komponens Es: a beesési síkra merőleges komponenns
24
Es a) A beeső fény a saját rezgési síkjában indukál dipólusokat, tehát a síkra merőleges komponens (Es) megőrzi polarizációs irányát.
25
Ep b) Az Ep komponens a megtört sugár irányára merőleges dipólusokat indukál. Ebből a visszavert sugárrba relatíve kisebb hányad kerül, mint Es-ből, mivel kicsi a terjedési irányra merőleges hozzájárulás.
26
Speciális eset, ha a visszavert és megtört sugár egymásra merőleges
Speciális eset, ha a visszavert és megtört sugár egymásra merőleges. Ekkor a visszavert sugárnak nem marad Ep komponense. A visszavert sugár teljesen polarizált. Ep c) Ha csak Ep komponense van a beeső fénynek, akkor a visszavert sugár intenzitása 0, azaz nincs reflexió Brewster-szög
27
Lézercső (v. lézerrúd) alakja:
Vagy: Ilyenkor a lézerfény a papír síkjában polarizált.
28
A Brewster-szög kiszámítása:
Snellius-Descartes törvény: a b b = 900-a sinb = cosa
29
7.3. A lézersugár fényessége, intenzitása
Fényesség:egységnyi felületen és egységnyi térszögben kisugárzott teljesítmény: W/(m2sterad) R r a a: divergencia (széttartás) szöge Gömbfelület: 4R2p Körfelület:r2p = R2psin2a Kis szögek esetén: Térszög = (körfelület/ gömbfelület)*4p = (sin2a)*p
30
Példa: He-Ne lézer, teljesítmény: 3 mW , divergencia-szög: 3*10-3 fok nyalábsugár: 0,3 mm = 3*10-4 m
A nap fényessége: 1,3·106 W/(m2sr)
31
Intenzitás-eloszlás: Ha a lézer TEM00 transzverzális módusban működik, akkor a keresztmetszet mentén a fókuszált lézernyaláb intenzitás-eloszlása Gauss-függvénnyel írható le: z r w0 w
32
I: felületi teljesítménysűrűség
w: nyalábsugár (az a sugár, amelynél a térerősség e-ed részére csöken) w0: nyalábsugár a fókuszsíkban w és w0: kapcsolata:
33
7.4. Q-kapcsolás Q-kapcsolással rövid, intenzív lézerimpulzusokat állíthatunk elő. 1. A pumpálás folyamán megnöveljük a rezonátoron belüli veszteséget, így késleltetjük a lézereffektus létrejöttét, miközben a populáció-inverzió növekszik. 2. Hirtelen lecsökkentjük a veszteséget a rezonátorban. Ekkor az erősítés messze meghaladja a veszteségeket, nagyon gyorsan kiépül egy intenzív lézersugárzás. 3. Az intenzív lézersugárzás miatt az inverz populáció hamar lecsökken annyira, hogy a lézerküszöb alá kerül az erősítés, így a lézereffektus megszűnik.
34
A „Q-kapcsolás” elnevezés a „jósági tényező” (quality factor) kifejezésből származik.
Nagy veszteség: alacsony Q érték Amikor a veszteséget kiiktatjuk, nagy Q értékre kapcsolunk.
35
villanólámpa teljesítmény
Q t inverz populáció lézerküszöb t lézer-teljesítmény
36
Q-kapcsolással a csúcsteljesítmény jelentősen megnő (az átlagteljesítmény nem).
Pl. Nd-YAG lézer villanólámpával pumpálva. Q-kapcsolás nélkül: ~1 ms-os „tüskék” ~1 ms-onként követik egymást. A teljes időtartam ~1 ms. (Tehát kb 500 kis impulzusból áll a felvillanás.) A „tüskék” csúcsteljesítménye kW nagyságrendű. Q-kapcsolás eredménye: egyetlen ~10 ns-os impulzust kapunk MW nagyságrendű cúcs- teljesítménnyel.
37
A Q-kapcsolás módszerei
1. Forgó tükör (ez volt az első megvalósítás) lézerrúd Nagy szögsebességgel forgatjuk az egyik tükröt. Az optikai veszteség nagyon nagy (100 %), kivéve azt a rövid intervallumot, amikor a tüköt síkja párhuzamos a másik tükörével.
38
Elég gyors-e ez a módszer?
Pl. legyen a fordulatszám 1000/sec legyen egy szögperc az az intervallum, amelyen belül működik a lézer. A körülfordulási időnek (10-3 s) 1/(360*60)-szorosa a működési idő: ~4,6·10-8 s = 46 ns. Az ideális Q-kapcsolási idő 1-2 ns. Tehát még nagyobb fordulatszám kell.
39
Csökkenthetjük a kapcsolási időt, ha sokszög alakú tükröt forgatunk. Pl.
40
2. Elektrooptikai Q-kapcsolás
Pockels-cella: olyan kristály, amelyre elektromos feszültséget adva megváltoztatja az áthaladó fény polarizációs állapotát. Pl. lineárisan polarizált fényből cirkulárisan polarizált fényt csinál, és fordítva.
41
V Tükör Lézer-anyag Polarizátor Pockels-cella függőleges V bekapcsolva V kikapcsolva
42
Ha tehát a Pockels-cellára feszültséget adunk, nagy a veszteség, nem működik a lézer.
