A szocializáció zavarai, deviancia jelenségek

Az előadások a következő témára: "A szocializáció zavarai, deviancia jelenségek"— Előadás másolata:

1 A szocializáció zavarai, deviancia jelenségek
A deviancia szociológiai elméletei

2 A deviáns magatartás értelmezési keretei
A deviancia meghatározása Mi alapján minősítünk egy viselkedést deviánsnak? normatív kritérium statisztikai kritérium fenyegető jelleg A deviancia jelenségek okai: biopszichoszociális értelmezési keretben Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága + megváltozott környezet nehéz alkalmazkodás? deviancia növekszik?

3 Biológiai, genetikai tényezők
Degeneráltság= ősi civilizálatlan emberi jelleg manifesztációja (genetikai hiba) 1960: XYY kromoszóma Hormonok, enzimek szerepe 2. Pszichés tényezők Kötődés szerepe: a társas funkciók elsajátításában Rossz gyerekkor – szocializációs problémák: szociális készségek fejlődése Másodlagos szocializációs intézmények: érték és norma közvetítése Krízishelyzet: a stresszel való megküzdés (hibás és egészséges formái) 3. Társadalmi tényezők Kultúra: kijelöli a társadalmi érték és norma elfogadható körét (változik) nyomást gyakorol a szabályok betartása érdekében

4 Modernizáció okozta változások: gyors adaptáció szükséges
egyénnel és közösséggel szembeni kihívás: tradicionális és modern értékek ütközése tradicionális közösségek szerepének csökkenése Következmény: devianciák száma növekszik Szociológiai elméletek: sokféle magyarázat a devianciára Pl. deviancia= a társadalom egyik eleme, komoly funkcióval bír deviancia= csoportban kitermelődött sajátos kultúra, érték és norma deviancia= urbanizációs jelenség deviancia= címkézett viselkedés

5 A Chicagói Iskola (Park, Burgess, 1925)
Ember és a fizikai környezet közötti kapcsolatból indulnak ki: az ember képes megváltoztatni a (fizikai és társas)környezetét így változik az emberek kollektív viselkedése is XX. sz. elején: nagy gazdasági változások – észak-amerikai nagyvárosok bevándorlói Kisebb városok: Város = élő organizmus: természetes egyensúly normatív együttműködés (kontroll) Nagyvárosok: új alkalmazkodást követel meg közösségi élet tönkremegy (dezorganizáció) deviáns viselkedés elterjed szervezetlenség a következménye(dezorganizáció)

6 Chicagói Iskola más szerzői: más magyarázatok
A városok szerkezete: koncentrikus zóna (átmeneti zóna); (szektor, többgócú modell) A szociológusok módszere Chicagói Iskola más szerzői: más magyarázatok Whyte (1943): az utcasarki társadalom – másfajta szervezettség Thrasher (1927): fiatalkorúak galerije hogyan válik bűnözővé Chicagói Iskola kritikája A megközelítés előnyei Milyen későbbi megközelítés alapját adja?

7 Funkcionalizmus (1930- 1950 között)
A társadalom mint rendszer, amelyben a deviancia a stabilitás fontos eszköze E. Durkheim: Deviancia funkciói: normák szempontjából közösség tagjai szempontjából R. Merton: a hivatalos társadalmi rend hiányosságai deviancia = létező igények hatékony kifejezése látens módon járul hozzá a társadalmi rend fenntartásához Deviáns és szabálykövető ember hasonlósága (Al Capone)

8 Anómia kialakulásának feltétele:
Kritika: funkció = ok? Anómia elméletek Anómia= normátlanság, törvénytelenség E. Durkheim: Anómia kialakulásának feltétele: társadalmi és gazdasági változás oldala egyén oldala (vágyak)

9 Az anómia: állandóan jelen van Oka: cél (érték) eszköz (norma)
R. Merton (1938): Az anómia: állandóan jelen van Oka: cél (érték) eszköz (norma) (harmónia felbomlása) egyénben feszültség alakul ki célok eszközök alkalmazkodás módja Konformitás Újítás Ritualizmus Visszahúzódás Lázadás

10 Normasértő és konform magatartás hasonlósága
Cél? Pénz – siker Kritika Továbbfejlesztések: Agnew (1984): deviancia oka nem pusztán a célelérés hiányában keresendő Mitchell (1983) anómia: alsóbb társadalmi rétegek elidegenedés: felsőbb társadalmi rétegek

11 Kultúra, szubkultúra elméletek (1950-60-as évek)
Szubkultúra = társadalom kisebb csoportjának kultúrája == deviáns viselkedés De! Vannak deviáns csoportok, amiknek sajátos szubkultúrája van Kultúra = problémamegoldás Deviancia = racionalitás, problémamegoldás egy verziója A. Cohen (1955): fiatalkorú bűnözők szubkultúrája státusz feszültségre adott kollektív problémamegoldás Mi a státusz feszültség oka?

12 Önértékelés és társadalmi értékelés különbsége a munkásosztálynál
Háromféle feszültségoldási lehetőség Fiatalkorú bűnözői szubkultúra sajátosságai És a középosztálybeli fiatalok? Más szerzők: Cloward és Ohlin (1960: nem státusz feszültség, hanem gazdasági feszültség és a környező szubkultúra tanító szerepe Sykes és Matza (1966): deviáns ember racionalizáló technikái Matza: A normasértő elköteleződés természete serdülőknél

13 Differenciális asszociáció és szociális tanulás
E. Sutherland (1942): differenciális asszociáció elmélete Bűnözés: tanult viselkedés, de nemcsak viselkedésmód tanulása Tanulás feltétele: személyes kapcsolat, kommunikáció, érintkezés (asszociáció) Fehérgalléros bűnözés Szociális tanulás: a szocializáció szerepe (Akers, 1977, Bandura 1969) jutalom, büntetés, utánzás szerepe Deviancia: szocializáció hibája, zavara miatt

14 Deviáns személy = rosszul szocializált egyén
rosszul alkalmazkodó, éretlen személyiség impulzuskontroll hiánya normák által tiltott igények Devianciára való szocializáció két lépcsője: Elsődleges (családi) szocializáció: neurotikus személyiségfejlődés (alap) Másodlagos szocializáció: a deviáns csoport hozzáférhetősége szerint (bűnözés vagy alkoholizmus vagy kábítószer, stb.)