Észak-Európa Kapcsolataik eredete:

Az előadások a következő témára: "Észak-Európa Kapcsolataik eredete:"— Előadás másolata:

1

2 Észak-Európa Kapcsolataik eredete:
1. Nyelvi rokonság-észak germán ! Finn,lapp – finnugor nyelv (Finnországban 6% svéd, hivatalos nyelv) 2. Történelmi előzmények -Többször egyesítette őket egy uralkodó (pl Kalmar unio) -I.vh.-ból kimaradtak – hadiszállítók -A két világháború itt kevés pusztítást okozott. -II.vh.-ban csak Svédország semleges -II.vh. végéig Európa perifériája 3. Közös szervezetek 1954 É-Európai közös munkaerőpiac 1960 EFTA – Európai Szabadkereskedelmi Társulás - ipari termékek szabad forgalma Svédország, Finnország, Dánia EU tagok, Izland, Norvégia – nem tagjai az EU-nak

3 Ma a világ legfejlettebb országai között vannak!
Észak-Európa 4. Hasonló fejlettség – nincs közöttük ellentét a, Kis népességszám → kis belső piac → exportorientált gazdaságpolitika b, Kiegészítik egymás gazdaságát – szakosodás c, Természeti erőforrások szerepe csökken, a képzettségé növekszik d, Fejlett szolgáltatás és infrastruktúra. A keresők 2/3-a a tercier szektorban dolgozik e, Magas életszínvonal Ma a világ legfejlettebb országai között vannak!

4 Legfontosabb erőforrások
Finn-tóvidék 1. Tenger – hajózás, halászat, kőolaj (Botteni-,Finn-öböl befagy) 2. Ércek – Balti pajzs, Skandináv hegység 3. Erdők – tajga és lombhullató erdő 4. Vízenergia – bővízű, nagyesésű folyók 5. Szántók Jellemző ezek hagyományos használata és a szakosodás(informatika, hírközlés) Tenger Ércek Erdők Vízenergia Szántó Dánia + +++ Norvégia ++ Svédország Finnország Izland

5 Mit tudunk az észak-európai országokról? (nevek, termékek...)
Dánia Norvégia Svédország Finnország Izland

6 Mit tudunk az észak-európai országokról? (nevek, termékek...)
Dánia Norvégia Svédország Finnország Izland sonka füstölt hal, halkonzerv IKEA Nokia geotermia sajt fjord ABBA Rovaniemi Hekla szövetkezetek vikingek Nobel-díj lappok Atlanti-hátság Grönland kőolaj Saab, Scania, Volvo Helsinki „az már nyugat?” Pónik LEGO szufficit gyufa tóvidékek Pattogós ? Ericsson Electrolux Grippen

7 Összefoglalva Természeti erőforrások:
• Tenger: tagolt, fagymentes tengerpart hajózás; halászat; (Norvégia, Izland, Dánia). Északi-tengeri szénhidrogénmezők (Norvégia) • Óceáni éghajlat, bővizű zuhatagos folyók → villamosenergia-termelés; (Norvégia,Svédország) • Ércek: vasérc Gépipar • Erdőállomány (Svédország, Finnország) • Művelésre alkalmas szántóföldek (Dánia) Gazdasági tevékenységek: • A természeti adottságokat kihasználó specializálódás. • A gazdaság központjai főleg a kedvezőbb éghajlati adottságú déli területeken és a tengerparton alakultak ki.

