ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit.

Az előadások a következő témára: "ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit."— Előadás másolata:

1

2 ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit nagyszámú, azonos „részecskéből” álló rendszereknéldominál az átlagos viselkedés!!! ma már nem a vizsgált téma, hanem a használt módszerek teszik a fizikát dominál az átlagos viselkedés!!! alkalmazhatjuk a statisztikus fizika módszereit nagyszámú, azonos „részecskéből” álló rendszereknéldominál az átlagos viselkedés!!! hipotézis matematikai modell jóslatok összehasonlítás a valósággal ökológiai neutrális modellek pszichológiai neutrális modellek (pl. pánik szimulációk)pánik szimulációk

3 niche = ökológiai fülke, vagyis egy faj által használt erőforrások összessége a fajok felosztják egymás között a niche-teret kompetitív kizárás elve: ha két faj ugyanazokat az erőforrásokat használja, hosszú távon az egyik kiszorítja a másikat papucsállatkákkal végzett kísértletek a fajok tulajdonságai meghatározzák az elterjedésüket elterjedés + gyakoriságfaj és élettere tulajdonságai ??? ha egy faj ritka, akkor kevesebb erőforrás áll a rendelkezésére ??? !!! vizsgálni kell a hasonló fajokból álló rendszerekben kialakuló gyakoriság-mintázatokat !!! niche = ökológiai fülke, vagyis egy faj által használt erőforrások összessége a fajok felosztják egymás között a niche-teret kompetitív kizárás elve: ha két faj ugyanazokat az erőforrásokat használja, hosszú távon az egyik kiszorítja a másikat papucsállatkákkal végzett kísértletek a fajok tulajdonságai meghatározzák az elterjedésüket elterjedés + gyakoriságfaj és élettere tulajdonságai ??? ha egy faj ritka, akkor kevesebb erőforrás áll a rendelkezésére ??? !!! vizsgálni kell a hasonló fajokból álló rendszerekben kialakuló gyakoriság-mintázatokat !!! a természetben több olyan rendszer van, ahol nem látszik érvényesülni a kompetitív kizárás elve: plankton-paradoxon, trópusi erdők Stephen P. Hubbell: a neutralitási elv egyszerűsége lehetővé teszi a matematikai modellezést kiderül, hogy új fajok beáramlása stabilizálni tudja a rendszert új fajok keletkezése, bevándorlásfolyamatosan több faj létezik együtt sikeresen magyarázható a fajok gyakoriság szerinti eloszlása a természetben több olyan rendszer van, ahol nem látszik érvényesülni a kompetitív kizárás elve: plankton-paradoxon, trópusi erdők Stephen P. Hubbell: a neutralitási elv egyszerűsége lehetővé teszi a matematikai modellezést kiderül, hogy új fajok beáramlása stabilizálni tudja a rendszert új fajok keletkezése, bevándorlásfolyamatosan több faj létezik együtt sikeresen magyarázható a fajok gyakoriság szerinti eloszlása ?

4 Egyedszám – fajszám gyakoriságeloszlás Preston-ábrázolás

5 A Barro Colorado szigeti erdőfelmérés (Panama) 1000×500 m terület kb. 250 000 fa, 300 faj a fákról rögzített adatok: pontos koordináta milyen fajhoz tartozik törzsvastagság minden 1 cmnél vastagabb fát feljegyeztek! R. Condit, S. P. Hubbell, R. B. Foster, Barro Colorado forest census plot data (2005) A Barro Colorado szigeti erdőfelmérés (Panama) 1000×500 m terület kb. 250 000 fa, 300 faj a fákról rögzített adatok: pontos koordináta milyen fajhoz tartozik törzsvastagság minden 1 cmnél vastagabb fát feljegyeztek! R. Condit, S. P. Hubbell, R. B. Foster, Barro Colorado forest census plot data (2005)

6

7 a fák egy négyzetrács pontjaiban vannak (J – rácspontok száma) egy időlépés alatt egy véletlenszerűen választott fát kicserélünk a)egy szomszédjának utódjára (1 − p − q valószínűséggel) b)a rácsból véleltlenszerűen választott egyed utódjára (p valószínűséggel) c)véletlen fajhoz tartozó egyedre (q valószínűséggel) a fák egy négyzetrács pontjaiban vannak (J – rácspontok száma) egy időlépés alatt egy véletlenszerűen választott fát kicserélünk a)egy szomszédjának utódjára (1 − p − q valószínűséggel) b)a rácsból véleltlenszerűen választott egyed utódjára (p valószínűséggel) c)véletlen fajhoz tartozó egyedre (q valószínűséggel)