titkosszolgálatok a diktatúrákban 1. Németország

Az előadások a következő témára: "titkosszolgálatok a diktatúrákban 1. Németország"— Előadás másolata:

1 titkosszolgálatok a diktatúrákban 1. Németország
Titkosszolgálatok a században  kurtán 2011

2 a titkosszolgálatok feladatai
Fenyegetés Funkciók Külső katonai katonai hírszerzés politikai politikai hírszerzés Belső külföldi kat. kémek kémelhárítás külföldi pol. kémek rendszert ellenzők kémelhárítás, alkotmány/állam-védelem

3 A TOTALITÁRIUS DIKTATÚRÁK JELLEMZŐI BRZEZINSKI ÉS FRIEDRICH SZERINT
Brzezinski és Friedrich szerint a totalitarizmusnak két alapesete van: a szovjet és a német rendszer. Ismérveik a következők: 1. Monopolhelyzetű, átfogó ideológia 2. Egypártrendszer, a párt és az állam-apparátus összefonódása 3. Terror-rendszer 4. A tömegkommunikáció egyenirányítása 5. A fegyveres erők feletti ellenőrzés 6. Az összgazdaság központi felügyelete és vezérlése

4 A DEMOKRÁCIA ÉS A DIKTATÚRATÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LINZ ÉS STEPAN, 1995)
Pluralizmus Ideológia Hatalmi Elit Mobilizáció Demokrácia P: lényegi G: van T: van Nincs központi Választásokon választódik ki Állampolgári participáció Autoriter diktatúra P: korlátozott Nincs vezető ideológia, jellemző gondolkodás-mód Kis számú, kiszámítható normák Nem jellemző Totalitarizmus P: nincs G: nincs T: nincs Átfogó, kizárólagos diktátor, kiszámíthatatlan normák, pártkarrier Nagyfokú Mobilizáció fentről Poszt- Átfogó kizárólagos, gyengülő Saját biztonság Nem csak párt karrier Rutinszerű, csökkenő

5 POLITIKATUDOMÁNYI VIZSGÁLATI SZEMPONTOK A TITKOSSZOLGÁLATOK VONATKOZÁSÁBAN
 A szolgálat helye a politikai rendszerben  A szolgálat súlya a politikai rendszerben  Jogi szabályozás formája  Hírszerzés és elhárítás elkülönítése  Ellenőrzés módja (párt – szolgálat viszonya)

6 Belbiztonsági szolgálatok/politikai rendőrség
 egy önálló szervezet a fennálló rend védelmére (a német minta alapján alkotmányvédelemről is beszélhetünk) ) információszerzési jogkörrel, nyomozati jogkör nélkül  fennálló rend védelme a rendőrséghez tartozik, ezen belül speciális jogkörrel  önálló szervezetként, pl. a belügyminisztérium részeként, nyomozati jogkörrel (ez utóbbi a diktatúrákra jellemző

7 Brodeur álláspontja  low policing: bűnüldözés, közlekedésrendészet
 high policing: állam „magasabb” érdekeivel kapcsolatos rendőri tevékenység

8 A NÁCI NÉMETORSZÁG TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Gestapo SD-Belföld Hírszerzés: Amt Ausland/Abwehr SD-Külföld

9 A GESTAPO 1933: Hitler hatalomra jutása után átalakul az addigi
biztonsági rendőrség megalakulnak a tartományokban Geheime Staatspolizei Amt-ok (Titkos Államrendőrségi Hivatal) 1936: egységesítik a tartományi rendőrségeket újjászervezik a német rendőrséget (Orpo, Sipo) 1939: létrejön a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitshauptamt, RSHA)

10 HEINRICH HIMMLER Heinrich Himmler (1900-1945) 1929: Reichsführer-SS
und Chef der deutschen Polizei : Birodalmi Belügyminiszter 1945: öngyilkosságot követ el

11 REINHARD HEYRDICH Reinhard Heydrich (1904-1942)
1920: belép a haditengerészet- be 1931: becsületsértő magatartás miatt elbocsátják a hadi- tengerészettől 1931: belép az SS-be 1936: a Biztonsági rendőrség vezetője 1939: a RSHA vezetője 1942: cseh ellenállók megölik

12 ERNST KALTENBRUNNER Ernst Kaltenbrunner (1903-1946)
: jogi tanulmányokat folytat Bécsben 1930: belép az NSDAP-be 1937: az osztrák SS parancsnoka : Bécs rendőrfőnöke : A RSHA vezetője 1946: A nürnbergi perben halálra ítélik és kivégzik

13 A BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL BELSŐ TAGOZÓDÁSA
REICHSSICHERHEITSHAUPTAMT (BIRODALMI BIZTONSÁGI FŐHIVATAL) AMT I. Személy- zeti ügyek AMT II. Igazga- tási ügyek AMT III. SD belföld AMT IV. Gestapo AMT V. Bünügyi r. AMT VI. SD külföld AMT VII. Archí- vum AMT VIII. Kat. Feld.

