Eger, 2008. június 26. Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről.

Az előadások a következő témára: "Eger, 2008. június 26. Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről."— Előadás másolata:

1 Eger, 2008. június 26. Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítéséről

2 1 Diagnózis: Kifulladt a magyar növekedési modell –A külföldi vállalatoknak nem éri meg beruházni –A belföldi vállalatoknak nem éri meg növekedni –Az embereknek nem éri meg dolgozni. Az Oriens-program –Nagyléptékű, a gazdasági szereplőinek ösztönzőit megváltoztató program –Több-százmilliárdos jövedelemátcsoportosítás az aktívak felé – 3 millió embernél 20 százalékos nettó bér emelkedés, munkaterhek feleződése TARTALOM

3 2 Hazánkban egy külföldi vállalat dolgozója 3,4-szer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié Csehországban egy külföldi vállalat dolgozója 2-szer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié A magyar gazdaság kettészakadt: a külföldi tulajdonú vállalatok az európai piacokba teljesen integrálódva valóban hatékonnyá váltak, fejlődésük azonban zárványszerű maradt és nem húzta magával a hazai tulajdonú vállalatokat A GAZDASÁG SZÉTSZAKÍTOTTSÁGA: A KÜLFÖLDI ÉS HAZAI VÁLLALATOK TERMELÉKENYSÉG* KÜLÖNBSÉGE, A KÜLFÖLDI VÁLLALATOK ARÁNYA ÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG, 2004 SE IT PT SI CZ HU EE SK LT LV RO BG * GVA/foglalkoztatott Forrás: Eurostat Külföldi vállalatok termelékenysége/ hazai vállalatok termelékenysége Egy főre jutó GDP, EUR A külföldi vállalatok által előállított hozzáadott érték az összes %-ában

4 3 LEMARADÁSI VESZÉLY: A MAGYAR GAZDASÁG NÖVEKEDÉSÉNEK CSAPDÁJA Rossz allokáció (duális gazdaság) Magas munkát terhelő adók Deficit- nyomás Alacsony növekedés Magas költségvetési kiadások Alacsony munkakínálat Forrás: Oriens IM A magyar gazdasági modell legnagyobb problémája egy olyan önmagát erősítő csapdahelyzet, amely már rövid- és közép távon is korrigálható lenne

5 4 Adóék* az átlagjövedelem esetén (%) Összes adó és járulékbevételek a GDP %-ában HU 2006 SK PL PT CZ GR ES IE UK NL DE IT LU SE DK AT BE FI FR *A munkát terhelő összes adó és járulék mértéke Forrás: Eurostat, OECD, PM, OTP Bank, Oriens IM A magas költségvetési kiadások miatt a magyar gazdaságban állandósult egy deficitnyomás, amit csak kiemelkedően magas adórátákkal sikerült többé kevésbé ellensúlyozni. A magas adóterhek a növekedést visszafogó rossz allokációkhoz vezettek a nagyvállalatoknál és a kkv szektorban egyaránt. ÖSSZES ADÓTERHELÉS ÉS MUNKÁT TERHELŐ ADÓK, 2006 HU 2007 100 forint teljes bérköltségből 54 forint az adó és járulék, 46 forintot kap meg az alkalmazott.

6 5 Magas adóterhek, drága munkaerő Rossz allokáció: Túltőkésítettség és csökkenő határtermék Növekvő támogatások és csökkenő beruházás A magas munkát terhelők adók a munkaerő költségének megnövekedését eredményezik A külföldi vállalatok az alacsony munkaerő költségű, tőkeintenzív ágazatokba fektetnek be Az állam beruházási támogatásokkal igyekszik csökkenteni a munkaerő költségeit Kialakul a hazai gazdaság magas tőkésítettsége alacsony foglalkoztatás mellett – csökkenő kibocsátás a munkaintenzív ágazatokban, foglalkoztatás- növekedés nélküli termelékenység növekedés a tőkeintenzív szektorokban Forrás: Oriens IM A munkát terhelő magas adók a nagyvállalati szektor túltőkésítettségéhez, így a beruházások és a növekedés lelassulásához vezetnek A ROSSZ ALLOKÁCIÓ KIALAKULÁSA A NAGYVÁLLALATI SZEKTORBAN A támogatások ellenére a vállalati beruházások csökkennek Nem éri meg beruházni

7 6 *A reptér privatizációja Forrás: MNB Magyarország egyre kevésbé vonzó befektetési célpont: a külföldi tőke befektetés az elmúlt években a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb volt, miközben a külföldi vállalatok a keletkezett jövedelmük egyre kisebb részét forgatják vissza Magyarországra AZ FDI ÉS A KÜLFÖLDI VÁLLALATOK VISSZAFORGATOTT PROFITJÁNAK ALAKULÁSA Az FDI alakulása GDP %-ában A külföldi vállalatok visszaforgatott profitja A külföldi vállalatok jövedelmének %-ában 199619971998199920002001200220032004200520062007199619971998199920002001200220032004200520062007 7% Nem éri meg beruházni

