A mágneses indukcióvonalak és a fluxus

Az előadások a következő témára: "A mágneses indukcióvonalak és a fluxus"— Előadás másolata:

1 A mágneses indukcióvonalak és a fluxus

2 Az eddigi ismereteink alapján célszerűnek látszik a mágneses teret, hasonlóan az elektrosztatikus térhez, erővonalakkal ábrázolni. I B Az erővonalakhoz húzott érintő iránya itt is megadja az indukcióvektor irányát, sűrűségük pedig a nagyságát.

3

4 A kísérletek alapján megállapítható, hogy a mágneses indukció-vonalak mindig zárt görbék. Tehát:
A mágneses mezőnek nincs forrása Mágneses monopólus nem létezik. A mágneses mező örvényes  A mágneses mezőben végzett munka függ a megtett úttól is. A mágneses mezőben is érvényes a szuperpozíció elve: Ha a mágneses teret több mágneses test kelti, akkor a tér indukció-vektora az összetevők vektori eredője. B1 B B2

5 Az adott felületen áthaladó erővonalak számával megadható a mágneses indukció nagysága:
ahol  az adott felületen merőlegesen áthaladó erővonalak száma, a mágneses fluxus, A a felület nagysága. Mértékegysége: Wb (weber)

6 Általában a vizsgált felület nem merőleges az erővonalakra, ilyenkor a felületnek csak az indukció-vonalakra merőleges vetületét szabad figyelembe venni. Csak homogén mezőben! 

7 Kiegészítések: Inhomogén mezőben a felületet fel kell bontani akkora elemekre, ahol a mező már homogénnek tekinthető, a kapott részfluxusokat pedig össze kell adni. Zárt felület fluxusa zérus.