Karthágó 1. Türoszi gyarmat (814); eredetileg átrakodóhely, pihenőhely, 7. századtól saját gyarmatok Föníciaiak a Földközi-tenger nyugati medencéjében.

Az előadások a következő témára: "Karthágó 1. Türoszi gyarmat (814); eredetileg átrakodóhely, pihenőhely, 7. századtól saját gyarmatok Föníciaiak a Földközi-tenger nyugati medencéjében."— Előadás másolata:

1 Karthágó 1. Türoszi gyarmat (814); eredetileg átrakodóhely, pihenőhely, 7. századtól saját gyarmatok Föníciaiak a Földközi-tenger nyugati medencéjében Türosz asszirok általi elfoglalása után a többi gyarmat elfogadja vezető szerepét (7. század), hogy a közös ellenségek ellen felléphessenek 540: Alalia >> Korzika Karthágóé Szicília nyugati felén is föníciaiak 6 század vége: D-Hispániában is elűzik a a görögöket Szerződések Rómával (1.: 509 v. 348; 2.: ? v. 306; 3.: 279) 480: Himerai vereség, 474 Küméi vereség a szürakuszaiaktól Zsoldoshadsereget alkalmaznak kb. 530-tól, hadkötelezettség csak a libiaiak számára (ennek pozitív és negatív következményei is vannak); tisztikar és a hadsereg magja karthágói arisztokráciából; választott hadvezérek

2 Karthágó 2. Irodalmi emlékek nincsenek
Tömegtermelés az iparban (pl. üveg, bútor): silány áruval látja el a civilizálatlan (főleg ibér) területeket (3. pun háborúban 1000 pajzs és 10 hajó legyártása naponta) Keletről import, nyugatra fémért export Nyelvük: héberhez közeli, írásuk msh-jelölő Gyerekáldozat, uralkodók, arisztokraták, hadvezérek is a máglyán baj elhárítására, elsőszülött gyerek feláldozása Karthágó lakossága 400e fő a 3. században 300 tagú (nagy) tanács, 2 suffet, 104 tagú (kis) tanács A népgyűlésnek kicsi a súlya: csak olyan kérdésben dönthet, amiben a tanács, ill. a suffetek között nincs egyetértés A művészet nagyon fejletlen, irodalom nem volt (csak a kereskedelem érdekelte őket) Ellentét a ker. és földbirtokos aristokrácia között

3 I. pun háború 1. Okok: a campaniai eredetű római családok gazd. érdeke Sicilia meghódítása („az Atiliusok háborúja”): a campaniai bor és kerámia eladása miatt A karthábóiak túlzott megerősödésének megakadályozása Tétje: Szicilia birtoklása Kezdete: a messanai mamertinusok megsegítése II. Hierón és Karthágó egyesült seregei ellen – Appius Claudius Caudex felszabadítja Messanát (264) Következő évben (263) Szürakuszai ostroma >> a város Róma szövetségese lesz A rómaiak barbár módon kifosztják Akragaszt >> a görögök ellenérzése Róma ellen – Akragaszi Philinosz

4 I. pun háború 2. A szárazföldi sikerek szerények >> tengeren akar győzni Róma >> 160 quinqueremis építése corvus-szal (260) (tapasztalatlanok az itáliaiak >> a viharok okozzák a legnagyobb veszteségeket) >> C. Duilius győz Mylaenél több mint 100 pun hajó fölött (felét elfogta v. elsüllyesztette) >> első triumphus tengeri győzelemért >> M. Atilius Regulus győz Eknomosznál, majd partra száll Afrikában (256) >> győzelmek >> túl kemény békefeltételeket diktál >> tovább harcolnak a karthágóiak Xanthipposz vezetésével >> Regulus is fogságba kerül >> Rómába küldik követként >> visszatér és kivégzik

5 I. pun háború 3. P. Claudius Pulcher (249): Lilübaion ostroma alatt megtámad egy Drepananál állomásozó karthágói flottát >> beosztottjai nem tudják lebeszélni a túl merész támadásról, ezért a rossz előjelekről tájékoztatják >> Claudius vízbe dobja a csirkéket >> Róma legnagyobb tengeri veresége a háborúban (100 hajót veszít) – a csirkés sztori valószínűleg utólagos fikció a vereség magyarázatára Hamilkar Barkas sikerei Siciliaban + Küméig fosztogatja Itáliát (a Barkas nevet talán ő szerezte: „Villám” v. „Karizma”/ „Áldás” ~ arab: baraka)