8 7 Adóelkerülés mint az üzleti modell része Rossz allokáció: alul tőkésítettség és intézményesülés- hiány Az adóelkerülés az üzleti modell központi részévé vált: a rendkívül magas adóterhekre a vállalkozások adóelkerüléssel válaszolnak A rejtett gazdaság, különösen a fekete foglalkoztatás mértéke nagyon magas Az adóelkerülés és az illegális foglalkoztatás elterjedtsége miatt a bank hitelek drágák és nehezen elérhetőek Nem történik meg a vállalati folyamatok intézményesülése - tulajdonos és menedzser ugyanaz marad, így nem képesek hatékonyabb eszközöket és módszereket bevezetni Az adóelkerülés intézményesülése a vállalkozások szintjén rossz allokációhoz, nemzetgazdasági szinten pedig a növekedési potenciál zsugorodásához vezet A ROSSZ ALLOKÁCIÓ KIALAKULÁSÁNAK FOLYAMATA A KKV SZEKTORBAN Ebben a helyzetben KKV-k jelentős része nem is tervez expanziót Alacsony növekedési potenciál Nem éri meg növekedni

9 8 Forrás: PM, APEH Az adóelkerülés a kisvállalkozások üzleti modelljének szerves része lett: A járulék és SZJA befizetések egyenetlenségei azt mutatják, hogy az 5 fő alatti kisvállalkozások drámaian kisebb jövedelmet vallanak be és arányosan lényegesen kevesebb SZJA-t és járulékot fizetnek AZ SZJA JÁRULÉKBEFIZETÉSEK ÉS AZ ÁTLAGBÉREK, 2007 Az állami és a vállalati szektor bruttó átlagbérei Ft Az SZJA és a járulékfizetések megoszlása (GDP %) Átlag 147 443 Ft Állami szektor Magán- vállalkozás 5 fő felett Magán- vállalkozás 5 fő alatt Összesen BECSLÉS Nem éri meg növekedni

10 9 Hazánkban a KKV-k banki finanszírozási helyzete rosszabb, mint bárhol máshol a régióban, mindemellett a beruházást nem tervező vállalatok aránya hazánkban a legmagasabb A KKV-K BANKI FINANSZÍROZÁSI HELYZETE A banki finanszírozás elérhetősége a KKV-k számára A banki finanszírozást egyszerűnek találó vállalatok aránya, % A KKV-k finanszírozási helyzetükkel való elégedettsége A jelenlegi finanszírozási helyzettel elégedettek aránya, % CEE átlag: 54% CEE átlag: 60% Forrás: SME Access to Finance in the New Member States, European Commission – Eurobarometer 2006, Oriens IM Nem éri meg növekedni

11 10 Forrás: OECD Employment Outlook 2007, Oriens IM Magyarországon a fejlett országok közt sereghajtónak számít aktivitási ráta tekintetében AKTIVITÁSI RÁTA, 2006 Aktív népesség/15-64 éves korú lakosság, százalék ICSWDKNZUKAUUSFIPTATJPESIECZFRSKGRKRBEPLMEITHUTRSENWCANLDE OECD átlag: 71% Nem éri meg dolgozni

12 11 *2006-os adatok Forrás: Fazekas-Köllő-Lakatos: Munkaerőpiaci tükör 2007, Statisztikai adatok, ONYF, Oriens IM Az aktív korúak rokkant nyugdíja inkább a nyugdíjak, mint a segélyek nagyságához áll közel, így nem ösztönzi kellőképpen a munkavállalást AZ ÁTLAGOS NYUGDÍJAK ÉS SEGÉLYEK NAGYSÁGA A KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOKBAN, 2007 Ezer Ft Korhatár feletti rokk.(I-II) Korbe- töltött öregségi Korhatár feletti rokk.(III) Korhatár alatti rokk.(I-II) Korhatár alatti rokk.(III) Rendszeres szociális segély* Munka- nélküli segély* Nem éri meg dolgozni

