ÁLLÁSKERESÉS ÉS MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK Cseres-Gergely Zsombor – Bódis Lajos – Galasi Péter.

Az előadások a következő témára: "ÁLLÁSKERESÉS ÉS MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK Cseres-Gergely Zsombor – Bódis Lajos – Galasi Péter."— Előadás másolata:

1 ÁLLÁSKERESÉS ÉS MUNKAPIACI INFORMÁCIÓK Cseres-Gergely Zsombor – Bódis Lajos – Galasi Péter

2 Tájékoztatás és munkakeresés  A munkanélküliség egy magyarázata: keresési- párosítási modellek – Diamond (1982), Mortensen (1986), Pissarides (1990)  A gyakorlat: a keresésben a foglalkoztatási szolgálatok (PES) segítenek. Átmenetek, flexicurity.  Több irányba szolgáltatnak információt: az álláskeresőnek, a munkaadónak és saját felhasználásra is (esetkezelés), (Pieterson, 2011).

3 A tájékoztatás hatásossága  Elméletileg egyértelműen pozitív összhatás (esetleges mellékhatások: a legjobb mindent visz)  Gyér empirikus tapasztalatok: nehezen elválasztható más hatásoktól  Evidencia: pozitív hatás az elhelyezkedési esélyekre, de csak számonkéréssel együtt (Martin és Grubb 2001, Kluve et al 2006).

4 Rövid eseménytörténet  1990-es évek eleje: segélyek osztása, kevés informálás, minimális számonkérés  1990-es évek vége: aktív eszközök terjedése, monitoring  2000-es évek eleje: informálás fontossága megjelenik a fejlesztésben (Phare)  2000-es évek második fele: információk használata értékeléshez, vezetői célra és valamennyi öninformáció (profiling valójában nem működik)

5 ÁFSZ használata munkakereséshez

6 Közvetlenül: álláslehetőségek  Cél: átfogó, reprezentatív kínálat aktuálisan  Valóság: közepes hozzáférhetőség, rossz minőség  Ok: gyenge szabályozási környezet. Bejelentés nehézkes, kötelező, de nem szankcionált. (Frey 1999, Konle-Seidl  Walwei 2001). Magyarország ellenpélda (Kuddo 2009, Larsen–Vesan 2011).

7 Közvetve: ügyintézők  Cél: átfogó, általános kép a kínálatról  Munkaerőpiaci barométer Vállalati megkérdezésen alapul, fél-egy éves várakozások. Nem eléggé “helyi”.  Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Vállalati megkérdezésen alapul, tervek 3 hónapra előre. Gyakorlatilag kevéssé használt (“nem megbízható”!) mert nem reprezentatív (szelekció!).

8 Szolgáltatás: ügyintézők  Cél: a munkakeresés aktív segítése, szolgáltatások célba juttatása  Hagyományos közvetítés: adminisztráció, állásfelajánlás egyszerű jegyek alapján.  Személyre szabott közvetítés: kompetenciák ill. azok hiányának felmérése. Fejlesztés és/vagy felajánlás részletes kompetenciatérkép alapján, vagy…  …öninformálás (szükség szerint: felkészítéssel).

9 Szolgáltatás: öninformáció  Cél: a közvetlen közreműködést nem igénylő ügyfelek ellátása (költség)hatékonyan  EURES, hazai álláshelyek  www.munka.hu - általános információk, programok www.munka.hu  www.epalya.hu, eletpalya.munka.hu - pályatanácsadás www.epalya.hu

10 Sikeresség: álláskeresők  Elhelyezkedési esélyek alig javultak 20 év alatt  Formális állásközvetítés szerepe 25-10% alatti, főként az extenzív keresésben hasznosak (Nagy, 1999)  ÁFSZ modernizációs folyamat: sikeres, de fejlesztések nem elválaszthatók (ÚSZM)  ÁFSZ használatának hatása mikroadatok segítségével: eredmény nem tér el a nyers adatokból kapottaktól

11 Szolgáltatások munkaadóknak  Térségi tanácsadás,  Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információk szolgáltatása (támogatások),  De viszonylag kis hangsúly a bevonáson, a figyelem erősen koncentrált.  Változás: állásügynöki hálózat, HR jó gyakorlatok terjesztése.

12 A munkaadók idegenkedése  Az extenzív keresés hatékonytalan (munkaadóknak is)…  …és ez szelektálja az igénybevevőket – egyre kevesebb a nem támogatott álláshelyre közvetítés – Berde (2010).  Ennek ellenére a rendszeres kapcsolattartásnak van hozadéka Møller (2003).

13 Javaslatok  ÚSZM irányának megerősítése, állapotfelmérés (profiling)  Protokollok bevezetése és működtetésük rendszeresítése  Potenciális munkaadók nagyarányú bevonása, állások pontosabb, átfogóbb felmérése  A munkatársak megfelelő ösztönzése és elosztása a célcsoportok és eszközök között  Informálás hatékonyságának mérése, visszacsatolás