Dr. Sivák József c. egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Dr. Sivák József c. egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu
Az államháztartási hiány finanszírozásának módjai. A kiszorító hatás, infláció és deficit Dr. Sivák József c. egyetemi docens

2 Kormányzati szektor egyenlegmutatói
Kormányzati statisztika – GFS jelentősége Egyenlegmutatók: Elsődleges egyenleg Az államháztartás egyenlege Ciklikusan kiigazított egyenleg Strukturális egyenleg

3 Az államháztartás egyenlege
Az összes államháztartási bevétel és az összes kiadás különbsége Más megfogalmazásban: az államháztartás teljes finanszírozási igénye Jelentősége: a fiskális politika ezen keresztül tudja befolyásolni az államadósságot, tehát a gazdaságpolitika mozgásterét

4 Az államháztartási hiány mutatója
A GDP-hez viszonyított teljes egyenleg A hiány mértékének korlátok között tartása: Maastrichti kritériumok (túlzott deficit eljárás – EDP) Nemzeti szabályok Az ESA és GFS egyenleg különbségei ESA figyelembe veszi a kvázi fiskális tevékenységek hatásait, eredményszemléletű Finanszírozási tételek (hazai és külföldi hitelfelvétel, adósságtörlesztés, értékpapír műveletek) nem szerepelnek, korábban pénzforgalmi, most eredményszemléletű

5 Egy kis hiánytörténelem
A visegrádi országokhoz képest is magas Kiugrások a választási években (1998, 2002, 2006) A romlási folyamat a kilencvenes évektől A romlás alapvetően a korábban felhalmozott adósság terhei miatt következett be ( az elsődleges egyenleg 2001-től szufficites) Eu konvergenciakritériumoknak való megfelelés története

6 Tananyag Rendhagyó bevezetés…… 7.3. pont A magyar államháztartás… pont

7 Dr. Sivák József c. egyetemi docens sivakj1@t-online.hu
Az államadósság fogalma, mérése, fenntarthatósága. A társadalombiztosítás és pénzpiacok Dr. Sivák József c. egyetemi docens

8 1. Fogalmak és elmélet

9 Fogalmi meghatározás Az államadósság az államháztartás központi alrendszerének, az önkormányzati alrendszernek és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteknek az egymással szembeni kötelezettségek kiszűrésével számított (konszolidált) adóssága (2011. évi CXCIV. törvény)

10 Az államadósság lehetséges megközelítései
Statisztikai (ld. előbb) Közgazdasági: minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli. Másképpen: a hiány finanszírozására kibocsátott adósságelemeknek az évek során felhalmozott állománya Gazdaságpolitikai: az állam jövőbeli kötelezettségeinek jelenértéke (mozgástér)

11 Államadósság mutatói Szuverén adósság Államháztartás adóssága
ESA ‘95 szerinti államadósság

12 Az államadósság mérése
Alapmutató: a GDP-hez viszonyított adósság állomány (közgazdasági összehasonlíthatóság) Az államadósság fenntarthatósága azonban csak több tényező együttes mérlegelésével értéklehető: Belső megtakarítások szintje Konvertibilitás foka (külföldi befektetők vásárolhatnak-e hazai pénzben kibocsátott értékpapírt Az államadósság kamatterhe és a gazdasági növekedés üteme (adósságcsapda)

13 Az implicit államadósság
A direkt pénzügyi instrumentumokban megtestesülő adósságon kívül létező (implicit) elemek: Vállalt kezességek, garanciák A munkavállalók számára elbocsátás esetén járó végkielégítés Nyugdíjígérvények

14 Költségvetési deficit és államadósság
A deficit flow jellegű, az adósság állomány stock jellegű Elsődleges deficit jelentősége az államadósság elemzésénél Két fontos összefüggés: A költségvetési deficit makrogazdasági hatása az államadóság növekedésében jelenik meg (ha az állam pénzügyi eszközei nem elegendőek) Az államadósság növekedhet, csökkenhet akkor is, ha a költségvetés nem deficites (árfolyam, konszolidációs államkötvény)

15 Szubnacionális szint adóssága1.
Az önkormányzati hitelfelvétel lehetősége és szabályozása A magyar önkormányzati rendszer eladósodási folyamata és összefüggése az államadóssággal Az eladósodáshoz vezető okok: Működési zavarok EU önrész biztosítása Gazdálkodási problémák, moral hazard

16 Szubnacionális szint adóssága 2.
2011-re a GDP kb.5%-ának megfelelő szint (1200 Md. Ft.) Kockázatai: Államadósság része Kockázatos kötvénykibocsátás (jövő felélése) Adósságcsapda veszélye, csődhelyzet

17 Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2011
Forrás: Európai Bizottság, GKI GKI Zrt.,

18 Az államadósság hatása a növekedésre
Három irányzat: Keynes: a deficittel és adóssággal együtt járó expanzív fiskális politika költségvetési multiplikátor nő az aggregált kereslet nagyobb növekedési ráta. Az eladósodás által indukált beruházások (humán tőke és infrastruktúra) aggregált kínálat Vigyázat: csak visszaesés idején !

19 Az államadósság hatása….. 2.
2. Neoklasszikus koncepció: az eladósodás káros laza fiskális politika jelenbeli fogyasztás felpörgetése csökkenő megtakarítási ráta emelkedő kamatszint beruházások visszaesése lassuló növekedési ütem

20 Az államadósság hatása….. 3.
3. Ricardo-féle ekvivalencia-elmélet: semleges hatás a piaci szereplők a fiskális élénkítés idején felkészülnek egy megszorítással és adóemeléssel járó periódusra növelik a megtakarítást ez semlegesíti a keresletélénkítő politika hatását

21 Empirikus kutatások 1. Kérdések:
Van-e optimális szintje az adósságnak? Kimutatható-e direkt kapcsolat? Mi hat igazán?