8 Példák az adottságokra épülő jellemző gazdasági tevékenységekre
• Kőolaj, földgáz és származékaik exportja (Norvégia Stavanger) + fejleszti a gépipart is – fúrótornyok, szigetek... • Minőségi vas és acélipar → ( Vasérc Svédország Kiruna, Lulea) sokoldalú gépipar (gépkocsi, hajó, fegyver) (Svédország Göteborg, Malmö) + Fővárosok • Olcsó energia → alumíniumkohászat, színesfémkohászat (Norvégia) Norvégia az egy főre jutó villE term.-ben és Alkoh-ban világelső. • Nagy szaktudást igénylő elektronikai ipar (Svédország, Finnország). • Fa-, papír- és bútoripar. (Svédország, Finnország Turku) Finnország a világ II. fa-, papír- és cellulózexportőre • Halászat (Norvégia Bergen, Dánia, Izland – hideg és meleg víz keveredése!). • Tengeri fuvarozás (Norvégia – „a világtengerek fuvarosa”, hajógyártás is + Narvik-fagymentes kikötő svéd vasérc is ). • Élelmiszeripar és élelmiszeripari gépek gyártása (Dánia)

9 Svédország Lulea Jellemzők – a legnagyobb és legnépesebb jóléti mintaállam, széleskörű szociális ellátás semleges ország volt, ma EU tag 1. Tenger – közlekedésben fontos, bár északon befagy Hajógyárai (Göteborg,Malmo,Stockholm) tankereket és kőolaj fúrótornyokat is gyárt 2. Vízenergia – energiatermelés 50%-a, de nem bővíthető (tartalékok északon, városok délen – nagy veszteség a vezetékeken) Fontos az atomenergia – ma a villamosenergia 1/3-a ebből

10 Svédország 3. Ércek – jó minőségű hazai Fe – Kiruna Acélgyártásra használják (ócskavassal együtt) Lulea – kohászati központ és kiviteli kikötő (télen a norvég Narvikon keresztül!) Gépipar – világhírű, sokoldalú Világcégek-Stockholm,Malmo,Goteborg kp. a, SKF-golyóscsapágy (Eskilstuna) b, Asea-Braun-Boveri-elektrotechnika atomerőművi berendezések gyártása c, Volvo,Saab,Scania-auto,buszgyártás d, Ericsson-híradástechnika e, Electrolux-háztartási gépek f, Repülőgépgyártás (Grippen)

11 Svédország 4. Erdők Fa-,papír-,gyufa(!)-és bútoripar - IKEA (régen tüzelőnek használták a kohókhoz) Göteborg 5. Fontos a vegyipar – gyógyszer, robbanóanyag – Nobel Művek Stockholm

12 Svédország 6. Szántó – podzolon burgonya, takarmány (hűvös nyár) – tejelő szarvasmarha délen barna erdőtalaj (Skane fsz.) búza, cukorrépa Lappföld

13 Norvégia Jellemzők – „tengerre utalt ország”, „világtenger hajósai” viking hagyomány Nem EU tag 1. Tenger a, hajózás-belföldi közlekedés hajóépítés (kereskedelmi flotta világ VI.) Osló, Bergen, Narvik (Stavanger,Trondheim) nem fagy be – É-atlanti áramlás! Fjordok jó kikötők – gleccser helyén Narvik

14 Norvégia b, Halászat Hideg és meleg tengeráramlás találkozása – gazdag zsákmány élelmiszer és exportcikk (7-8%) Halászvizek védelme pl. EU csatlakozás akadálya A füstölt, sózott,szárított hal a hajón készül Bergen – halkonzervgyártás (makói hagymával) c, Északi-tenger kőolaja a selfen, egyre mélyebben 1970-től kutatják (kőolaj árrobbanás) Hajóépítés helyett több helyütt platform, tanker mesterséges sziget készül Stavanger – finomító ill. NBr.-ba viszik Bergen

15 Norvégia 2, Vízenergia – világon I. !!! Az egy főre jutó villamosenergia termelésben Olcsó energia! – rövid, de nagy esés, sok csapadék (1-2000mm), kis párolgás Erre települ – kikötőkben Al koh. (import bauxit) színesfémkoh., vasötvözetek gyártása- Stavanger elekrokémia ipar – légköri N2+4H2=2NH robbanóanyag,műtrágyagy. 3. Ércek – kevés pirit ,amit kénsavgyártáshoz használnak, Fe, színesérc- fontos az import is 4. Erdők – fa-,papíripar (régen hajógy.) Kp. Osló 5. Szántó – nagyon kevés a halon kívül minden élelmiszer import!

