A felsőoktatási és a K+F statisztika

Az előadások a következő témára: "A felsőoktatási és a K+F statisztika"— Előadás másolata:

1 A felsőoktatási és a K+F statisztika
Janák Katalin Központi Statisztikai Hivatal A Központi Statisztikai Hivatal felsőoktatási és a kutatási statisztikai adatgyűjtési és adatátvételi tapasztalatai Milyen adatokat, hogyan és miért gyűjtünk és ezek az adatok hogyan hasznosulnak, kik használják, hogy juthatnak információkhoz. Felsőoktatási intézmények 2 alaptevékenysége az oktatás és a kutatás. E két tevékenység statisztikai megfigyelése eltérő módszertannal, technikailag is elkülönülten történik

2 A magyar oktatási és képzési statisztikai rendszer
130 éves múltra visszatekintő adatok tanulókra pedagógusokra iskolákra vonatkozóan Adatgazdák: Központi Statisztikai Hivatal az oktatásért felelős minisztériumok Magyarországon az oktatásstatisztika fejlesztését az elmult néhány évben az uj kihivásokra történő válaszkeresés határozta meg. A közel 130 éves múltra visszatekintő hivatalos oktatásstatisztika a kezdetektől nagy részletességgel tudakolta a tanulókra, a pedagógusokra és az iskolákra vonatkozó adatokat, és a kért információk köre folyamatosan bővült.

3 A magyar oktatási és képzési statisztikai rendszer (folytatás)
Közoktatási statisztika (KIR-Stat) Iskolarendszeren kívüli képzések statisztikája A munkahelyi képzések főbb adatai (CVTS) Felnőttképzési felvétel (AES) Munkaerő-felmérés oktatási blokkja (LFS) Felsőoktatási statisztika (FIR-Stat) Jelenleg a magyar statisztikai rendszer öt oktatási, képzési statisztikai adatgyűjtés segitségével valamint a harmonizált Munkaerő-felmérés speciális blokkjai és esetenként ad-hoc moduljai segítségével biztositja a hazai és a nemzetközi szervezetek (EUROSTAT, OECD, UNESCO), valamint a társadalom információigényeit. OSAP, Valamennyi adatgyűjtés kötelezően elrendelt (kivéve AES, MEF), szerepel az OSAP-ban Ugyanakkor az információk másik fontos és egyre növekvő szerepet játszó forrása az adminisztratív nyilvántartások.

4 Felsőoktatási statisztika
Forrásai: Felsőoktatási Információs rendszer (FIR) Felsőoktatási statisztikai rendszer (FIR-stat) Jogi alap: 2005. évi CXXXIX. trv. a felsőoktatásról Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1434 Jelentés a felsőoktatási intézmények tanév eleji helyzetéről 1435 Jelentés az év folyamán oklevelet, tudományos fokozatot, címet és felsőfokú, illetve szakirányú szakképzettséget szerzett hallgatókról

5 FIR A felsőoktatási információs rendszert OH működteti.
Ahol a Ftv. központi nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsőoktatási információs rendszert kell érteni. A felsőoktatási információs rendszer - központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza. (35. §, nem szószerinti…)

6 Mit tartalmaz a FIR? Intézményi és képzés adatok
szervezeti egységek, tisztségviselők Személyi nyilvántartás: személyes adatok (oktatói, hallgatói adatok) Személyi nyilvántartás: jogviszony adatok hallgatói képzési adatok kiadott oklevelek, doktori fokozatok oktatói jogviszony 1/ az intézmények alapító okiratában foglaltak –szervezeti egységek –tisztségviselők –megállapodások •intézmények szervezeti egységei •akkreditált képzések adatai •intézmények szakindítási nyilvántartása 2/ személyes adatok •címadatok •értesítési adatok (hallgatók) •fogyatékossági adatok (hallgatók) •nyelvtudás (oktatók) •nemzetközi szervezeti tagságok (oktatók) •szakképzettségek (oktatók) •tudományos címek (oktatók) 3/ hallgatói jogviszonyokat –hallgatói, kollégiumi, doktorjelölti, vendéghallgatói •hallgatók képzési adatait •kiadott okleveleket, doktori fokozatokat •oktatói jogviszonyokat –munkakör, foglalkoztatás típusa, heti óraszám

7 Mire (lesz) jó a FIR? A FIR támogatást nyújt:
jogosultságok ellenőrzése felsőoktatási statisztika oklevél nyilvántartás, pályafutás nyomon követés elkészítéséhez, valamint ügymenet egyszerűsítésekhez (pl. a diákigazolvány, diákhitel ügyintézéshez).