13 12 *A „Szeretne-e rendszeres munkát?” kérdésre igennel válaszolók aránya **Magukat betegnek illetve nem betegnek tartók saját bevallás alapján Forrás: Lelkes – Scharle: Miért inaktív az 50 éves magyar férfiak egyharmada? – A gazdasági aktivitás és a jóléti ellátások összefüggéséről, Oriens IM A rokkant nyugdíjban részesülők egészségi állapottól függetlenül kevéssé hajlandóak munkát vállalni, míg más típusú ellátásban részesülők esetén a munkavállalási kedv jóval magasabb A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK HATÁSA AZ INAKTÍV FÉRFIAK MUNKAKÍNÁLATÁRA A munkábaállási hajlandóság az inaktív férfiak körében*, 2002 százalék A 40-59 éves inaktív férfiak megoszlása a kapott juttatások alapján, 2002 százalék Rokkant nyugdíj Öregségi nyugdíj Munkanélküli segély Nem kap ellátást Összesen Rokkant nyugdíj Öregségi nyugdíj Munkanélküli segély Nem kap ellátást Nem beteg** Beteg** Néhány támogatási típus esetében az önmagukat betegnek tartó férfiak is magas arányban állnának munkába Nem éri meg dolgozni

14 13 Forrás: OECD Benefits and Wages 2007, Oriens IM A rossz struktúra miatt a rendszer gátolja a munkavállalást: az első kereső munkába állása szinte nem jár többletjövedelemmel a minimálbért kereső, gyermekes családok körében CSALÁDI JÖVEDELEM ALAKULÁSA A MINIMÁLBÉRT KERESŐK ESETÉBEN A GYERMEKEK ÉS A KERESŐK SZÁMÁNAK ALAPJÁN A minimálbér százalékában Két felnőttEgyedülálló szülő Nincs kereső Egy kereső Két kereső Nem éri meg dolgozni

15 14 Forrás: Eurostat, Oriens IM A hazai gazdaság nem képes dinamikus növekedésre; a magyar növekedési modell kifulladt: ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő évtizedben egy tapodtat sem fogunk az EU átlagához közelíteni, sőt, minden bizonnyal leszakadunk a többi visegrádi országtól is NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK Egy főre jutó GDP (PPS) az EU átlag százalékában Magyarország Többi visegrádi ország A növekedési előrejelzések az Európai Bizottság által számított potenciális növekedési ütem adatok extrapolációin alapulnak Nem éri meg dolgozni Nem éri meg növekedni Nem éri meg beruházni Nagyvállalat Kisvállalat Emberek

16 15 Diagnózis: Kifulladt a magyar növekedési modell –A külföldi vállalatoknak nem éri meg beruházni –A belföldi vállalatoknak nem éri meg növekedni –Az embereknek nem éri meg dolgozni. Az Oriens-program –Nagyléptékű, a gazdasági szereplőinek ösztönzőit megváltoztató program –Több-százmilliárdos jövedelemátcsoportosítás az aktívak felé – 3 millió embernél 20 százalékos nettó bér emelkedés, munkaterhek feleződése TARTALOM

17 16 JAVASLAT A CSAPDAHELYZETBŐL VALÓ KITÖRÉSRE Jobb erőforrás allokáció Adó- csökkentés Javuló ktgvetési helyzet Növekedés Kiadások csökkentése Munkakínálat ösztönzése Forrás: Oriens IM Az Oriens javaslata egy olyan átfogó, a gazdasági szereplők ösztönzőinek megváltoztatását célzó program, ami több-százmilliárd forintot csoportosítana át az aktívakhoz és ezzel 3 millió ember számára 20%-os nettó bérnövekedést és munkaadóik számára a munkabér terheinek feleződését eredményezné Nagyléptékű, a gazdaság ösztönző- rendszerének átalakítást célzó program Több-százmilliárdos jövedelem átcsoportosítás az aktívak felé 20%-os nettó bér növekedés Munkaterhek feleződése 3 millió ember: Az Oriens javaslatainak logikájaAz Oriens program legfontosabb elemei

18 17 Munkát terhelő adók csökkentése Munkavállalási hajlandóságot csökkentő tényezők kezelése Célok Munkakereslet növelése Az adóelkerülés mérséklése A legális üzleti modellek kifizetődővé tétele A munkavállalási hajlandóság számottevő növelése Rossz ösztönzők kiiktatása Az alacsony képzettségűek arányának csökkentése Az alacsony képzettségűek ismereteinek minőségének javulása A munkaerő alacsony képzettségének kezelése Forrás: Oriens IM A JAVASLATOK CÉLJAI ÉS SIKERKRITÉRIUMAI Sikerkritériumok Kézzelfogható munkát terhelő adó és járulék csökkentés Jelentős bérteher csökkentés a munkavállalók többségénél Jelentős marginális kulcs csökkentés Szociális juttatások csak a ténylegesen rászorulókhoz jussanak Jelentősen növekedjen a munka és munka nélkül szerezhető jövedelem közti különbség Az általános iskolások PISA tesztjei eredményének szignifikáns javítása Általános iskola után továbbtanulók és érettségizők arányának növelése Deficitnyomás megszüntetése Adócsökkentés fedezetének megteremtése Kiadások átstrukturálása a foglalkoztatás növelése érdekében Költségvetési kiadások csökkentése Deficit szintje nem nőhet Hosszú távú fenntarthatóság felé mutasson Kézzelfogható kiadási átcsoportosítás az inaktívaktól az aktívak irányába Javaslataink célja, hogy megváltoztassa a gazdaság szereplőinek ösztönzőit és ezzel eltávolítsuk a növekedés legfontosabb akadályait