A feszültséget kikapcsolva lecsökken a veszteség (Q-kapcsolás) Nagyon gyors (nincs mozgó alkatrész).
43
3. Akusztooptikai Q-kapcsolás
Akusztooptikai effektus: Szilárd anyagban hanghullámok mechanikai feszültség törésmutató-változás A törésmutató-változás periodikus. Hullámhossza megegyezik a hanghulláméval. Optikai rács keletkezik - a fénysugár eltérítésére használható. A berendezések az ultrahang-tartományban működnek (50 kHz körül).
44
blelépő sugár eltérített sugár eltérítetlen sugár Piezoelektromos rezgéskeltő Akusztikus hullám bekapcsolva: fény jelentős része elhajlik, nagy a veszteség a rezonátorban. Akusztikus hullám kikapcsolva: hirtelen megnő a rezonátor jósági tényezője
45
A három eddig tárgyalt Q-kapcsolási mód aktív Q-kapcsolás volt.
4. Passzív Q-kapcsolás A rezonátorba egy festékoldatot tartalmazó küvettát helyezünk. A festéknek a lézer működési hullámhosszán van elnyelése.
46
végtükör lézerrúd festékcella kilépő tükör A működés az ún. fakuláson (“bleaching”) alapul. Intenzív fénysugárzás hatására a festék fény-áteresztővé válik. Ok: molekulák jelentős része (kb. fele) az S0 ból az S1 állapotba kerül. Így az abszorpció és stimulált emmuisszió azonos valószínűséggel következik be. Nincs elnyelés. Közönséges körülmények között (pl. UV/látható spektroszkópiában) nem lép fel fakulás.
47
végtükör lézerrúd festékcella Amikor a villanólámpát bekapcsoljuk, intenzív fluoreszcencia kezdődik. Ez még nem lézerfény, mert a festék elnyelése miatt kicsi a Q-faktor. A festékoldat az S0 állapot kiürülése miatt fokozatosan átlátszóvá válik. Amikor az erősítés meghaladja a veszteségeket, beindul a lézersugárzás. Nagyon rövid és intenzív.
48
végtükör lézerrúd festékcella Előnye az egyszerűsége. Nem kell más, csak egy küvetta és egy megfelelő festék (“saturable absorber”). A koncentrációt úgy kell beállítani, hogy a lehető legjobb Q-kapcsolást érjük el.
49
Összefoglalva: A Q-kapcsolást impulzuslézereken alkalmazzuk. Az impulzus időtartamát csökkentjük. A csúcsteljesítményt növeljük.
50
7.5. Móduscsatolás A móduscsatolás (módus-szinkronizálás): folytonos lézerből olyan impulzuslézer, amelyben az impulzusok nagyon gyorsan követik egymást. A móduscsatolást a rezonátoron belüli veszteség periodikus változtatásával érjük el.
51
m L c × = 2 n Pl. tekinsünk egy argonlézert, L = 1,5 m L = ml/2
végtükör lézercső kilépő tükör prizma 1,5 m L = ml/2 l = 2L / m = c/n m L c × = 2 n Axiális módusok távolsága: Dn = c/2L Példánkban: MHz Hz m s 100 10 5 , 1 2 / 3 8 = × D n 1 10 8 0033 , / 3 ~ - = × D cm s c n
52
Sok módus egyidejűleg Fázisuk is különbözik
Átlagolódnak: így a kilépő intenzitás időben állandó. Ha a sok különböző módust arra kényszerítjük, hogy fázisuk megegyezzen, akkor beszélünk móduscsatolásról. Eredmény: rövid impulzusok sorozata. Az impulzusok között 2L/c idő telik el. (Példánkban 10 ns.) Ennyi idő alatt megy a fény kétszer végig a rezonátoron.
53
Megvalósítás: moduláljuk a veszteséget a rezonátorban (példánkban 1/10 ns azaz 100 MHz frekvenciával). 10 ns-onként egyszer megnő a rezonátor Q-faktora. Azok a fotonok, amelyek ekkor haladnak át a modulátoron, nem nyelődnek el (stimulált emisszióval sokszorozódnak). Azok a fotonok, amelyek más időpontban haladnak át a modulátoron(amikor alacsony a Q-faktor), előbb-utóbb elnyelődnek.
54
végtükör ~200 ps (6 cm) prizma +modulátor kicsatolt energia
55
Az impulzusok között eltelt idő és az impulzusok időtartamának hányadosa kb. a módusok számával egyenlő. Rövid és nagyteljesítményű impulzusokat akkor kapunk, ha széles a lézerátmenet (sok módus van), és hosszú a rezonátor (ismétlési idő: 2L/c )
56
A móduscsatolás módszerei: (ugyanazok, mint a Q-kapcsolásé) Olyan modulátor kell, amely c/2L ismétlési frekvenci-ával nyit és zár. (Az idő legnagyobb részében zárva van, és csak nagyon kis időre nyit ki.) Elsősorban akusztooptikai és elektrooptikai modulátorokat alkalmaznak. Festékoldattal is lehet (“saturable absorber”).
