Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB.

Az előadások a következő témára: "Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB."— Előadás másolata:

1 Adók, transzferek és a munkapiac – mit mondanak a modellek és regressziók a szakpolitikusoknak? Munkaerőpiaci Tükör 2012, Közelkép I Benczúr Péter, MNB és CEU 2013 Február 19.

2 Az előadás megállapításai az előadó véleményét tükrözik és nem feltétlenül azonosak az MNB hivatalos álláspontjával. Témája az adók és transzferek munkapiaci hatása Bár elsődleges céljuk a forrásteremtés illetve újraelosztás, munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű: veszélyeztetheti a célok elérését, a rendszer fenntarthatóságát! A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások – a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva – a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki Fontos fejlemény: egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére Közreműködők: MNB, KTI, CEU, Corvinus, BI, ELTE, Harvard, IMF, Southampton Miről szól, kik írták ezt a Közelképet?

3 3 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Kiindulópont: a munkakereslet és kínálat befolyásolása Rugalmas kereslet: a munka(órák) kereslete érzékeny a munkabérre Rugalmatlan kereslet: a munka(órák) kereslete kevésbé érzékeny a munkabérre munkaórák w0w0 bér w 1 bruttó kereslet kínálat L0L0 adó L1L1 A B1B1 w 1 nettó B2B2 munkaórák w0w0 bér w 1 bruttó kereslet kínálat L0L0 adó L1L1 A B1B1 w 1 nettó B2B2

4 A bevételek alakulása: TxL 1 <TxL 0 A társadalmi veszteség alakulása: A fogyasztói többlet, a termelői többlet és az adóbevétel összegének változása Az ábrákon a zöld háromszögnek megfelelő terület 1/2xTx(L 1 -L 0 ) ‏ Ki viseli ténylegesen az adóterheket (incidencia): hogyan alakul a bruttó és a nettó bér? A bruttó bér növekszik, a nettó bér csökken Az adó (járulék) teljes összege a kereslet és kínálat relatív meredekségétől függően oszlik meg Mindhárom kérdés a keresleti, illetve kínálati rugalmasságokon múlik A lényeg tulajdonképpen ezeknek a számszerűsítése, illetve a kép árnyalása 4 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Az adók viselkedési hatásai a példában

5 Mekkora a bevételmaximalizáló felső adókulcs Magyarországon? (2. fejezet) Mennyivel élénkíti a gazdaságot egy adócsökkentés? (4. fejezet) Mekkora lehet a jövedelemeltitkolás Magyarországon? (6. fejezet) 5 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Három konkrét példa gazdaság/szakpolitikai alkalmazásokra, következtetésekre

6 A bevételmaximalizáló felső adókulcs 6 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Kettő plusz egy összetevő: Az adóköteles jövedelem rugalmassága (e) A hazai eredmények alapján de jelentős lehet a jövedelemhatás is! A jövedelemeloszlás felső részének az „alakja” Optimális kulcsnál: a felső sávba tartozók jóléti súlya (g) Intuíció: csökkenő adóalap nagyobb hányada lesz az adóbevétel Eredmények: g/e0.10.20.30.4 080675750 0.178645547 0.374584841 0.567504033

7 A bevételmaximalizáló és a tényleges felső kulcs 7 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac

8 A munkakínálatot a mikroszimuláció írja le – mennyire éri meg az embereknek dolgozni? Kiszámoljuk a reform előtt és után elérhető nettó bérjövedelmet illetve transzfereket Megbecsüljük - reform előtt és után - az egyének aktivitási valószínűségét és „munkaintenzitását”/ órák számát Ezeket összeadva kapjuk az aggregált munkakínálati sokkot Ez inputként kerül egy kis makromodellbe (eltoljuk a munkakínálati görbét) Megragadja az általános-egyensúlyi hatásokat (tényezőárak, tőke) A munka- és a tőkekereslet egy becsült/kalibrált CES termelési függvényből jön „Nagyon rugalmas” tőkekínálat: kis nyitott gazdaság 8 Benczúr Péter; Adóreformok hatásainak számszerűsítése Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével

9 9 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac 2008-10 és 2010-13 2008-102010-13 statikusdinamikusstatikusdinamikus Effektív munka 1,7% 4,6% Foglalkoztatás 2,3% 2,6% Tőkeállomány 1,9% 3,7% GDP 1,7% 4,3% Rendelkezésre álló jövedelem 3,6% 1,7% Költségvetési hatás -530-84-20+463

10 A minimálbéresek száma – 1 000 000? Krekó-Kiss: SZJA adatok alapján 2005-ben 25-27% Elek és szerzőtársai korrekciók: nem teljes idejű munka, bérként adózó transzferek ONYF alapján 2004-ben 17% ONYF kapcsolt adatbázis: 10-15% A tetőponton ez tehát kb. 3-500 000 embert jelenthetett Kik csalnak? Elek és szerzőtársai: a valóságos bért akkor látjuk, ha a vizsgált személy termelékenysége a minimálbér felett van és nem csal Megbecsülhető a csalás valószínűsége és a „valódi kereset” Az álminimálbéresek aránya az alkalmazottak 5-11%-a Heterogenitás: takarítóknál 15%, építkezésen dolgozóknál 50-60%, diplomások, vezetők esetén közel 100% 10 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkoztatás: mennyien és kik csalnak?

11 A becsült valódi kereset ötödeiÖsszesen alsó2.3.4.felső Minimálbéres arány (%) 41,68,0 7,96,414,8 Csalási valószínűség a minimálbéresek között (százalék) 33,454,261,570,684,947,5 Csaló minimálbéresek aránya a csoportban (%) 13,94,34,95,65,47,0 Szimulált valódi bér minimálbér feletti többlete (ezer forint) 3,622,354,1106,1285,795,1 Az eltitkolt bér megoszlása (százalék) 2,03,810,423,160,7100,0 11 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)?

12 A becsült valódi kereset ötödeiÖsszesen alsó2.3.4.felső Minimálbéres arány (%) 41,68,0 7,96,414,8 Csalási valószínűség a minimálbéresek között (százalék) 33,454,261,570,684,947,5 Csaló minimálbéresek aránya a csoportban (%) 13,94,34,95,65,47,0 Szimulált valódi bér minimálbér feletti többlete (ezer forint) 3,622,354,1106,1285,795,1 Az eltitkolt bér megoszlása (százalék) 2,03,810,423,160,7100,0 Az adózás alól kivont összeg megoszlása (%) 2,03,810,423,360,5 12 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Szürke foglalkozatás: mennyit csalnak (2006)?

13 Egy teljes és költségmentes „foglalkoztatás-fehérítés” költségvetési hozama különböző becslések szerint a GDP mintegy 0,6-1,3%-a (2% már felső becslésnek tekinthető) Ez sokkal kisebb, mint a vállalkozói adó, illetve az ÁFA esetén! Jó eszköz-e a minimálbér emelése? Nincs közvetlen költsége Számos káros mellékhatás: munkakereslet csökkentése, tényleg alacsony termelékenységűek kiárazása Ugyanakkor csak kis mértékben csökkenti az adózásból kivont jövedelemtömeget! Differenciált minimálbér – elvárt jövedelem szerinti adóztatás? Bonyolultan, a vállalkozások jellemzői szerint is kellene A végzettség szerinti differenciálás azonban jól célzott lehet 13 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Az adóelkerülés elleni harc – tanulságok és adópolitikai lehetőségek?

14 Kvantifikálás, hatáselemzés A közgazdasági elemzés egy további kulcsszerepe: a véleménykülönbségek okának azonosítása 1.A lehetséges következmények nem teljes körű felmérése (mellékhatások, általános egyensúlyi hatások) 2.A gazdaság „helyes modellje” – verseny mértéke, aggregálás, „egyensúlytalanság” 3.Paraméterek bizonytalansága (pl. intenzív munkakínálat) 4.A (társadalmi) célfüggvény léte, mibenléte A szakértő szerepe Ne azt mondja meg, hogy mit kell csinálni, hanem csak azt, hogy bizonyos intézkedéseknek milyen hatásai várhatók A célfüggvény a döntéshozó („politika”) választása, a szakértő annak a minél hatékonyabb elérését hivatott segíteni (minél kevesebb „káros mellékhatás” legyen) 14 Benczúr Péter; Adók, transzferek és a munkapiac Összefoglaló helyett: modellek és regressziók a gazdaságpolitikában?