8 A FIR-stat rendszer Az adatszolgáltatás köre: minden államilag elismert felsőoktatási intézmény (kötelező!) Korszerű, elektronikus adatlap család Felépítése: szintekre tagozódó megfigyelés INT: tárgyi erőforrások számbavétele+összesített kari adatok KAR: összesített hallgatói és oktatói adatok KEP: oktatói adatok, kapcsolódó kollégiumi adatok TAG: hallgatói létszám, a hallgatói juttatások és térítési díjak, a megszerzett végzettségek 2000-ben az Oktatási Minisztérium, a KSH és más az oktatásstatisztikát használó szervezetek igényét is figyelembe véve az egész közoktatási és felsőoktatási információs rendszer (KIR, FIR) és benne a statisztikai rendszer korszerűsítését határozta el év elejére készült el a gyökeresen új, rendkívül széleskörű adatigényt megfogalmazó, tartalmában döntően igazgatási jellegű információkat hordozó elektronikus adatlapcsalád, amely mind elveiben és felvételi technikájában a legkorszerűbbnek minősül. A 2000/2001. tanévtől az adatgyűjtés elektronikus formában történik, az átalakított kérdőív messzemenően figyelembe veszi a nemzetközi igényeket, elvárásokat, valamint a magyar felsőoktatásban a kilencvenes években végbement változásokat. Az adatszolgáltatás köre A kérdőív felépítése, egymással összefüggő 4 szint, szintenként eltérő adattartalom. A tagozat a képzés formája. Az intézmény statisztikai adatainak legalsó szintje. Tagozatonként kell közölni például a hallgatói létszámot, a hallgatói juttatásokat és térítési díjakat, a szerzett végzettségeket. Minden tagozatnak képzési helyhez kell kapcsolódnia. A képzési hely a felsőoktatási intézmény szervezeti egysége. A képzési hely szintjén kell megadni az oktatói adatokat és a képzési helyhez kapcsolódó kollégiumi adatokat. A képzési helyhez kapcsolódó tagozatok adatainak összesítése adja az egy képzési hely hallgatói adatait. Minden képzési hely egy karon keresztül kapcsolódik az intézményhez. A karhoz kapcsolódó képzési helyek adatainak összesítése adja a kar oktatói és hallgatói adatait. Az intézmény statisztikai adatait a karok adatainak összesítése adja. Az adatlapok rendszert alkotnak, s közöttük összefüggések vannak. Az adatlapcsomagban valamennyi adatlaptípus megtalálható. Az intézmény a teljes adatlapcsomagból minden adatlaptípusból annyit tölt ki, amennyi szükséges.

9 UOE adatszolgáltatás Jogi alap: Cél:
A Bizottság 88/2011/EU rendelete az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 452/2008/EK EP és Tanácsi rendeletnek az oktatási és képzési rendszerekre vonatkozó statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról Cél: nemzetközileg összehasonlítható adatállomány létrehozása indikátorok kifejlesztése (DG EAC, DG EMPL) közös módszertani fejlesztés Adatigény: oktatásban résztvevők (beáramlás, kiáramlás, mobilitás) az oktatási személyzet jellemzői az oktatási intézmények működési jellemzői az oktatás finanszírozása A csoportosítások meghatározó szempontjai: az ISCED 97 szintek , nem életkor oktatási programok A korszerűsített adatfelvételekről –a felsőoktatási adatgyűjtést is – elmondható, hogy az adatigények széles körét képesek kielégiteni. Ugyanakkor kétségtelen tény , hogy az intézményi adatszolgáltatás mennyiségileg jelentősen bővült, az adatszolgáltatók adminisztrációs terhei növekedtek. Az oktatási ráfordítások – amelyeknek elemzését a nemzetközi szervezetek kiemelt figyelemmel követik – a több évtizede követett gyakorlatnak megfelelően – Magyarországon nem épültek be az oktatásstatisztikai adatgyüjtési rendszerbe.. Ezért a finanszírozásról továbbra is a költségvetési beszámolókból vannak információk. Így a pénzügyi ráfordítások elszámolása nem teljes, több területen, pl. a magánráfordításokat illetően – becsült vagy számított adatokat közöl az ország, és a rendelkezésre álló adatok részletezettsége sem teljesen felel meg az ISCED módszertan ill. osztályozás követelményeinek. (Pl. az ISCED szintek szerinti részletezés)

10 Az eredmények megjelenése, tájékoztatás
Kiadványok: KSH Oktatási adatok Statisztikai Tükör (évente) NEFMI Felsőoktatás statisztikai kiadvány (évente) Statisztikai évkönyv, zsebkönyv, összefoglaló kiadványok részeként, Adattárház, stADAT Az EUROSTAT felé az adatszolgáltatási határidő jogszabály szerint a tárgyévet követő t+2 év EU és OECD honlapján és kiadványaiban OECD Education at a Glance (évente) EU: Keydata on Education (kétévente) A KSH minden év tavaszán kiadványt jelentet meg az oktatási statisztikáról, amely nagyon részletes bontásban adja közre az adatokat. A kiadvány a KSH honlapjáról is letölthető (2007-től már csak onnan)

11 A K+F fogalma A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használja fel. az alkotás, az újdonság eleme, a tudományos módszerek alkalmazása, új ismeret létrehozása.