57
végtükör lézerrúd festékcella Kezdetben a lézeranyag spontán emisszióval fluktuáló erősségű sugárzást bocsát ki. Egy-egy nagyobb intenzitású, rövid időtartamú impul-zus stimulált emisszióval felerősödik, és elegendő lesz az energiája ahhoz, hogy telítésbe vigye az abszorbert. Így kis veszteséggel megy át rajta. A kisebb energiáju impulzusok számára nagyobb az elnyelés. Végeredmény: egyetlen, nagyon rövid időtartamú hullámcsomag mozog a rezonátorban.
58
7.6. Frekvencia-kettőzés (frekvencia-többszörözés)
Nagyon hasznos a lézerterchnikában. Pl. Nd-YAG lézer 1,06 mm-es (IR) sugarából kétszerezéssel 530 nm (zöld) háromszorozással 353 nm (UV) A kapott fény ugyanúgy rendelkezik a lézerfény tulajdonságaival (koherens, stb.) Vizsgáljuk meg, mi történik egy szilárd anyagban, amikor elektromos térbe helyezzük.
59
A negatív elektronfelhők a pozitív sarok felé, a pozitív atommagok a negatív sarok felé húzódnak. Indukált dipólusmomentum keletkezik. + – - m = ql A polarizáció a térfogat-egységre jutó dipólus-momentum: P = (m)/V [P] = Asm/m3 = As/m2 Közönséges anyagokban (nem túl nagy térerőrősség esetén) a polarizáció lineárisan függ a térerősségtől.
60
Nem-lineáris anyagok esetén:
P A polarizáció függése a térerősségtől hatványsor formájában : P = e0(c1E +c2E2+c3E3+ ...) e0: vákuum permittivitása c1: lineáris szuszceptibilitás c2, c3: nem-lineáris optikai koefficiensek
61
Mi történik, ha nem-lineáris anyagon =2pn körfrek-venciájú fény megy át?
A fény oszcilláló elektromos és mágneses térből áll. Az elektromos tér kölcsönhatásba lép az anyaggal , és polarizációt hoz létre: E = E0sint P = e0(c1 E0sint +c2E02 sin2t +c3E03 sin3t + ...) Nézzük a második tagot. Használjuk a aznosságot: P2 = 1/2e0c2E02 (1-cos(2t ))
62
Tehát a polarizáció tartalmaz egy tagot, amelynek az oszcillációs frekvenciája kétszerese az elektro-mágneses sugárzásénak: -1/2e0c2E02 cos(2t ) Az oszcilláló dipólus ugyanilyen frekvenciájú elektromágneses sugárzást bocsájt ki. Milyen mértékben fog megjelenni a kétszeres frekvenciájú fény? A c2/c1 E0 arányt kell vizsgálni. Napfény: 100 V/m arány 10-4. 1-es arányhoz 106 V/m térerősség kell. Ez megfelel 109 W/m2 telj. sűrűségnek. Csak lézerekkel érhető el.
63
1961-ben észlelték először.
Rubinlézer 694 nm-es sugarát kvarckristályra irányították. Kis intenzitású, 347 nm-es fényt figyeltek meg. Hatásfok % volt. Ok: n függ l-tól. A frekvencia-kettőzött fény eltérő sebességgel halad. Nem marad fázisban önmagával. Destruktív interferencia.
64
Megoldás: “phase matching”
“index matching” Lényege, hogy találhatunk a kristályban olyan irányt, ahol az alapfrekvenciájú és a frekvenciakettőzött fénynek ugyanaz a sebessége. Így 50 % feletti hatásfok is elérhető. Leggyakrabban használt „nem-lineáris” kristályok: KH2PO (KDP) KD2PO4 LiNbO3
65
7.7. Parametrikus oszcilláció
A frekvencia-kettőzés a frekvencia-összegzés speciá-lis esete (két azonos frekvenciájú fényt összegzünk). A következő megfordítható “reakcióegyenletet” írhatjuk fel: 1+ 2 Alsó nyíl irányában: frekv. összegezés (ill. kettőzés) Megfelelő kristályban a felső nyíl irányában is megy. Vagyis egyetlen 3 frekvenciából két új frekvenciájú fény keletkezik.
66
Az 3 1+ 2 egyenlet az energia-megmaradást fejezi ki.
Impulzus-megmaradás: p3 = p1 +p2 (vektorok) Ha csak 3-at rögzítjük, az első kritérium szerint 1 -et és 2 -t szabadon változtathatjuk. Az impulzus-megmaradás nagyon szigorú kritérium. Hangolás index-illesztéssel. Mechanikailag vagy a hőmérséklettel változtatjuk a törésmutatót.
67
1965-ben valósították meg először.
LiNbO3 IR szűrő 1,06 mm 530 nm és1,06 mm 530 nm hangolt sugárzás hőmérséklet-szabályozás Nd-YAG 11 fok hőmérséklet-változtatással nm tartományban folyamatos hangolás.
68
8. Abszorpciós lézerspektroszkópia
Érdemes-e lézereket használni fényforrásnak? Kereskedelmi készülékekben nem lézer a fényforrás (kivéve Raman).
69
Kétsugaras UV/látható spektrométer:
70
Lézeres abszorpció-mérés:
Nem alkalmazzák gyakran, mert a hagyományos módszerek érzékenyebbek. (A lézerek „zajosak”)
71
Nagyfelbontású spektroszkópia (lásd későbbi).
