1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-10-06.

Az előadások a következő témára: "1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-10-06."— Előadás másolata:

1 1 Ph. Schmmiter, G.Lehmbruch és a korporatizmus © kurtán sándor 2011 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban 2011-10-06

2 2 Két híres munka ■ Philippe C. Schmitter/Gerhard Lehmbruch (ed.), Trends Toward Corporatist Intermediation, London 1979 ■ Gerhard Lehmbruch/Phillipe C. Schmitter (ed.), Patterns of Corporatist Policy-Making, London 1982.

3 3 Philipp Schmitter szül. 1936 1954-1957 között a Dartmouth College-n, 1957-1958 között az Universidad Nacional de México-n, 1959 1961 Universtität Genf-en nemzetközi kapcsolatokat, történ- elmet és politikai gazdaságtant tanult 1968 doktorált a University of California-n 1975-1984 professzor a University of Chicago-n 1985-1998 University of Stanford-on tanít 2000- European University Institute (Firenze ) tanít

4 4 Philipp Schmitter és a korporatizmus 1974 Still the Century of Corporatism? 1989 Corporatism is Dead! Long Live Corporatism! 1997 The Corporatist Sisyphus: Past, Present and Future

5 5 Schmitter: 5. pont, amelyen minden „realista érdekpolitika” nyugszik 1. A formális, szervezeti érdekképviselet növekvő jelentősége; 2. funkcionálisan differenciál, konfliktusos érdekek léte és növekedése; 3. az oligarchikus szervezeti apparátus és a szakértők uralkodó szerepe; 4. a territoriális és pártképviselet csökkenő jelentősége; 5. A közpolitika kiterjedésének hosszú távú trendje valamint a magánjellegű és közjellegű döntési arénák egymásba hatolása.

6 6 A korporatizmus Schmitter szerint Az érdekképviseletnek egy olyan rendszere, amelyben az alkotóelemek korlátozott számúak; kötelező, nem versengő, hierarchikusan rendezett és funkcionálisan differenciált kategóriákba vannak szervezve, amelyek az állam által elismertek és engedélyezettek (ha nem általa létrehozottak); cserébe az állam által az adott kategórián belül adományozott képviseleti monopóliumért az állam bizonyos ellenőrzést gyakorol a vezetők kiválasztásában és a követelések és támogatások artikulálásában.

7 7 A pluralizmus Schmitter szerint Az érdekképviseletnek egy olyan rendszere, amelyben az alkotóelemek határozatlan számúak; önkéntes, kompetitív, nem hierarchikusan rendezett és önmaguk által meghatározott kategóriákba vannak szervezve, melyeket az állam nem engedélyezett speciálisan, nem is hozott létre, vezetőik kiválasztását vagy érdekartikulációjukat nem ellenőrzi és amely szervezetek nem rendelkeznek monopóliummal a megfelelő kategórián belül.

8 8 A pluralizmus és a korpratizmus ideáltípusa P. Schmitter nyomán Definíciós jegyekPLURALIZMUSKORPORATIZMUS Érdekszervezetek száma és helyzete Több, szabadon alapított, szabadon működő és versengő csoportok Korlátozott számú, monopóliummal bíró szervezetek Az érdekszervezetek strukturális jegyei Önkéntes tagságKényszerű tagság, centralizált szervezet A kormányzat szerepvállalása és az autonómia Állami befolyás hiánya, autonóm akaratképzés Államilag ellenőrzött megalakulás, államilag akaratképzés Az érdekközvetítés működésének logikája KonfliktusosKonszenzuskereső

9 9 A két modell következményei Korporatizmus érdekegyeztetés Pluralizmus lobbizás

10 10 INTÉZMÉNYES ÉRDEKEGYEZETETÉS AZ EU-BAN  Korporatizmus szociális párbeszéd  Pluralizmus lobbizás

11 11 Gerhard Lehmbruch szül. 1928 1947-1953 teológiai tanulmányok 1954-1957 politikatudományi tanulmányok 1953-1967 tübingeni Egyetem 1969-1973 professzor Heidelbergben 1973-1978 a politikatudomány professzora Tübingenben 1978-1996 a politikatudomány professzora Konstanzban

12 12 A korporatizmus két altípusának megnevezése Schmitternél és Lehmbruchnál A politikai rendszer típusa Schmitter elnevezése Lehmbruch elnevezése DemokratikusTársadalmi korporatizmus Liberális korporatizmus Nem demokratikus Állami korporatizmus Autoriter korporatizmus