6 I. pun háború 4. Mindkét fél kimerült anyagilag
A campaniai előkelők építetnek 200 hajót >> Aegates-szigeteknél római győzelem (241): C. Lutatius Catulus az utánpótlást szállító (nehezen mozgó) hajókat győzi le Az utánpótlás hiánya miatt kénytelen kapitulálni Karthágó – a tengeren Róma lett az úr Lutatius köti a békeszerződést

7 Két háború között 1. Sicilia az első provincia (kiv. Szürakuszai): talanton hadisarc 10 év alatt (főleg a campaniaiak kölcsönének visszafizetésére) >> zsoldoslázadás A zsoldosokhoz (30e) szabad libiaiak (70e) is csatlakoztak Róma némileg még segíti is Karthágót (ker. és zsoldostoborzás engedélyezése), de azért Sardiniat és Corsicat elfoglalja (238) Hamilkar veri le őket

8 Két háború között 2. Karthágó Hispaniaban terjeszkedik (arany, ezüst, zsákmány, rabszolgák, katonák) – nem tudjuk, Hamilkar kapott-e erre megbízást Karthágótól, és hogy hellenisztikus királyság jött-e itt létre (királyi rezidencia-e Új-Karthágó) Hamilkar fiának esküvel kell örök gyűlöletet fogadnia a rómaiak ellen (Polübiosz szerint tényleg Hannibal és apja gyűlölete a 2. pun háb. legfőbb oka) Hasdrubal (229-)

9 Két háború között 3. Ebro-szerződés (226) Hasdruballal, mint basileusszal (Karthágóba nem küldenek követet); Hasdrubal szerződéseit elismeri Róma, valószínűleg nem diktátum (ekkor a gall háború) Gall háború: Telamon foknál (225) és Clastidiumnál (223, M. Claudius Marcellus) római győzelem >> Cremona és Placentia alapítása Illyr-háborúk: főként a kalózkodás miatt I.: Teuta ellen (229-8) II.: Pharoszi Démétriosz ellen ( ) Róma szerződése Saguntummal (valószínűleg az Ebro-szerződés után)

10 II. pun háború 1. Hannibal neve theophorikus név: „akit Baal kegyel”
Jellemzése: rendkívüli erények (tűrés, igénytelenség, egyszerűség) és hatalmas bűnök (kegyetlenség, álnokság, igazságtalanság, istentelenség) – sztereotipiák 200 körüli történetírók: Hannibali háb. Polübiosz: 2. pun háb. << kirobbanásának oka nem H. hatalomvágya, hanem az 1. pun háborúból szükségszerűen következik (emiatt a gyűlölete) – nem kiemelkedő személyiségek határozzák meg a tört. menetét, hanem rivális hatalmak versengései

11 II. pun háború 2. Belviszály Saguntumban (pun-barátok és Róma-barátok)
Saguntum ostroma (219-ben 8 hónap, végén a lakosok egymást eszik, majd máglyára vetik magukat; annalisták: 218 >> Rómának nem volt ideje beavatk.) Hannibal ironikusan: „a karthágóiak senkitől sem tagadják meg oltalmukat, akit jogtalanság ért” Róma nem segít >> elriasztja az államokat a vele való szövetségtől

12 II. pun háború 3. Átlépi az Ebrót 219 nyarán (?)
Követség Karthágóba: karthágói megbízásból cselekszik-e Hannibal? >> római hadüzenet A 218-as consulok (a 219-esek még Illyriaban): P. Cornelius Scipio – Hispaniaba 2 legio Ti. Sempronius Longus – É-Afrikába 40e fő Hannibal ez ellen: Itália megtámadása, hogy tavasszal ne indítsák meg az észak-afrikai támadást >> ezért kell sietnie, és még ősszel megkockáztatni az átkelést az Alpokon (Liv )

13 II. pun háború 4. A tengeren és a tengerparton sem mehetett (<< rómaiak, Massilia) Hannibal hadereje: 20e gyalogos, 6e lovas (afrikai nehéz- és numida könnyűlovasok) ért Itáliába (kb. 60e fő indulhatott): tkp. a gyorsaság érdekében áldozott fel ennyi embert: nem engedett pihenést Az elefántok Marokkóból: ez a legkisebb fajta, nincs rajta torony, csak egy hajtó, övében kalapács és véső (fél szemmel az egy megmaradt elefánton) Csapatokat hagy hátra Hispaniában Legnagyobb számban a gallok csatlakoznak: Hannibal parókában a táborban << nem bízik a gallokban << „parasztáldozatnak” használja őket + hadműveletek az ő földjükön