Kis koncentrációk mérése (a lézersugár kollimált-ságát használjuk ki). a)Többszörös reflexiójú mérőcella
72
b) Hosszú kapilláris
73
Speciális technikák 5.1. Diferenciális abszorpció 5.2. Rezonátoron belüli abszorpció
74
8.1. Differenciális abszorpció
Két esetben a hagyományos abszorpciós spektroszkópiát nem tudjuk eredményesen alkalmazni. a) Túl kicsi koncentráció b) Nem tudjuk a mintát egy küvettába csalogatni. Pl. légkör szennyezőit akarjuk mérni.
75
LIDAR: LIght Detection And Ranging
Két egymáshoz nagyon közeli frekvenciájú lézerfényt használunk. Az egyiken elnyel, a másikon átereszt az anyag. Rayleigh szórás stb. közel azonos a két fénysugárra. Jól használható az atmoszféra összetevőinek mérésében: ózon, CO2, CO, OH, SO2, CH4, stb. LIDAR: LIght Detection And Ranging
76
Megfelelő -jú lézer impulzust az ég felé kilövünk
Megfelelő -jú lézer impulzust az ég felé kilövünk. Egy része visszaszóródik. (Mie-szórás pl. vízcseppeken, Rayleigh-szórás molekulákon). Ugyanakkor részben elnyelődik, ha a hullámhossza megegyezik a vizsgált molekula elnyelési hullám-hosszával. 10 ns-os impulzusokkal ~3 m-es térbeli felbontás érhető el.
77
LIDAR
78
Kapunyitás: R DR A két jel különbségéből az R és R+R közötti elnyelésre következtethetünk. Légszennyezési térképet lehet készíteni pl. NO2 ppm tartományban 5 km magasságig.
79
8.2. Rezonátoron belüli abszorpció
„Intracavity absorption” Minta a rezonátor belsejében - megnő az érzékenység. Négy tényező okozhat érz. növekedést
80
a) A lézer-rezonátorban sokkal nagyobb a fényintenzitás, mint azon kívül.
Pl. kilépő tükör R = 98 % végtükör R = 100 % 50-szeres fényintenzitás a rezonátorban - 50-szer annyi foton nyelődik el. (egy foton átlagosan 50-szer megy végig a rezonátoron)
81
b) A lézer-küszöb közelében extra érz.-növekedés.
82
c) Módusok versengése. Ennek a módusnak az intenzitása jelentősen lecsökken Az össz-telj. nem változik
83
d) Gyűrű-lézerben kétirányú oszcilláció.
Ha az egyik irányban kicsit megnő a veszteség, nagyon lecsökken a telj.
84
Hänsch és mtsai (1972) 105-szeres érz. növekedést értek el.
108 molekula/cm3
85
9. Lézerindukált fluoreszcencia
9.1. Készüléktípusok 9.2. Az érzékenység becslése 9.3. Felhasználás
86
9.1 Készüléktípusok a) folytonos minta lézer fényszag- gató monokro-
regiszt- mátor ráló PMT lock-in
87
b) Fotonszámlálás
88
c) Impulzuslézer
89
9.2. Az érzékenység becslése
Becsüljük meg az elérhető érzékenységet lézer-gerj. fl. esetén. na: mp-enként abszorbeált fotonok száma x úthosszon (1/s). ik: abszorpciós hatáskeresztmetszet (m2) NI: molekulasűrűség (1/m3) nL: az időegység alatt belépő lézerfotonok száma
90
A másodpercenként emittált fl. fotonok száma:
K: fl. kvantumhatásfoka kR: sugárzásos átmenet sebességi állandója kNR: sugárzásmentes átmenetek sebesség állandója (IC, ISC) Egységnyi fl. kv.hatásfok: ha az emittált fotonok száma megegyezik az abszorbeált fotonokéval.
91
Sajnos nem minden emittált fotont tudunk össze-gyűjteni
Sajnos nem minden emittált fotont tudunk össze-gyűjteni. sztérikus tényezővel vesszük figyelembe. Max. 0,1 körüli érték. Fotokatód kv. hatásfoka ph: fotonok hányad része produkál fotoelektronokat. Tipikus érték 0,2. A fotoelektronok mp-enkénti száma:
92
Fotonszámlálás: hűtött PMT-vel nPE=100 (beütés/s) esetén 1 s időállandóval S/N ~ 8-at érhetünk el.
(ennyi abszorbeált foton mérhető kvantitatíve) na = 5·103 1/s
93
Pl. 1W-os lézertelj. = 500 nm-en
nL =3·1018 fotont sugároz ki másodpercenként. Tehát alatti relatív abszorpciót lehet mérni. Ha közvetlenül az abszorpciót mérjük, akkor 10-8-os relatív absz. jelenti az elvi limitet.
94
Fairbanks és mtsai 1975-ben /cm3 tartományban tudták mérni Na2 molekulák koncentrációját lézerindukált fluoreszcenciával. (Hangolható festéklézer: l =604 nm környezetében.) Detekt. limit:szórt fény „Single molecule detection” „Single molecule spectroscopy”
95
9.3. Felhasználás Analitikai alkalmazás: kis konc. Szerkezetkutatásban: spektrum asszignáció. Keskeny sávú gerjesztés. Megnöveljük egy kiválasztott gerjesztett szint populációját. Igy sokkal egyszerűbb spektrumok. Nagy lézerintenzitással nagymértékben betölthetünk egy egy gerjesztett állapotot. Olyan átmenetek is megfigyelhetők, amelyek különben nagyon gyengék.
