A drámai monológ 28/B.

Az előadások a következő témára: "A drámai monológ 28/B."— Előadás másolata:

1 A drámai monológ 28/B

2 Műfaj Szerző, cím Téma, szereplők Drámai monológ Kölcsey: Zrínyi dala Kölcsey: Zrínyi második éneke Petőfi: Az őrült Arany: Az örök zsidó Szerep-játék

3 Műfaj Szerző, cím Téma, szereplők Drámai monológ Kölcsey: Zrínyi dala Reformok nélkül kihal a magyarság Költő Zrínyi és reformkori kortárs Kölcsey: Zrínyi második éneke Nemcsak kihalunk, hanem az új nép felvirágoztatja a földünket. A költő Zrínyi mint védő vitája a Sorssal Petőfi: Az őrült Arany: Az örök zsidó

4 Műfaj Szerző, cím Téma, szereplők Drámai monológ Kölcsey: Zrínyi dala Reformok nélkül kihal a magyarság Költő Zrínyi és reformkori kortárs Kölcsey: Zrínyi második éneke Nemcsak kihalunk, hanem az új nép felvirágoztatja a földünket. A költő Zrínyi mint védő vitája a Sorssal Petőfi: Az őrült A világ szörnyűségei Az őrültet próbálja nyugtatni valaki Arany: Az örök zsidó Örök emberi nyugtalanság A beszélő két énje vitatkozik Szerep-játék

5 hon – bérc – nép

6 „Hol van a hon?” közvetlen értékvesztés:
győzelem → nem győzelmek honja már szent föld → pusztaság régen is voltak problémák: bújdosás, bú DE metafizikai értékvesztés: Hazaszeretet → elhamvadt a magzat hő szerelme (jégkebel, fásult szív)

7 „Hol van a bérc?” fizikai értékvesztés: vár → omladék
régen is voltak problémák: védekezés, halál DE metafizikai értékvesztés: hír → feledés

8 „Hol van a nép?” közvetlen értékvesztés:
nép (ősz atyák nyomdoki) → korcs (anyja vére) kemény munka (izzadás, bér) → gyöngeség régen is voltak problémák: „szenvedett bár, bajról bajra hága” DE metafizikai értékvesztés: hervadatlan ifjúság → romlott, szívtelen

9 Nem érvrendszer, hanem vers
Kölcsey országgyűlési szónoklatokat is írt, itt mégsem ezt teszi, hanem verset költ, közéleti költészet 1. versszöveg: ritmus, verselés, mondatszerkezet változása (páros verszak ↔ páratlan versszak) enjambement – áthajlás – szédelgés

10 2. a szavak, különösen a tulajdonnevek másképpen működnek – nem csak a hétköznapi jelentés érvényesül, három jelentésmező jön létre: hon: horizontális dimenzió – végtelen tér (Árpád, Kalypso, messze, bújdosó, kart feléje, nyúlnak el, jég) bérc: vertikális dimenzió – végtelen idő (Szondi, felszáll, láng, fény, késő századokra, felpillant) nép: belső dimenzió – végtelen testi (vér, nyomdok, bajról bajra, név, él, hervadatlan

11 3. „szöveg a szövegben”: versben megjelenő más szövegek
Kalypso: Odüsszeia – VII. ének Zrínyi Miklós