14 II. pun háború 5. Ticinus folyó (lovasütközet; P. Cornelius Scipio; fia tűzkeresztsége), Trebia folyó (a plebeius Ti. Sempronius Longus bedől a provokációnak: átcsalják étlen-szomjan a jéghideg folyón – pun csapatok elrejtőzve, 218), Trasimenus-tó (217: plebeius C. Flaminius, csapda, köd, nincs felderítés, kihúzhatatlan hadijelvény) A győzelmek okai: a szárnyakon a pun lovasság erősebb – a rómaiak a centrumra koncentrálnak – bekerítik őket a rómaiak átlagos tehetségű hadvezéreinek hibái: elővigyázatlanság, nem mérték fel a veszély nagyságát gyenge felderítés (Trasimenus-tónál) elbízták magukat

15 II. pun háború 6. rugalmatlanok, nehézkesen reagálnak új helyzetre
a plebeius consulok bizonyításvágya és dicsőségvágya (nehogy az utódjuk arasson győzelmet) Hannibal rendkívüli hadvezér: invenciózus (csapdát állít, csel, provokáció) széles látókörű: számításaiban távoli területek, célok is szerepelnek („Az itáliai népek felszabadítója”; a foglyokat két részre osztja övé volt a kezdeményezés, ő diktált, a rómaiak csak reagáltak (>> ő hosszú távra tervezhetett) a sokszínű hadsereg különböző népeit képes összetartani (nemzetiség szerinti egységek)

16 II. pun háború 7. Q. Fabius Maximus „Cunctator” dictator vállalta a népszerűtlenséget: fölperzselt föld, lakosság evakuálása, nem válaszol a provokációra, csak a gerinceken mozog, engedik a pusztítást, csak az élelemgyűjtökön ütnek rajta M. Minucius Rufus magister equitum lázítja Fabius ellen a katonákat, C. Terentius Varro eléri, hogy Minucius is dictatori hatalmat kap; majd kudarca után lemond Ver sacrum (felajánlják Marsnak a köv. tavasz minden termését, ha győznek – gyerekeket is)

17 Cannae 87e római katona <> 50e Hannibal oldalán
Szöges ellentét a két consul között: C. Terentius Varro: homo novus, az előkelők elleni populista szöveggel győz, folytatja consulként is: azonnal harcolni akar L. Aemilius Paulus: csupán bekerítés, kiéheztetés 40e gyalogos 80e ellen: ugyanolyan hosszú arcvonal a punoknál, de kevésbé mély, viszont 10e lovas Először a numida, ibér lovasság győz, közben a gall, ibér gyalogságot visszaszorítják a rómaiak – ezekre oldalról afrikaiak + lovasság hátulról Hannibál oldalán 6e halott – ebből 4e gall <> rómaiak: 50e (80 önkéntes senator, több száz lovag is; másnapi csatamező leírása Liviusnál) A 8000 hadifogoly kiváltását elutasítja a senatus

18 Cannae után - Hannibal Rómát nem tudja megtámadni (<< városfal, hónapokig eltarthat) Az itáliai népek elszakítását akarja elérni: Északon: nem lehet << félnek a keltáktól, ezért kívánatos a római uralom Latium: nem lehet << az elit szoros kapcsolata a római arisztokráciával Hegyi népek, samnisok Dél-Itália, Sicilia: Capua elpártol >> „Capua Cannae lett Hannibal számára” (bor, fürdők, nők hetekig); Szürakuszai is elpártol, Tarentumot elfoglalják (212 és 208 között Hannibalé) + Sardiniai lázadóknak segítség (nem sikerül az elszak.) Szövetségeseket gyűjt V. Philipposz: a római hajóhad egy részét lekötötte + a dél-itáliai görögökre hatás Karthágó segítséget küld (bízott a sikerben)