96
Molekuláris paraméterek meghatározása
Átmeneti valószínűségek meghatározása Molekuláris állapotok eloszlásának meghatározása (ha eltér az egyensúlyitól) Pl. kémiai reakcióban A B + C AC* + B NAC* (v , J) meghatározása hasznos információ a reakció mechanizmusára.
97
10. Időfelbontásos lézerspektroszkópia
Három csoport Impulzus módszer: egy fényimpulzus gerjeszti a mintát, és a fluoreszcencia lecsengését vizsgáljuk az időben. 10.2. Fázismodulációs módszer: szinuszos intenzitá-s modulációt alkalmazunk, és a szintén szinuszos intenzitás eloszlású fluoreszcencia fázis-eltolódását vizsgáljuk. 10.3. Pumpa-próba módszer: külön tárgyaljuk (tulajdonképpen az impulzusos módszerhez tartozik). A pikoszekundumos és femtoszekundumos időtartományban
98
10.1. Impulzus módszer Ha egy fluorofort rövid fényimpulzussal besugározunk, bizonyos számú molekula gerjesztett állapotba kerül. A gerj. molekulák visszakerülnek az alapállapotba. Ált. 1. rendű kinetika: N(t): gerj. fluoroforok száma a besug. után t idővel kR: sugárzásos átmenet seb. állandója kNR: sugárzásmentes átmenet seb. állandója
99
Integrálva: Exponenciális lecsengés A fluoreszcencia-intenzitás arányos N-nel.
100
Fluoreszcencia-intenzitás az idő függvényében a) Az impulzus rövid a lecseng. időáll.-hoz képest
I0/e I0 I gerj. imp.
101
t lnI a tga = -t/t
102
b) Az impulzus hossza összemérhető a lecseng. időáll.-val
Négyszög-impulzus (folyt. lézerből fényszaggatóval) lézer-intenzitás N(t)
103
Viszonylag hosszú időállandók (ms) meghatáro-zására alkalmas: foszforeszcencia ritka földfémek emissziója Folytonos lézer + fényszaggató vagy elektrooptikai modulátor vagy akusztooptikai modulátor
104
Berendezés folytonos lézer monokro- mátor PMT boxcar regiszt- ráló
minta fényszag- gató
105
változtatható pozíciójú detektor
A boxcar mellett más mintavételezési technikák Pl. a mintát forgó hengerbe tesszük, amelyen rések vannak rés változtatható pozíciójú detektor
106
Másik lehetőség: fix poziciójú detektor, a forgás frekvenciáját változtatjuk.
Az időfelbontást a mech. mozgás sebessége határozza meg. Elsősorban foszforeszcencia ritka földfémek emissziója
107
Időkorrelációs egyfoton-számlálás “Time correlated single photon counting”
A fényforrás impulzuslézer Az impulzus egy részét fényosztóval kicsatoljuk. Fotodetektorra kerül, ez adja az indítóimpulzust (A lézerimpulzus másik része a mintára kerül) Az indítóimpulzus az idő-amplitúdó átalakítón elindít egy feszültség-növekedést.
108
Idő-amplitúdó átalakító
U t stop start
109
A mintából eredő lumineszcencia PMT-re kerül
Úgy állítjuk be a gerj. fény intenzitását, hogy egyetlen foton váltson ki áramot a fotokatódon. Amikor a PMT-ből származó impulzus eléri az idő-amplitúdó átalakítót, megáll U növekedése. A kialakult jel arányos az eltelt idővel (a fluoreszc. időkésésével). Nagyon sok impulzust átlagolunk. Többcsatornás impulzus-analizátorral dolgozzuk fel.
110
Időkorrelációs egyfoton-számlálás
idő-amplitúdó átalakító sokcsa-tornás impulzus-analizátor PMT-ből szárm. impulzus indító impulzus U
111
gyakoriság csatornaszám (idő)
112
A fluoreszc. élettartama ált. összemérhető a lézerimp
A fluoreszc. élettartama ált. összemérhető a lézerimp. hosszával Dekonvolúció E(t): a lézerimp. és a készülék együttes profilja F(t): a fl. lecsengése L(t): a mért görbe (az előző kettő konvolúciója)
113
I(t) t E(t) L(t)
114
F 10.2. Fázismodulációs módszer
Folytonos lézer amplitúdóját színuszosan moduláljuk. F Int. t fluoreszcencia w·t = tg F
115
Fázismodulációs mérőrendszer
Folytonos lézer Modulátor M Monokromátor PMT Lock-in ( fázisérzékeny detektor) Referencia jel szűrő
116
10.3. Pumpa-próba módszer Elsősorban impulzuslézerrel. A mintára intenzív impulzust bocsátunk (pumpaimp.). Molekulák egy része gerj. állapotba kerül. A később érkező próbaimpulzus „észleli” a változást. Időkésleltetés: optikai úthossz megnövlésével. A fény 1 ns alatt 30 cm-t ps alatt 0,3 mm-t tesz meg.
