A nyugati kultúra kialakulása

Az előadások a következő témára: "A nyugati kultúra kialakulása"— Előadás másolata:

1 A nyugati kultúra kialakulása
Jobb? Agresszívabb? Nyert a kultúrák versenyében? Miért?

2 Háborúk, járványok, technikák A társadalmak fátumai (Typotex, 2001)
Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák A társadalmak fátumai (Typotex, 2001) Szakterületei:  ökológia  fiziológia  antropológia  ornitológia  evolúciós biológia  történelem  régészet  nyelvészet  etnológia járványtan

3 A nagy kérdés „Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van?” (Yali) Mi a magyarázata annak, hogy az emberiség fejlődése ennyire eltérő sebességgel zajlott le a kontinenseken?

4 Problémák Európacentrikusság?
„civilizáció” <=> vadászó-gyűjtögető „fehér uralom” ? A kezdetleges válasz „A történelem az egyes népek környezetének különbségeiből adódóan alakult eltérő módon, és nem az egyes népek biológiai különbségei miatt.”

5 A Nagy Kiugrás (kb. 50e éve)
Egységes kőszerszámok ékszerek Házak, varrott ruhák, rendes temetkezés, barlangfestmények További terjeszkedés: megafauna kihalása!

6 Egy „természetes” kísérlet
moriorik <=> maorik Közös (polinéz) eredet, de ellentétes fejlődés Hasonlóan: egész Polinéziában nagymértékű életmódbeli különbségek, változó népsűrűség, politikailag eltérő szerveződés. A környezet rövid idő alatt befolyásolja a gazdaságot, technikát, politikai szervezettséget, haditudományt.

7 Cajamarca (1532) Pizarro kontra Atahualpa inka császár
Tápanyagban szegény kukorica Változatos mezőgazdaság Nagytestű háziállatok hiánya „Nagy ötös” Potenciális áldozatok „szövetséges baktériumok” 2 nagy birodalom: Inka, Azték fejlett, szervezett államok sokasága kezdetleges technika fejlett technológia írás hiánya írás elterjedése földrajzi akadályok: elszigeteltség államok közötti interakciók Pizarro kontra Atahualpa inka császár Az óriási számbeli inka- fölény ellenére spanyol győzelem. Okok: felszerelés, járványok, írásbeliség

8 Eurázsia vs. Amerika Miért nem fordítva történt?
Jelentős különbségek, melyek Eurázsiának kedveztek. Hódítási kísérletek:  skandinávok ( )  sikertelen  spanyolok (1492)  sikeres Az őslakosság szinte teljes kiirtása.

9 Diamond kutatásainak lényeges újdonsága:
A kezdeti adottságok döntően meghatározták a fejlődési esélyeket. Az eltérő fejlődést meghatározó tényezők:  növénytermesztés  állattenyésztés  járványok  technikák  kontinensek főtengelyeinek iránya

10 Földrészek tengelyiránya
„A földrészek tengelyiránya determinálja a termesztett növények és háziállatok terjedésének sebességét.” Homo sapiens megjelenése Európa, Ausztrália, Amerika benépesítése Kontinensek között hosszú időre megszakadt a kapcsolat

11 Miért került előtérbe az élelmiszertermelés?
vadon termő élelem  nemesíthető vadnövények  begyűjtéshez, feldolgozáshoz, tároláshoz szükséges eszközök  az emberi népesség és az élelmiszertermelés kapcsolata: öngerjesztő folyamat létszámfölény

12 Növénytermesztés

13 A Termékeny Félhold A legelső élelmiszertermelő központ
mediterrán éghajlat sok egynyári növénnyel változatos felszín és növényvilág alaptermények korai nemesítése nagytestű, háziasítható emlősök jelenléte

14 Állattenyésztés I. „Az ősi 14”: „Nagy ötös” „és a kis 9”

15 Állattenyésztés II. A háziasítás alapvető feltételei:
 étrend (növényevő ill. ragadozó)  növekedési sebesség  fogságban történő szaporodásra való hajlam  az állat természete (agresszió kiszámíthatósága)  szociális szerkezet (csoportos vagy magányos)

16 Élelmiszertermelés A földművelés kiszorítja a vadászó-gyűjtögető életmódot Háziasítás, növénytermesztés, állandó lakóhely => sűrűbb emberi populáció A földművelés általi hatalom határozta meg a gazdagságot / szegénységet

17 Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom
Önálló kialakítás: Közel-Kelet, Kína, Mezoamerika, dél-amerikai Andok, mai USA Előázsiai alaptermények után: Ny-Európa, Indus völgye, Egyiptom Idegen nép (és terményeik) felbukkanásával: Kalifornia, argentin pampák, Ausztrália, Szibéria

18 A háziasítás Befolyásoló tényezők:  étrend  növekedési sebesség
 fogságban való szaporodás  rossz természet  pánikra való hajlam  szociális szerkezet (folyt. köv.) Anna Karenina- elv A háziasított emlős: olyan emlős, melyet fogságban és szelektíven tenyésztenek, és amelyet az etetését és tenyésztését irányító ember hasznosít.

19 Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?
A baktériumok Miért nem az európaiak fertőződtek meg az Újvilág betegségeivel?

20 A mikrobákról általában
„számukra” is a hatékony szaporodás a cél – nem a hordozó halála, hanem a terjedés passzív stratégiák elfogyasztás által (férgek, szalmonella, kuru) rovarcsípés útján (malária, pestis, tífusz) szülőről gyerekre (szifilisz, rubeola, AIDS) aktív stratégiák cseppfertőzés útján (influenza, szamárköhögés) hasmenés (kolera) harapás (veszettség) nyílt sebek (himlő, lepra)

21 Védekezésünk a betegségek tünetei immunválasz – antigén-változtatás
néha az aktív stratégiák következménye néha az ellenreakcióé (pl. láz) immunválasz – antigén-változtatás evolúciós védelem: lassú, de a populáció szintjén alapvető (népek sajátsága is akár)

22 Villámháború... Járványok Felbukkanás hullámokban
gyorsan terjed akut lefolyás: halál vagy felépülés a túlélők védettek kizárólag embert támadnak Felbukkanás hullámokban kellően nagy populáció kell, a kanyaróvírus pl. félmilliós létszám alatt kipusztul kis populációkból teljesen eltűnik Néha „lassít” (pl. a szifilisz)

23 ...vagy gerillaharc? Kis csoportok, vadászó-gyűjtögető népek
az embercsoport általában túléli a járványokat, a kórokozó nem rengeteg „történelmi” betegség feltehetően így tűnt el („angol izzadókór”, „Picardy-verejték”) csak olyan marad meg hosszú távon, amelyik megél a talajban, illetve bizonyos állatokban sárgaláz – afrikai vadmajmok vagy a nagyon lassú lefolyásúak pl. lepra bizonyára ezek az emberiség legrégebbi betegségei

24 A tömegbetegség a mezőgazdasággal együtt kezdődött
a tömegbetegség „modern” jelenség himlő i.e. 1600, mumpsz i.e. 400, lepra i.e 200, gyermekbénulás 1840, AIDS 1959 a mezőgazdasággal együtt kezdődött letelepedés (halottak, ürülék, szenny) földművelés (trágyázás, rágcsálók, szúnyogok) állattenyésztés (a társas állatok háziasításával)

25 A kórokozót hordozó állat
Végzetes ajándékok Emberi betegség A kórokozót hordozó állat kanyaró (marhavész) szarvasmarha tuberkulózis himlő influenza disznó, kacsa szamárköhögés disznó, kutya malária madarak (csirke, kacsa) SARS madárinfluenza (vírus-hamarosan?) háziszárnyasok SARS – Betűszó a Súlyos Akut Respiratorikus (légúti) Szindróma szavakból, az angol Severe Acute Respiratory Syndrome kifejezésnek megfelelően. Új fertőző betegség, amely magas lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, torok­fájással, köhögéssel, légzési nehézségekkel jár. Először 2002 novemberében bukkant fel a kínai Guangdong tartományban, de hamarosan megjelent más országokban is. Márciusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzet­közi kutatási programot hozott létre, így április közepére sikerült azonosítani a kórokozót, egy az ún. koronavírusok családjába tartozó, új emberi vírust. Feltárták a SARS-vírus teljes örökítőanyagát, és kimutatására diagnosztikai tesztet is készítettek, amely április végén Magyarországra is megérkezett. Mivel a vírus csak nagyon közeli érintkezés során fertőz, az elkülönítés, ill. a szájmaszk használata július végére megállította a 30 országot érintő jár­ványt. A WHO augusztus 7-én nyilvánosságra hozott adatai szerint a járvány során összesen 8422 megbetegedés történt, és 916-an haltak meg SARS-ban. Szeptemberben beteg lett egy fiatal Singapore-i kutató, de kide­rült, hogy a laboratóriumban fertőződött meg. Magyarországon még nem regisztráltak SARS beteget. – Kínában, piacokon fogyasztásra árult állatban kimutatták a vírust, ezért elképzelhető, hogy az új kórokozó ott élő álla­tokban alakult ki. Ez azonban egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak. Nem kizárható, hogy beteg emberek fertőzték meg az árult vírushordozó állatokat. – A WHO október 17-én konszenzus-dokumentumban foglalta össze a SARS-sal kapcsolatos eddigi ismereteket, a legsürgősebb kutatási felada­tokat, és azt, hogy újabb járvány esetén milyen intézkedésekre van szükség.

26 A helyzet fokozódik A népsűrűség növekedése egyre jobb táptalaj
A fellendülő kereskedelem távoli populációkat is összeköt Róma és a himlő i.sz. 180 körül Bizánc és a pestis 543 körül Európa és a bubópestis 1346 körül A város: aranybánya csak a 20. sz. elejére vált önfenntartóvá... A bezáruló útvonalak helyett újak nyílnak tífusz: bolhák – patkányok – tetvek – repülő mókusok

27 Az ember „szövetségesei” más emberek ellen?
1519 – Cortes eljut Tenochtitlánba nyomában kitört a himlő, megfelezve a lakosságot, belehalt a császár is – ezek után jóval könnyebb győzni... száz év alatt tizedére esett az őslakosok száma 1531 – mire Pizzaro eljut Peruba, a himlő már pusztított a nagy császár halála utáni trónviszály közepén érkezett... Észak-Amerika első felfedezői népes, nemrég kiürült településeket találtak A kórokozók az európai seregek előtt jártak az Újvilág eredeti őslakosságának (kb. 20 millió) durván a 95%-áldozatul esett, elsősorban a járványoknak: a rekorderek a himlő, a kanyaró, az influenza és a tífusz (és még hat másik)

28 A viszontválasz elmaradt
Amerikából talán egyedül a szifilisz érkezett Okai: nem volt elég sűrűn lakott a kereskedelmi kapcsolatok is jóval ritkábbak csak öt háziasított állat! Ennek okait pedig a földrajzi sajátságokban és a betelepülés (feltételezett) történetében találtuk! A kórokozók támogatása nem annyira a „győzelem” tényét, mint inkább a nagyságrendjét magyarázza