Történelem szorgalmi.

Az előadások a következő témára: "Történelem szorgalmi."— Előadás másolata:

1 Történelem szorgalmi

2 Bethlen Gábor Bethlen Gábor november 15-én született a Hunyad vármegyei Marosillyén. Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Fruzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, későbbi fejedelem. Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595-ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez májusában feleségül vette Károlyi Zsuzsannát 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanácsadója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fejedelemmé választotta. Kísérletet tett a bécsi udvarhoz való közeledésre, török elleni szövetséget ajánlott II. Ferdinándnak, ha kezébe adják az ország kormányzását és feleségül kapja a 13 éves Cecília Renáta Habsburg főhercegnőt (első felesége 1622-ben meghalt). Ajánlatát azonban elutasították. Második felesége Brandenburgi Katalint lett. Terveinek megvalósítását, amelyek svéd és orosz szövetségben a lengyel korona megszerzésére irányultak, november 29-én bekövetkezett halála akadályozta meg.

3 Bethlen Gábor

4 I. Rákóczi György Felsővadászi I. Öreg Rákóczi György (Szerencs, június 8. – Gyulafehérvár, október 11.) erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt. Rákóczi Györgyöt az apja már 1605-ben szolgálatba adta Bocskai István kassai udvarába. Az udvarban ismerkedett meg a szintén ott szolgáló 16 éves Báthory Gáborral és a náluk idősebb Bethlen Gáborral ben elsők között csatlakozott Bethlen Gáborhoz. Bethlen halála után Brandenburgi Katalin és a kormányzónak kinevezett idősebb Bethlen István mellett Rákóczi György is esélyes volt a fejedelmi székre, ráadásul őt még a hajdú katonaság is támogatta december 1-jén a segesvári országgyűlés választotta fejedelemmé ben hadat viselt III. Ferdinánd ellen. Elfoglalta az egész Felvidéket s csatlakozott a Brünnt ostromló svéd hadsereghez, hogy együtt vonuljanak Bécs ellen. A szultán azonban letiltotta hadjáratát október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.

5 II. Rákóczi György II. Rákóczi György (Sárospatak, január 30 – Nagyvárad, június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.Az országgyűlés még apja életében, február 3-án fejedelemmé választotta ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója október 11-én lépett trónra. Báthory Zsófiát február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását. A csatában kapott fejsebébe halt bele június 7-én .

6 Thököly Imre Késmárki gróf Thököly Imre (Késmárk, 1657 szeptember 25. – İzmit, 1705 szeptember 13.) kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme. Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Ugyanakkor egészen hatalma 1685-ös elvesztéséig nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. A kis-ázsiai İzmitben hunyt el 1705-ben.

7 Thököly Imre

8 I. Lipót I.Lipót(Bécs, június 9. – Bécs, május 5.) magyar király és német-római császár, III. Ferdinánd király és Mária Anna spanyol infánsnő harmadik gyermeke. Eleinte papnak szánták és később is jezsuita nevelőinek befolyása alatt maradt. Amikor bátyja, IV. Ferdinánd, 1654-ben meghalt, neki nyílt meg a trónöröklés. Még apja életében, június 27-én magyar királlyá koronázták, augusztus 1-jén pedig Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem hathatós támogatásával – XIV. Lajos francia király fondorlatai ellenére – német-római császárrá választották. Háromszor nősült meg. Első felesége volt Margit Terézia, második neje Claudia Felicitas főhercegnő, harmadik felesége Pfalz-Neuburgi Eleonóra.

9 I. Lipót

10 Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.)
Zrínyi Miklós 1620. május 1. – Kursanecz, november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság. Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Jó szerencse, semmi más.)

11 Zrínyi Miklós

12 Vége