117
Pumpa-próba mérés egy lézerrel
118
Próbanyaláb intenzitása
Dt
119
Pumpa-próba mérés két lézerrel
120
Níluskék metanolos oldatának tranziens abszorpciója pumpa-próba módszerrel mérve (lpumpa = 586 nm)
121
Níluskék tranziens absz
Níluskék tranziens absz. lecsengése vizes oldatban pumpa-próba módszerrel mérve (lpumpa = 586 nm, lpróba = 647 nm)
122
11. Lézer-Raman spektroszkópia
A Raman-effektus már a lézerek felfedezése előtt ismerrt volt. 1922 Brilluin Fény és hanghullámok kölcsönhatása 1923 Smekal Raman-szórás elmélete 1928 Raman Kísérleti igazolás
123
TARTALOM 11.1. Hagyományos Raman-spektroszkópia Rezonancia-Raman effektus Felületerősített Raman-szórás Hiper Raman-effektus Stimulált Raman-effektus Raman erősítési spektroszkópia Koherens anti-Stokes Raman-spektroszkópia Spektrumok
124
11.1 Hagyományos Raman-spektroszkópia
A Raman-spektrum az IR és mikrohull. spektrum kiegészítője. Főleg rezgési és forgási spektrumok mérésére
125
A lézerek előtt a R-spektroszkópia fejlődését gátolta, hogy nem volt intenzív monokromatikus fényforrás. Főleg higanygőzlámpát használtak (a 254 nm-es vonalát). A lézerek leterjedése - minőségi ugrás
126
R-szórás: a foton rugalmatlan ütközése a molekulával.
b a nL n s b a nL Stokes Anti-Stokes
127
Készülék: lásd fluoreszcencia-spektroszkópia.
Monokromátor: két rács (nagyobb felbontás kell) Fourier-transzformációs Raman: monokromátor helyett interferométer
128
Raman és infra összehasonlítása
Raman előnyei Vizes oldatok Optika üvegből Kisebb minta (fókuszálás) Detektor gyorsabb Raman-spektrum egyszerűbb Szimm. rezgések R-aktívak Polarizációs mérések Intenzitás arányos konc.-val Raman hátrányai Drágább R-spektrum készülékfüggőbb Infra érzékenyebb Fluoreszcencia zavaró hatása Infra több információt ad
129
Speciális Raman-módszerek
11.2. Rezonancia-Raman effektus Ha a Raman-átmenet felső szintje nem virtuális, hanem valóságos, akkor a Raman-intenzitás megnő. Ha a minta fluoreszkál, nehéz detektálni a Raman-jelet.
130
11.3. Felületerősített Raman-szórás
(Surface Enhanced Raman Scattering - SERS) Érdes felületen adszorbeált molekulák Raman-intenzitása nagyságrendekkel nőhet.. Először Ag felületén adszorbeált piridinen észlelték 1974-ben. 6 nagyságrend érz. növekedés is elérhető. Akkor lép fel, ha a mintára lépő foton energiája megegyezik egy, a fémben lévő vezetési elektronenergia-átmenetével.
131
11.4. Hiper Raman-effektus: két foton egyidejű rugalmatlan ütközése
DE = 2hnL -hnS b a nAS nL b a nL Stokes anti-Stokes
132
Frekvencia-kettőzés : hiper-Rayleigh szórás
A hiper Raman-effektus nehezen észlelhető - nagy lézer-intenzitás kell. Mások a kivál. szabályok, mint a normál Ramanban. Olyan átmenetek is tanulmányozhatók, amelyek infra- és Raman-inaktívak.
133
11.5. Stimulált Raman-effektus
virtuális E szint hnL hnS a b 2hnS
134
Véletlenül fedezték fel
Véletlenül fedezték fel. Woodbury és Ng Rubinlézer Q-kapcsolását tanulmányozták. Nitrobenzolt tart. cella Kevesebb piros (694,3 nm) fény jött ki, mint várták. 766 nm-es koherens fényt találtak. A különbség megfelel a nitrobenzol 1350 cm-1 rezg. frekv.-jának.
135
Magyarázat: a kezdetben spontán Raman-emisszióval keletkező Stokes-fotonok a sugárzás irányában újabb Stokes-fotonokat váltanak ki. hnL hnS
136
A Stimulált Raman-effektuson alapul több nem-lineáris Raman-spektroszkópiai módszer.
Önmagában nem terjedt el. Csak a legerősebb Raman-átmenetek figyelhetők meg - versengés.
137
Erősítő: nincs küszöb, a teljes spektrumot mérhetjük
oszcillátor n L S generátor tükör "Raman lézer" er ősítő modell gyengül, ősödik Kísérleti megvalósítások Erősítő: nincs küszöb, a teljes spektrumot mérhetjük
138
11.6. Raman erősítési spektroszkópia „Stimulated Raman gain”: nS-t mérjük Inverz Raman: nL-t mérjük
lézer nS nL detektor Dikroikus tükör minta
139
Előny: nem kell monokromátor (az egyik lézert hangoljuk)
Előny: nem kell monokromátor (az egyik lézert hangoljuk). Felbontást a lézerek sávszélessége határozza meg. Inverz Raman: a nagyobb frekv. fényt detektáljuk fluoreszcencia zavarásának kiküszöbölése Felhasználás: nagyfelbontású Raman spektroszkópia
140
11.7. Koherens anti-Stokes Raman-spektroszkópia „Coherent Anti-Stokes Raman Spectroscopy”
CARS Négy foton vesz részt a folyamatban Kettőt elnyel, kettőt kibocsát a molekula Visszajut a kiind. energiaállapotba.