19 Cannae után - Róma Delphoiba küldöttség (Fabius Pictor) >> Terra Mater kultusza bevez. Fabius Maximus dictator célja a vereségek után propagandisztikus: erődemonstráció (megmutatni, hogy Róma a vereségek után is képes hadsereget kiállítani): az itáliai népek elszakadásának megakadályozására Szürakuszai elfoglalása (212) – Arkhimédész a város főmérnöke (hajók ellen vaskéz és homorútükrök) – halála – Artemisz-ünnep >> a védők részegek, ekkor esik el a város – a város kifosztása: magánházak műkincsei magánembereké lesznek, középületeké a római államé; 210-re Sicilia Rómáé Ostromgyűrű Capua körül >> Hannibál Róma ellen (H. ante portas: 211), de a rómaiak elfoglalják Capuát (kivégzések, önigazgatás megszüntetése) (Livius: miután Hannibál tábort ver, indulnak a városból Hispaniába a csapatok; egy fogolytól megtudják, hogy éppen akkor adták el a területet, ahol a pun tábor volt) Tarentum visszafoglalása (209)

20 Hispan hadszintér Saguntumot visszafoglalják a Scipiók (212), de a következő évben elesnek >> (ifj.) P. Cornélius Scipio proconsulként Hispaniába 25 évesen (imázsának kialakítására nagy gondot fordít: minden döntése előtt a capitoliumi templomban imádkozik >> az istenek kegyeltjének tekintették) Rögtön elfoglalja Új-Karthágót (210), sok város mellé áll, győzelmei; taktikát Hannibaltól tanult: erős és gyenge (ibér) egységek megkülönböztetése, az utóbbiak csak „látványelemek”, kivonja őket a küzdelemből Scipio szövetséget köt Massinissával (206) 206-ra Hispania Rómáé

21 Utolsó évek A Hannibalnak küldött 3 segítség nem érkezik meg (Hasdrubal, Magón; Karthágóból): a rómaiak legyőzik őket 205 Scipio hazatér (nem kap diadalmenetet), consullá választják, provinciája Sicilia, megfenyegeti a senatust: Africat akarja provinciául (különben a népgyűléssel szavaztatja meg), egész évben készülődés (35e fős flotta; vezérek még: L. Scipio, Laelius, Cato) 204 Scipio proconsulként Africában, majd is procos. Syphaxszal hiába tárgyal (Hispaniában még a Scipiók szövetségese, de Hasdrubal lányáért, Sophonibáért, a karthágóiak oldalára áll; Massinissa ekkor áll Róma pártjára, mivel az ő menyasszonya volt) Uticánál győz, de a várost nem tudja elfoglalni Felgyújtatja egy éjjel a karthágói és numida (Syphax) tábort – előtte tárgyalás ürügyén kikémlelteti: nagy emberveszteséget okoz Nyílt terepen győz Scipio >> Hannibalt hazahívják Elfogják Syphaxot (Sophoniba királynőhöz méltó halála) Zámai csata (202): Hannibal 50e gyalogos + 2e lovas + 24 elefánt <> Scipio: 30e gyalogos + 4e lovas

22 Békekötés Elsöprő győzelem: 20e pun halott + 20e fogoly
Hannibal nem megy vissza Karthágóba, nehogy keresztre feszítsék A punok zámai vereségének legfőbb oka Massinissa megnyerése volt: a numidák olyan lovasok, mint a cirkuszi artisták – tőrrel, két lóval Csak 10 hadihajója lehetett (a lakosság a falakról nézi végig, ahogy Scipio felgyújtatja a flottát), még védekező háborút sem folytathatott Róma engedélye nélkül, 10e talanton 50 év alatt A békefeltételek időzített bombát jelentenek: a határok nem egyértelműek Numidia és Karthágó között

23 Róma győzelmének további okai
Karthágó képtelen volt több évszázad alatt asszimilálni a környező libiai területeket, csak kiszipolyozták ezeket >> belső gyengesége + az arisztokrácia és a nép között is nagy a szakadék Róma összes tartaléka akár 700e fő: ez fölényének a legfontosabb oka

24 Karthágó a háború után Gazdaságilag ezután Karthágó még erősebb lesz:
a kikötője ekkor épül ki igazán (220 hadihajót tudott befogadni) nagy városfejlődés (régészet) Demokratizálódás A népesség nem pusztult a háborúban: a katonák afrikaiak, hispánok, itáliaiak, gallok (szövetségesek és zsoldosok) – a békekötés után még kevésbé Kényszerű béke >> fellendül a mzg. termelés >> tovább nő a népesség >> nincs hadikiadás >> fejlődés (míg Róma Keleten háborúzik) 191-ben már felajánlja, hogy visszafizeti az 50 évre elrendelt háborús jóvátételt Export: gyümölcs (Cato egy fügét mutat a senatusban...), gabona, kerámia (volt ker. flotta)