Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMiklós Lukács Megváltozta több, mint 10 éve
1
Társadalomtörténet Új utak keresése a történetírásban
2
Peter Burke és az új történetírás New history – J. Harvey Robinson könyve – 1912, A kifejezés a harmincas években bukkant fel – Le Goff teszi maradandóvá a fogalmat, A társadalomtörténet el ő zményei Vierteljahrshrift für Sozial- und Wirtschaftsgeshichte 1903-1919 Annales 1929-t ő l
3
Peter Burke és az új történetírás Politikatörténettel azonos Események története a fontos Nagy emberek – nagy szerepl ő k A történelem dokumentumokon alapul Totális történet, mindennek van története Szerkezetek története Történetírás alulnézetben is, A hivatalos dokumentumok a hivatalos változatot képviselték
4
Peter Burke és az új történetírás A magyarázó elemében az egyénre helyezi a hangsúlyt A hagyományos történetírás az objektív A kérdések igazán a fontosak és nem az egyéni akciók, „braudeli modell” Sokoldalú megközelítés jellemzi ezt a megközelítést
5
Az „új történetírás”/társadalomtörténet jelent ő sége Anyagukat nem narratív, hanem analitikusan közelítik meg, Problémájukban az emberi lét anyagi alapjai jelennek meg, Populista beállítottságúak, azaz a tömegek érdeklik ő ket, Inter- vagy multidiszciplinalitás jellemzi ő ket, Kvantifikáció jellemzi, Komparatisztikai jelleg ű ek,
6
A társadalomtörténet-írás f ő bb „klasszikus” aldiszciplínái Várostörténet, A vallás társadalomtörténete, A gazdaságtörténet-írás, Történeti demográfia, Történeti földrajz, A politikai társadalomtörténet, M ű vel ő déstörténet,
7
A társadalomtörténet változatai Franciák Annales Claude Lévy-Strauss - strukturalizmus Angolok – 500, négyszázad a hosszú 19. századról Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch. Hill, Asa Briggs, Thompson, USA New Social History – csoportok: woman, black, labor, Kvantifikáció, Talcott Parsons, New Urban History
8
A társadalomtörténet változatai Franciák, Annales, Claude Lévy-Strauss - strukturalizmus Angolok – 500, Marxista iskola E. Hobsbawn, Ch. Hill, Asa Briggs, Thompson, USA: New Social History woman, black, labor, - Kvantifikáció, Talcott Parsons, New Urban History
9
A társadalomtörténet változatai Német változatok Népiségtörténet Struktúratörténet Történeti rétegz ő dés, 1979 Bielefeldi iskola Jürgen Kocka, Wehler : az uralom, a munka és a kultúra adja a társadalmat, Sonderweg és a polgárosodás, Olaszok – mikrotörténet (Carlo Ginzburg)
10
A társadalomtörténet változatai Kautz Gyula (1894) Tagányi Károly Acsády Ignác Szekf ű Gyula Mályusz Elemér Hajnal István A marxisták,
11
A társadalomtörténet mint értelmezési mód és mint kutatói irányzat Korábban nem taglalt népek, az ún. „vad népek felfedezése” A totalitás igénye, ha Ranke szelleme m ű ködne, akkor a történelem ún. „egész emberisége” csak a fehér férfi közösséget jelentené, Külön nyelvet kellett találni a felfedezett jelenségekre, úgy mint: „magas”, „népi”, „primitív”, „hétköznapi”,
12
Elmélet és kvantifikáció Historizmus öröksége Egyediség, egyszeriség, Folyamat jellege, Önmagukban kell megérteni a dolgokat, Elméletek Makroelméletek, pl. modernizáció elmélete, marxisták, Sajátos elméletek, pl. a társadalmi tiltakozások elmélete,
13
Elmélet és kvantifikáció A nagy anyag miatt minden szelektálni kell, Az adatok többféle elmélet megalkotását is lehet ő vé teszik, A sz ű k vizsgálat miatt kell ilyet figyelembe venni, pl. demográfiai alakulás, Elmélet az összehasonlítások miatt szükséges, pl. forradalom, Az elmélet segít a periodizáció kérdésében, A kérdések feltevésében játszanak fontos szerepet,
15
Új irányzatok Történeti antropológia, A mentalitástörténet, A társadalmi nemek története, Pszicohistória,
16
A komparatisztika mint módszer Összehasonlítás nélkül nincs tudomány Rejtetten a szövegben mindig benne van A történelem inkább a különbségeket a szociológia inkább az azonosságokat keresi, A módszer az 1920-as évek után t ű nik fel (Marc Bloch, Henry Pirenne) Az ötvenes évek végét ő l ilyen jelleg ű folyóiratok is megjelentek Az EU mint ösztönz ő er ő Elméleti és módszertani érvek is vannak mellette
17
A korlátok A forrásbázisok különböz ő sége A fogalmi rendszer változásai Az összehasonlítás példatárát mit mivel vetünk össze A kontextus kérdése
18
A történeti összehasonlítás típusai és funkciói Azonosság és különbség Ch. Tilly tipológiája Individualizáló összehasonlítás pl. két eset Magába foglaló összehasonlítás azonos rendszerhez való kapcsolódást, Eltér ő el ő feltételekb ő l következ ő utak keresése, Általános összehasonlítás az általános leveket keresi, Vlami
19
A. Van den Braembussche Szembeállító típus (két és inkább gyakorlati példa) Általánosító típus (inkább elméleti) Vegyes Generalizáló típus Makrokauzalitás elmélet Magába foglaló típus Vlami
20
Jürgen Kocka, Heinz-Gerhard Haupt és a funkciók Heurisztikus Leíró vagy kontraszív Elidegenít ő vagy távolságtartó
21
Az analitikus összehasonlítás A társadalmakra igaz másutt általánosítónak nevezik Oksági kauzalitás - német gazdaságok, vagy tipológia állítás szerepe – a jóléti rendszerek liberális (USA, Írország, UK), szociáldemokrata (skandinávok), konzervtív (francia, finn, Németország, Olaszország) Vlami
22
A leíró összehasonlítás Segíthet a társadalmi jelenségek pontosabb leírásában Heurisztikus funkciója is van Aszimmetrikus a rendszer Sonderweg
23
Eltávolító- mércét kínáló összehasonlítás A megszokott nemzeti perspektívából képes újat kínál A nemzeti kultúrában gyökerez ő el ő feltételekre épül a rendszer Az identitás kialakítása és formálása a cél akarva-akaratlanul
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.