141
CARS alapkísérlet Imp.lézer folyadék nAS nL nL nL, nS
142
Nómenklatúra: nL n1 nS n2 nAS n3
143
Energia-megmaradás: 2n1 = n2 +n3
Termdiagram n n L AS n n L 2 nS n n n 1 1 3 b a Energia-megmaradás: 2n1 = n2 +n3
144
Indexillesztés: Kondenzált fázisban a törésmutatók különböznek (l függvényében)
Ha kollineáris sugarakat használunk, a jel nagyon gyenge. Impulzus-megmaradás törvényének is teljesülnie kell. Hullámvektor: Hullámszám az anyagban
145
Folyadék-fázisban Gázfázisban
146
A lézersugarakat a mintára fókuszáljuk
147
Berendezés vázlata
148
Spontán Raman és CARS összehasonlítása
foton kell egy szórt foton előállításához foton elég Inkoherens, csak egy részét gyűjtjük össze Koherens, 90 %-os hatás-fokkal összegyűjthető Felbontást a mono-kromátor limitálja Felbontást a lézerek sáv-szélessége limitálja Jel ~ I12·I2·c2 Jel ~ IL·c
149
11.8. Spektrumok A kloroform Raman(a) és IR (b) spektruma
150
C60 FT-Raman spektruma
151
Kétatomos molekula rotációs energianívói:
A spektroszkópiában gyakran cm-1-ben fejezik ki az energia-külöbségeket: Itt a fénysebességet cm/s-ban kell behelyettesíteni. B: rotációs konstans
152
J eJ B 2 6B 3 12B 4 20B Kiválasztási szabályok: DJ = 0, 2
153
Kétatomos molekula rotációs energia-nívói és a Raman-átmenetek
154
Kétatomos molekula Raman-spektruma
155
O2 tiszta rotációs inverz Raman-spektruma
156
O2 rezgési-forgási Q-ágának nagyfelbontású Raman-erősítési spektruma
157
SF6 rezgési-forgási Q-ágának nagyfelbontású Raman-erősítési spektruma
158
12. Fototermikus módszerek
12.1. Fotoakusztikus spektroszkópia A fényabsz. okozta hőhatás közvetett detektálálásán alapul. Fényabsz: a molekulák magasabb energ. áll.-ba kerülnek. 1. Vagy kisugározzák: fluoreszcencia foszforencia 2. A rendszer term. energiája nő, a minta melegszik A melegedés nyomás-növekedéssel jár.
159
Ha a lézer intenzitását hangfrekv
Ha a lézer intenzitását hangfrekv.-val moduláljuk, a periodikus nyomásváltozás hanghullámokat eredményez. Detektor: érzékeny mikrofon piezoelektromos érzékelő Vizsgálhatók: gázok folyadékok szilárd minták
160
Készülék gázok vizsgálatára
lock-in hangolható lézer minta fényszag-gató kijelző mikrofon x y ref. jel Folyadékokra is hasonló berendezés
161
Szilárd minták vizsgálata
mikrofon szilárd minta közvetítő gáz lézerfény
162
Folytonos lézer: lock-in (kapcs. erősítő)
Impulzuslézer: boxcar integrátor) Nagyon érzékeny módszer. Gázok: CH4, NO, NO2, SO2: 0,1-10 ppb
163
a) U(IV) vizes oldatának abszorpciós spektruma Konc.: ~8*10-3 mol/l
b) U(IV) vizes oldatának fotoakusztikus spektruma impulzus-festéklézerrel mérve. Konc.: ~8*10-3 mol/l Kimutatási határ 8*10-7 mol/l
164
Pu(IV), Pu(VI) vizes oldatának fotoakusztikus spektruma impulzus-festéklézerrel mérve.Konc.: 2*10-5 mol/l. Kimutatási határ 3*10-8 mol/l, ill. 7*10-8 mol/l.
165
Am(III) vizes oldatának fotoakusztikus spektruma impulzus-festéklézerrel mérve. Konc.: 1,6*10-5 mol/l. Kimutatási határ 2*10-8 mol/l
166
b) Ho(III) vizes oldatának fotoakusztikus spekruma impulzus-festéklézerrel mérve. Konc.: 1,3*10-5 mol/l. Hőmérséklet: 90 oC.
167
Metán nagyfelbontású fotoakusztikus spektrum-részlete A) 100 K-en B) 298 K-en
Egy rezgési felhang (3n1+n3) rotációs szerkezete
168
12.2 .Termikus lencse spektroszkópia
Szintén a hőhatás közvetett detektálálásán alapul. Fényabsz. melegedés törésmutató vált. negatív (szóró) lencse alakul ki a mintában Vizsgálhatók: gázok folyadékok Készülékek: egy lézerrel két lézerrel.
169
Egy lézerrel: hangolható lézer minta “pinhole” detektor erősítő kijelző Ha a lézer hullámhosszát egy abszorpciós sávra hangoljuk, az elnyelt energia miatt kialakul a termikus lencse.
