Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete.

Az előadások a következő témára: "Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete."— Előadás másolata:

1 Természetföldrajz 2. A Föld alakja, méretei A nehézségi erő és helyi értékkülönbségei Az izosztázia és a Föld belső szerkezete

2 A Föld alakjára vonatkozó elképzelések
- misztikus lények szerepe, lapos korong, henger - tengeri népek megfigyelései (vitorlás) - Pythagoreus filozófusok elméletei (gömb = tökéletes geometriai test) - Arisztotelész megfigyelései (holdfogyatkozás) - Erathosztenész mérései (a Föld sugarának becslése) - földrajzi felfedezések kora (Magellán, Cook) GÖMB alak

3 A Föld alakjára vonatkozó elképzelések
- topográfiai mérések - az Egyenlítő ~21 km-rel távolabb van a Föld középpontjától, mint a sarkok folyadékszerű egyensúlyi állapot FORGÁSI ELLIPSZOID

4 A Föld alakjára vonatkozó elképzelések GEOID alak
- geofizikai mérések - GRAVITÁCIÓ GEOID alak - napjainkban: műholdak pályaingadozásai, „abszolút-g” mérések Def.: A geoid olyan nívófelület, amelynek minden pontjára a nehézségi erő merőleges. Def.: A nehézségi erő a gravitáció és a centrifugális erő eredője.

5 A nehézségi erő A nehézségi gyorsulás értéke
g: gravitáció c: centrifugális erő γ0: nehézségi erő φ: földrajzi szélesség A nehézségi gyorsulás értéke a sarkokon nagyobb (983,221 gal), az Egyenlítőn kisebb (978,049 gal). Ugyanazon test súlya (F=mγ) a sarkokon nagyobb, az Egyenlítőn kisebb.

6 A nehézségi erő és a Föld alakja
A geoid felszín nem esik egybe a forgási ellipszoid felszínnel. GEOIDUNDULÁCIÓ Def.: A geoidunduláció a geoid és a forgási ellipszoid nívófelület különbsége méterben. negatív pozitív geoidunduláció geoidunduláció

7 A nehézségi erő és a Föld alakja
A geoidunulációk oka: a Föld belső tömegeloszlásának egyenetlensége, sűrűségi inhomogenitása.

8 A nehézségi erő helyi értékkülönbségei
A földrajzi szélességnek megfelelő számított nehézségi gyorsulás és az észlelt érték általában különbözik. GRAVITÁCIÓS ANOMÁLIA Def.: A nehézségi gyorsulás (γ) geoidon mért és a forgási ellipszoidon számolt értékének különbségét gravitációs anomáliának nevezzük. A gravitációs anomáliák oka: a földkéreg tömegeloszlásának egyenetlenségei, sűrűségi inhomogenitása.

9 A nehézségi erő helyi értékkülönbségei
A kérgen belüli sűrűségi inhomogenitás pontos meghatározásához a felszínen mért értékből le kell vonni: 1. A felszín és a geoid magasságkülönbségének hatását: „tiszta magassági” (free-air) korrekció 2. A pont környezetében lévő hegyek, völgyek tömegének hatását (sík felszínre redukálunk): topográfiai korrekció 3. A sík felszín és a tengerszint közti tömeg hatását: Bouguer-korrekció A Mátra gravitációs maradékanomália-térképe

10 „kőzetek” és „fémek” alkotják
A Föld méretei egyenlítői sugár: 6378 km sarki sugár: 6357 km tömeg: 5,98*1024 kg sűrűség: 5,52 gcm-3 lapultság: 1:298 az Egyenlítő hossza: km felszín: 510,2*106 km2 térfogat: ~1012 km3 nagy sűrűség „kőzetek” és „fémek” alkotják kis méret (r : 2,4-6,3*103 km) szilárd felszín lassú forgás kevés hold nincsenek gyűrűk

11 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
„Tömeghiány” tapasztalható a nagy topográfiai kiemelkedések környezetében A hegységek kisebb sűrűségű anyaga egy nagyobb sűrűségű, plasztikus belső szférába mélyedve úszik Nincs közvetlen összefüggés a topográfia és a nehézségi gyorsulás mért értéke között

12 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
Pratt-modell Airy-modell

13 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
fluidum NEM FLUIDUM

14 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
Def.: A litoszféra a szilárd Föld legkülső, kőzetekből álló része. Def.: Az asztenoszféra a felső köpeny kváziplasztikus állapotú része.

15 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
Def.: Az izosztázia a litoszféra és az asztenoszféra közötti gravitációs egyensúlyi állapot. Izosztatikus egyensúly elérése IDŐ A litoszféra részeinek függőleges irányú mozgása: KIEMELKEDÉS, SÜLLYEDÉS

16 Az izosztázia és a Föld belső szerkezete
Az izosztázia típusai Az izosztázia és a Föld belső szerkezete 1. glaciális izosztázia Def.: A litoszféra függőleges irányú mozgásait EPIROGENETIKUS MOZGÁSoknak nevezzük. Ezek hajtóereje az izosztázia.

17 Az izosztázia típusai 1. glaciális izosztázia

18 2. denudációs-akkumulációs izosztázia
Az izosztázia típusai 2. denudációs-akkumulációs izosztázia meredek szögű normál vetők árok, félárok szerkezetek ÜLEDÉKES MEDENCE SZEDIMENTÁCIÓ kompressziós szerkezetek plasztikus deformáció kivastagodás OROGÉN ÖVEZET DENUDÁCIÓ

19 „fiatal, gyűrt lánchegység” „hegységek felgyűrődése”
Az izosztázia típusai „fiatal, gyűrt lánchegység” „hegységek felgyűrődése”

20 „gyűrt lánchegység” „hegységek felgyűrődése”
Az izosztázia típusai „gyűrt lánchegység” „hegységek felgyűrődése” kompresszió plasztikus deformáció litoszféra kivastagodása IZOSZTATIKUS KIEMELKEDÉS intenzív lepusztulás élénk morfológia

21 3. plutonikus izosztázia
Az izosztázia típusai 3. plutonikus izosztázia

22 Jelenkori izosztatikus mozgások

23 További információk http://www. elgi. hu http://www. ggki

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET