Történeti érdekességek

Az előadások a következő témára: "Történeti érdekességek"— Előadás másolata:

1 Történeti érdekességek

2 A mágnesvasércről (magnetit) már régen is tudták, hogy vonzza a vasat, ennek a tapasztalatnak az első gyakorlati alkalmazása az iránytű volt. Ezt a felfedezést a kínaiaknak, és az indusoknak tulajdonítják. Az első iránytűket kb. i. sz. 300-ban készítették. Platón figyelt fel arra, hogy a mágnes által vonzott vas maga is mágneses lesz. Arra viszont Isidor ( ) jött rá, hogy ez az indukált mágnesesség hosszabb ideig fennmarad. (remanens mágnesesség)

3 Peregrinus (Peter von Mericourt) 1269
A gömb alakúra faragott mágneskövével, és vasreszelékkel kísérletezve rájött, hogy két különnemű pólus létezik, továbbá arra is, hogy az azonos neműek taszítják, a különneműek vonzzák egymást. Észrevette azt is, hogy a vasdarabkák maguk is mágnesessé váltak. Mivel mágnese gömb alakú volt, az eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Föld mágneses hatásai is hasonló elveken alapulnak. Nagyszerű ötlete támadt: a vasércek a Föld mágnesességétől kapták mágneses tulajdonságukat.

4 William Gilbert 1600-ban a De magnete című könyvében a mágnesességgel kapcsolatos babonákat szerette volna felszámolni. Peregrinus mágneses gömbjével, iránytűkkel, szálra függesztett mágnessel kísérletezett. Ekkor jött rá, hogy létezik a mágnestesten kívüli hatás, azaz a mágneses mező. Az iránytűivel felfedezte a térerősség vonalakat is. További fontos felfedezése, hogy ha az izzó vasrudat észak-déli irányba állítva hagyjuk kihűlni visszanyeri mágneses tulajdonságát.

5 Hans Christian Oersted
A fizikusokat rendkívüli módon foglalkoztatta az elektromosság, és a mágnesesség kapcsolata, hiszen ismerték azt a meglepő jelenséget, amikor a villám hatására a mágnestű elveszti mágnesességét, vagy pólusai felcserélődnek. Hans Christian Oersted ( ) Nagy erősségű árammal átjárt vezető közelébe iránytűket helyezett, amelyek kitértek az eredeti irányukból, ezek segítségével pontos méréseket végzett, majd megállapította: A mágnestű kitérésének erőssége függ az áramerősségtől. A tűk kitérése annál gyengébb, minél távolabb vannak az árammal átjárt vezetőtől. A mágneses konfliktus kör mentén hat.

6 Mágneses alapjelenségek
A mágneseknek kétféle pólusuk van: északi és déli. Az azonos neműek taszítják, a különneműek vonzzák egymást. A mágnes mindig kétpólusú  mágneses dipólus. Az áramjárta tekercs rúdmágnesként viselkedik, pólusai, és az áram iránya között egyértelmű kapcsolat van.(tk. 80. oldal, 78. ábra)

7 Az árammal átjárt, párhuzamos vezetők egymással kölcsönhatásban vannak.
I1 I2 Egyirányú áramok között vonzóerő lép fel I1 I2 Ellentétes irányúaknál pedig taszító erő.

8 Egymásra merőleges áramok között pedig nincs kölcsönhatás.
Mérések szerint, az árammal átjárt vezetők közötti erő nagysága mindkét áramerősséggel, és a mérőhuzal hosszával egyenesen , a huzalok közötti távolsággal pedig fordítottan arányos. I0 - a végtelen hosszú vezető árama Im - az l hosszúságú vezető mérőárama r - a vezetők közötti távolság