12 A K+F statisztika története
1953 óta éves adatgyűjtés Adatgazdák Tudományos Felsőoktatási Tanács MTA Tudományszervezési Csoport 1969-től Központi Statisztikai Hivatal Adatszolgáltatók köre folyamatosan bővült Kutatóintézet Felsőoktatási intézmény Költségvetési kutatóhely (múzeum, kórház, stb.) Vállalkozás (kezdetben létszám és árbevétel korlát) 2000-től teljes körű → minden K+F-et végző szervezet

13 A K+F statisztika története (folytatás)
Az adatgyűjtés tartalma is változott Kutatás 1968-tól fejlesztés (gyártmány- és gyártásfejlesztés is) 1988-tól kutatás és kísérleti fejlesztés A változtatások során meghatározó a nemzetközi és hazai igények a módszertani előírások az időbeni összehasonlíthatóság A 80-as évektől hazai és nemzetközi szinten is összehasonlítható idősorok 1991 óta OECD-nek, 1997 óta Eurostat-nak éves adatszolgáltatás

14 K+F statisztika Forrásai: Jogi alap:
A KSH K+F statisztikai adatgyűjtései Jogi alap: Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1071 Jelentés a kutató-fejlesztő intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek kutatási, fejlesztési adatairól 1074 Jelentés a vállalkozások évi kutatási, fejlesztési adatairól 1072 Jelentés a felsőoktatási intézményekben működő kutatóhelyek K+F adatairól

15 A K+F statisztika rendszerének kialakítása
Az igények kielégítése az elsődleges szempont Igények Nemzetközi (Eurostat) A Bizottság 753/2004/EK rendelete (2004. április 22.) az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos technológiai statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról Hazai (kormányzati, kutatói, média) esetlegesen jelentkeznek, gyakran azonnali választ várva, néha pontatlanul megfogalmazva Egyértelműen, pontosan meghatározzák milyen adatokat, milyen bontásban, mely határidőre kérik

16 A K+F statisztika adatszolgáltatói köre
Teljes körűen minden szervezettől, amelyik K+F tevékenységet végez Minden felsőoktatási intézmény valamennyi szervezeti egysége MTA kutatóintézetei MTA-n kívüli kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek (múzeumok, könyvtárak, kórházak) Vállalkozások Válaszadási hajlandóság Államháztartáshoz tartozó kutatóintézetek, egyéb költségvetési kutatóhelyek 96% Felsőoktatási kutatóhelyek 83% Vállalkozási kutatóhelyek 86% A kérdésenkénti válaszadási arány gyakorlatilag 100%

17 Milyen adatokat gyűjt a KSH?
A K+F emberi erőforrás oldala K+F személyzet adatai kutatók, segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók tényleges számított létszám (a K+F-re fordított idő arányában) A létszámadatokra vonatkozó bontások Nemek Iskolai végzettség Életkor Tudományos fokozat Kutatói mobilitás

18 Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt)
Mennyi volt a saját szervezetben végzett kutatás, fejlesztés ráfordítása? (a „falakon belüli” K+F) Költsége (ezen belül a személyi jellegű és a egyéb kiadás) Beruházása (ingatlan, gép, és ide számítjuk a számítógépes szoftvert is) Mennyi volt a kiadott K+F megbízás?

19 Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt)
A K+F ráfordítások forrásai Államháztartás Vállalkozások Külföld (pályázat, - ebből EU, vállalkozás) Non profit, egyéb források A K+F ráfordítások milyen társadalmi, gazdasági célok megvalósítása érdekében merültek fel? (NABS kategóriák szerint)

20 Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt)
Milyen és hány témát kutattak? A témaszám csak nyilvántartási egység!!! Melyek a K+F eredményei? hány publikációt jelentettek meg, Magyar és idegen nyelven (könyv, cikk, értekezés, CD, konferencia kiadvány) hány szabadalmi kérelmet nyújtottak be, hány szabadalmat adtak meg (belföldön és külföldön) ez nem azonos a Szabadalmi Hivatal adataival, mert csak kutatóhelyre terjed ki!

21 K+F statisztika eredményeinek megjelenése, tájékoztatás
A KSH minden év őszén (2006-tól szeptemberben) kiadványt jelentet meg a K+F statisztikáról, amely nagyon részletes bontásban adja közre az adatokat. 2006-tól a kiadvány a KSH honlapjáról is letölthető, 2009-től csak onnan, Statisztikai évkönyv, zsebkönyv, Adattárház, Stadat Az EUROSTAT felé az adatszolgáltatási határidő jogszabály szerint a tárgyévet követő 18 hónap, (az előzetes főbb mutatók a 10. hónap) Korábban az OECD-nek külön adatszolgáltatás, három éve az EUROSTAT-tal közös EUROSTAT és OECD honlapján és kiadványaiban

22 Hasznos linkek (magyar)
Módszertan: Adatok: NEFMI:

23 Hasznos linkek (nemzetközi)
Eurostat: OECD UNESCO

24 : katalin.janak@ksh.hu
Köszönöm a figyelmet! : : :