22 Empirikus kutatások 2. Az eladósodás adóemeléshez vezet, csökken a megtakarítás, csökken a magánberuházás A növekvő adósságráta megemeli az állampapír-piaci hozamokat, megemelkednek a kamatok, belép a kiszorító hatás Az adósság „elinflálása” nem jó út, csökkennő beruházások Az eladósodás szűkíti az anticiklikus gazdaságpolitika mozgásterét

23 Eddigi tapasztalati eredmények 3.
Különböző mintákon végzett számítások. Következtetés: az adósságráta 1 százalékpontnyi emelkedése 0, 027 százalékkal fékezi a növekedés ütemét „Optimális” adósságszint. Fordított U alakú görbe (Laffer görbe) es évek első felében 68 %, 2012-ben 86 % (mi van a maastrichti kritériummal?) Kiadási szerkezet, oktatás meghatározó szerepe a konszolidációban!

24 2. Államadósság és gazdaságpolitika. Adósságmenedzselés

25 Gazdaságpolitika célja
Az államadósság megszüntetése vs. fenntarthatósága (menedzselése) Az államadósság fenntarthatósága a finanszírozhatóságot jelenti Mitől függhet a fenntarthatóság? A GDP növekedés üteme Költségvetés elsődleges egyenlege Kamatláb

26 Adósság/GDP alakulására ható tényezők
ha a GDP növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb, akkor elsődleges többlet esetén az adósságráta csökken elsődleges deficit esetén az adósságráta egy darabig nő, aztán elkezd csökkenni ha a GDP növekedési üteme kisebb, mint a reálkamatláb, akkor elsődleges hiány esetén az adósságráta korlátlanul nő csak elsődleges többlet esetén érhető el az adósságráta csökkenése

27 Adósságcsapda Adósságcsapda: az adósság bizonyos aránya mellett visszafizethetetlen (a finanszírozás kamatterhe nagyobb a GDP növekedési üteménél) Milyen rendezési opciók lehetnek: „elinflálás” (következmény: vagyonvesztés és a nemzeti valuta válsága) Adósság elengedés Drasztikus kiadáscsökkentés és adóemelés (növekedési kockázat)

28 Az adósság finanszírozásának három elvi lehetősége
Új pénz kibocsátása, monetizálás. Tőkepiaci finanszírozás – hitelfelvétel a magánszektortól → nem mindegy, hogy milyen szereplő az állampapír vásárlója. Külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása (M↑, majd a hitel visszafizetésével↓)

29 Az adósságmenedzsment 1.
Adósságkezelési stratégia kialakítása: Olyan portfólió kialakítása, amelyben a költségek és kockázatok minimalizálhatók (kölcsönhatások!) Átláthatóság Állandó felülvizsgálat és csak törvényi felhatalmazás

30 Adósságmenedzsment 2. 2. A stratégia fő komponensei:
Forint – deviza arány (árfolyamkockázat-kamatszint és adósságszolgálat együttes mérlegelése) Devizaszerkezet (95 %-ban euro részarány lenne indokolt) Kamatszerkezet (fix és változó, futamidő együtt) Duráció Likviditás – Bruttó és nettó finanszírozási igény

31 Kormányzati feladatok
Likviditási és finanszírozási terv kidolgozása (ÁKK Zrt.) Adósságszolgálat (tőke+kamat) teljesítése Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, garanciavállalás Másodlagos piac szervezése Makrogazdasági elemzések

32 Államadósság finanszírozása 1.
Lejáró adósság megújítása, Adósságnövekmény (hiány) finanszírozása, A finanszírozás biztonságának garantálása és költségeinek optimalizálása = államadósság menedzsment.

33 Államadósság finanszírozása 2.
Belföldi források: államháztartáson belül jegybanki hitelnyújtás kereskedelmi bankok értékpapír vásárlásai vállalatok, lakosság Külföldi források: nemzetközi szervezetek más országok kormányai külföldi bankok nemzetközi alapok külföldi befektetők

34 Államadósság finanszírozása 3.
A finanszírozás instrumentumai: diszkont kincstárjegy hosszú- vagy középlejáratú forint alapú államkötvény és devizakötvény kamatozó kincstárjegy (lakossági) hosszú lejáratú hitel rövid lejáratú hitel prémium magyar államkötvény (kamatprémium!)

35 Az állampapírpiac Elsődleges piac
Az ÁKK szerepe Aukció megszervezése és célja Kibocsátási terv Szereplők: megfelelő szavatoló tőkével rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozók 2. Másodlagos piac (tőzsdei és tőzsdén kívüli forgalmazás) – fontos gazdasági jelzőrendszer

36 Nyugdíjrendszerek

37 A fogyasztás „kisimítása”
Ld. külön ábrán – Fischer modell

38 Modern nyugdíjrendszerek
Két alaptípus: Felosztó-kirovó (pay as you go) – generációk közötti jövedelem átcsoportosítás Tőkefedezeti (funded) – a kötelező befizetésen keresztül a jövedelem átcsoportosítást a piacok végzik A kötelező nyugdíjrendszerek fenntarthatósága: függőségi és aktivitási ráta jelentősége

39 Tananyag Rendhagyó bevezetés 7.3 és 9.3 részek
A magyar államháztartás és az EU…. 3.7 és 6.3 részek Ajánlott: Szabó Zsolt: Az államadósság gazdasági növekedésre és gazdasági fejlettségre gyakorolt hatásai. Pénzügyi Szemle szám