14 GESTAPO-JELVÉNY

15 AZ AMT IV. (GESTAPO) BELSŐ TAGOZÓDÁSA
IV.A. (A rendszer ellenségeinek felkutatása) A.1. (kommunizmus, marxizmus, háborús vétkek) A.2. (szabotázs-elhárítás) A.3. (reakciósok, ellenzékiek, liberálisok, emigránsok) A.4. (operatív megfigyelés) IV.B. (szekták) B.1. (politikai katolicizmus) B.2. (politikai protestantizmus) B.3. (egyéb egyházak, szabadkőművesek) B.4. (zsidóügyek) IV.C. (nyilvántartás) IV.D. (megszállt területek) IV.E. (elhárítás) IV.P. (kapcsolattartás külföldi rendőrségekkel)

16 AZ AMT III. (SD-BELFÖLD) BELSŐ TAGOZÓDÁSA (1940)
A. Alapkutatás B. Világnézeti ellenfelek 1. szabadkőművesek 2. zsidók 3. politikai egyházak 4. marxizmus 5. liberalizmus C. Belföldi problémák (kultúra) D. Külföldi problémák (égtájak szerint)

17 A KATONAI FELDERÍTÉS AMT AUSLAND/ABWEHR Abteilung Abteilung Abteilung
hírszerzés Abteilung II. szabotázs Abteilung III. belső elhárítás Abteilung Z. személyzeti ügyek pénzügyek „Brandenburg” hadosztály

18 AZ NDK TITKOSSZOLGÁLATAI
Belbiztonság: Állambiztonsági minisztérium Ministerium für Staatssicherheit (MfS „Stasi”) Hírszerzés: Állambiztonsági minisztérium Hírszerző Főcsoportfőnökség (politikai és katonai hírszerzés) Verwaltung Aufklärung der NVA (katonai hírszerzés)

19 AZ MfS CÍMERE

20 ERICH MIELKE Erich Mielke (1907-2000) 1925: belép a NKP-ba
: Spanyolországban harcol : illegalitás 1950: államtitkár az MfS-ben : állambiztonsági miniszter 1993: évre ítélik kettős gyilkosság vádjával 1995: büntetést felfüggesztik 2000: meghal egy öregek otthonában

21 AZ NDK ÁLLAMBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUMÁNAK BELSŐ TAGOZÓDÁSÁNAK NÉHÁNY ELEME
I Főo. Katonai elhárítás II Főo. Kémelhárítás III Főo. Rádiófelderítés VI Főo. Útlevél-ellenőrzés VII Főo. Belső elhárítás VIII Főo. Szakszolgálat IX Főo. Vizsgálati ügyek Főo. Vizsgálati fogházak XVII Főo. Turisták ellenőrzése XVIII Főo. Népgazdasági ügyek XIX Főo. Közlekedés XX Főo. Államapparátus, egyházak, kultúra, földalatti mozgalmak XXII Főo. Terrorelhárítás Sz Főo. Személyvédelem K Főo. Káder- A Csfség. Hírszerzés Őrezred ( fő)

22 AZ MfS XX. FÖ.-NAK BELSŐ TAGOLÓDÁSA
Oszt. Állami objektumok védelme Oszt. Ifjúságvédelem, államellenes izgatás, náci bűnösök Oszt. sport Oszt. egyházak Oszt. Nyugat-berlini befolyás elhárítása Oszt. kultúra Oszt. iskolák, felsőfokú oktatás Oszt. földalatti mozgalmak (alternatív kultúra) Oszt. Pártintézmények védelme AKG Értékelés és ellenőrzés AGL mozgósítás TITKÁRSÁG infrastruktúra

23 AZ MfS FELDERÍTÉSÉNEK (HVA) NÉHÁNY SZERVEZETI EGYSÉGE
I NSZK államapparátusa II NSZK pártjai és tsdi. szervezetei III Rezindentúrák a 3. világban IV Katonai hírszerzés az NSZK-ban VII Értékelés VIII Operatív technika, híradás IX Támadólagos elhárítás Aktív intézkedések (dezinformáció) az NSZK-ban XI Észak-Amerika, USA-intézmények az NSZK-ban XII NATO és EK XVIII. Szabotázs-előkészítés AG S Belső biztonság AG 5 Hadfelszerelés operatív beszerzése

24 Az MfS létszáma, Megjegyzés: 1957-ig a HV A nélkül, 1981-ig SZT- tisztek nélkül Forrás: Gieseke 2000