16 Finnország Jellemzők – A népsűrűség az éghajlathoz igazodik
D-en 20fő/km2, É-on lakatlan Tenger – A Balti tenger befagy – Hanko jégtörőkkel nyitva tartható Újkeletű hajóépítés Vízenergia – a domborzat nem élénk, kevés a csapadék nagy veszteség a vezetékes szállításnál Ércek – A fedetlen ősmasszivumon sokféle érc van, voszonylag kis mennyiségben – pl. Cu,Zn,Co,Fe,S,Cr ill. Pirit (FeS) A feldolgozás az öböl menti városokban Sikerágazat a telekommunikáció – NOKIA világelső mobiltelefon gyártó Tampere

17 Finnország 4. Erdők – a területének 2/3-a tűlevelű erdő A világ I. papír-, és cellulózgyártója – Kemi fontos kp. A kivitel fele fafeldolgozással kapcsolatos pl. Gépipar is A déli lombos erdők táplálják a gyufa-,és faipart – Turku, (Tampere, Oulu) A feldolgozás víz mellé települ. Gond: az északi területek elnéptelenednek – nem éri meg a fatermelés sem csak hétvégi házak vannak + idegenforgalom növekszik Lappföld – népviselete, életmód, rénszarvasok „követése” Rovaniemi Télapó lakhelye (a finnek szerint) , svéd oldalon Jokkmokk

18 Finnország 5. Szántók Csak délen lakott sűrűbben Elaprózott földek 10-15% mg-i kereső Helsinki a legnagyobb város (főváros) – Élelmiszeripari és hajógyártó kp.

19 Dánia Jellemzők – Nagyon kedvező közlekedésföldrajzi helyzet „Öresund védnöke” – a szoroson vámot szed, kompok járnak É, K felé Terület – Jylland félsziget, két nagyobb+több 100 kisebb sziget 1. Tenger – a legtávolabbi pontja 45 km-re van a parttól a, fontos a belföldi közlekedésben a hajózás b, Kőolaj kitermelés – hajók, fúrótornyok c, tengeren át gyarmatosítás -Grönland

20 Dánia Koppenhága – nagy kikötő, hajógyártás élelmiszeripari és gépipari kp. 2. Vízenergia Energiát és energiahordotó kat importál nincs saját 3. Erdő, érc Nincs Ipara inkább képzettséget igénylő Műszergy. Számítástech.

21 Dánia 4. Szántók – a legfontosabb erőforrás A világon itt a legmagasabb a szántók aránya, 62% Vezető ág az állattartás ! Szarvasmarha – nemesített fajták, gondos takarmányozás Sertés-, és baromfitartás is van – hús, tojás, bacon... hús, tejtermék a kivitel ¼-e Már a XIX.századtól fejlődik a dán szövetkezeti mozgalom Jell: egyéni gazdálkodás, de közös feldolgozás, értékesítés Közös géppark, vetőmag, műtrágya vásárlás a gazdálkodást szaktanácsadás, oktatás segíti Kíváló, versenyképes Öresund-híd

22 Izland Jellemzők: „A jég és a tűz országa”
Tenger – hajózás és halászat fontos Régen önellátó volt, ma exportál is halat, halkonzervet (védi 200 mérföldes tengeri határait) Reykjavik-itt lakik a lakosság fele (+ a part mentén) hajógy., hal- feldolgozás Hekla

23 Izland 2. Vízenergia – fontos
+ itt speciális geotermikus energia használata erre települ az ország Alkoh.-a (és turizmusa is) 3. Érc, erdő, szántó nincs – gyér legelőn juhtartás és kevés szarvasmarha