170
Nő az érzékenység, ha két nyalábot használunk Az egyik kialakítja a termikus lencsét - pumpanyaláb A másik lézer fényét detektáljuk - próbanyaláb van absz. pumpa próba nincs absz. A két nyaláb eredhet egy lézerből vagy két lézerből.
171
Készülék próba pumpa lock- in kijel-ző detektor fényszaggató referencia x y Nagyobb érzékenység érhető el, mint abszorpciós spektroszkópiával.
172
Nd(III) termikus lencse spektruma különböző hőmérsékleteken. Konc. : 1
Nd(III) termikus lencse spektruma különböző hőmérsékleteken. Konc.: 1*10-3 mol/l. (PDS: Photothermal Deflection Spectrum)
173
13. Nagyfelbontású spektrosz-kópia
Megfelelő méréstechnikát alkalmazva a készülék spektrális felbontását a lézer sávszélessége határozza meg. A rezonátorban elhelyezett interferencia-szűrők segítségével: egyetlen axiális módus: „Single frequency ” Impulzus-lézerek esetében az impulzus hossza határozza meg az elérhető legkisebb sávszélességet.
174
Gázok nagyfelbontású spektroszkópiája: 1. Doppler-kiszélesedés 2
Gázok nagyfelbontású spektroszkópiája: Doppler-kiszélesedés Nyomás-kiszélesedés (Ütközési kiszélesedés) Természetes vonalszélesség (gerj. áll. élettar tamával kapcsolatos Nyomáskiszélesedés csökkentése: kis nyomású gázt vizsgálunk. Azokkal a módszerekkel foglalkozunk, amelyek elsősorban a Doppler-kiszélesedést csökkentik. „Sub-Doppler Spectroscopy”
175
13.1. Telítési spektroszkópia
Tegyük fel, hogy egy gáz elnyelési sávjának centruma n0. Ekkor a gáz n0 (1 v/c) frekvencián nyel el. (v a molekulák fénysugár irányába eső sebessége) Absz. n0 n
176
Bocsássunk a gázmintára intenzív, n0 frekvenciájú lézerfényt (pumpanyaláb). Csak azok a molekulák gerjesztődnek, amelyeknek az axiális seb. komponense 0. Ha elég intenzív a lézerfény, akkor a 0 sebességű molekulák jelentős része (közel fele) gerj. állapotba kerül. A minta átlátszóvá válik a n0 frekvenciájú fény számára. („Bleaching” - fakulás)
177
Két azonos frekvenciájú, hangolható lézernyalábot bocsátunk a mintára ellentétes irányban. A kevésbé intenzívnek detektáljuk az elnyelését (próbanyaláb). n Absz. n0 Lamb-dip
178
Jelentősége: A Doppler-kiszélesedés miatt összeolvadó sávokat felbonthatunk
Absz. n1 Lamb-dip n2
179
Készülék próba lézer lock- in kijel-ző detektor fényszaggató referencia x y pumpa fényosztó A valóságban két közel párhuzamos, ellentétes irányú nyalábot használunk.
180
13.2. Szuperszonikus molekulasugár-spektroszkópia „Supersonic jet spectroscopy”
A Joule-Thomson effektust használjuk ki: A gáz fojtáson át kiterjedve lehűl. Szobahőfokon: elektrongerj. Alapállapot rezgési alapállapot sok rotációs nívó be van töltve Az elektrongerjesztési spektrum bonyolult. A transzlációs mozgás Doppler kiszélesedést okoz.
181
Megfelelő vivőgázzal (pl
Megfelelő vivőgázzal (pl. He) keverve, nagy nyomásról fojtáson át kiterjesztve egy irányban ~500 m/s sebességgel halad a gáz. Effektív hőmérséklete néhány K. Nagyon leegyszerűsödik a spektrum.
182
a) NO2 fluoreszcencia-gerjesztési spektruma 300 K-en. Nyomás 0,04 torr
b): Tiszta NO2 spektruma szuperszonikus molekulasugárban. c): Ugyanaz argon-vivőgázban (NO2 tartalom: 5%)
183
a) Cs2 fluoreszcencia-gerjesztési spektruma gázcellában mérve
b) Cs2 fluoreszcencia-gerjesz-tési spektruma szuperszonikus molekulasugárban mérve Egy elektron-átmenet rezgési-forgási szerkezetét látjuk. Egymódusú Ar-ion lézerrel vették fel 488 nm környezetében hangolva. (30 GHz megfelel1 cm-1-nek.)
184
14. Villanófény-fotolízis
186
Foszfolipid vezikula kettősrétegében oldott porfirin triplett
lecsengése oxigén jelenlétében.
187
Triplett antracén abszorpciós spektruma A: hexánban,
B: DMPC vezikulában 25oC-on, C: DMPC vezikulában 18oC-on.
188
Triplett 3,4,5-trimetoxi-tetrakis-fenil-mezoporfirin
abszorbciós spektruma etanolban, víz és etanol 1 : 1 arányú elegyében és DPPC vezikulákban.
189
Egy foszfolipid vezikula (idealizált) szerkezete, feltüntetve az
apoláros próbamolekula legvalószínűbb helyét.
190
Szingulett oxigénnel reagáló akceptor fogyása az akceptor
abszorbanciájának mérésével.
191
A szingulett oxigén IR emissziós jele hematoporfirin
szenzibilizátor jelenlétében. A megvastagított vonal extrapoláció.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.