19 18 Forrás: Eurostat, Oriens IM A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS A KORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA, 2002-2008 Költségvetési bevételek GDP %-a Költségvetési deficit (GDP %) 2007 2004 2003 2005 2002 2006 2008 Választási költségvetések Választások közti költségvetések A költségvetési politika az elmúlt 7 évben szisztematikusan egy, a magas kiadási szintet konzerváló stratégiát folytatott, olyan pályára terelve a magyar gazdaságot, ahol a magas adók torzító hatása egyre alacsonyabb növekedést tesz lehetővé

20 19 Forrás: Ameco, Eurostat, Oriens IM A sikeres felzárkózást bemutató európai országok példája azt mutatja, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetési deficit és az állami elvonás egyidejű csökkentése HIÁNYCSÖKKENTÉS BEVÉTELCSÖKKENÉS MELLETT FINNORSZÁGBAN ÉS ÍRORSZÁGBAN Költségvetési bevételek és hiány Finnországban 1994-1999 Költségvetési bevételek és hiány Írországban 1988-1997 1998 1994 1997 1995 1996 1999 Költségvetési bevételek GDP %-a Költségvetési deficit (GDP %) Finn pálya a 90- es években Költségvetési bevételek GDP %-a Költségvetési deficit (GDP %) 1989 1992 1988 1995 1990 1991 1993 1994 1996 1997 Ír pálya a 90-es években Átlagos éves GDP növekedés, 1988- 1997: 6,6 % (4 százalékponttal az EU-15 átlag felett) Átlagos éves GDP növekedés, 1994-1999: 4,5 % (2 százalékponttal az EU-15 átlag felett)

21 20 Forrás: Eurostat, Oriens IM A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS A KORMÁNYZATI BEVÉTELEK ALAKULÁSA, 2002-2010 Költségvetési bevételek GDP %-a Költségvetési deficit (GDP %) 2007 2004 2003 2005 2002 2006 2008 2009 Választási költségvetések Választások közti költségvetések 2010 Az Oriens javaslatai a gazdasági szereplők ösztönzőinek megváltoztatásával éppen egy ilyen új pályára helyeznék a magyar gazdaságot Közép-távú pálya (Oriens) 1.fázis: A gazdasági motorjainak beindítása, nem a hiányon, hanem az ösztönzők megváltoztatásán a hangsúly 2.fázis: együttes hiány és bevételcsökkentés

22 21 Középtávú perspektíva Szisztematikus bevezetés és a haszon visszaforgatása esetén: – Gyorsuló felzárkózás – Kettészakadás megszüntetése – Az ország helyzeti regionális előnyét kihasználni képes hazai vállalkozások Az első két év: a növekedés motorjainak beindítása Foglalkoztatás emelkedése: becsléseink szerint 2-2,4%- os, azaz ~100 ezer fővel bővülő foglalkoztatás GDP növekedés: ~1,2%-os emelkedés Költségvetési hiány: 0,7-0,8%-os csökkenés Jövedelmek fehéredése: kb. 100 mrd Ft-nyi fehéredés (a ma be nem vallott jövedelmek kb. 10%-a) Forrás: Oriens IM Az Oriens program nem áll konfliktusban a konvergencia program hiányszámaival, sőt éppen a növekedés motorjainak beindítása teszi tartóssá az eddigi hiánycsökkentést. FORGATÓKÖNYV A FOGLALKOZTATÁS EMELKEDÉSE ÉS A JÖVEDELMEK FEHÉREDÉSE ESETÉN

23 22 Forrás: Oriens IM AZ ÉLŐMUNKA TERHELÉSÉNEK CSÖKKENTÉSÉNEK FORRÁSAI ÉS TERÜLETEI, (2009-2010, 2010-es áron) Az élőmunka terhelés csökkentésének forrásai Mrd Ft Az élőmunka terhelés csökkentésének területei Mrd Ft Kiadás- csökkentés Nem foglalkoztatást terhelő adók emelése Összesen SZJA csökkentés Munkavállalói járulékok csökkentése Összesen Munkáltatói járulékok csökkentése Összesen (GDP%) 4,5% Több száz milliárd forintos jövedelem-átcsoportosítás az inaktívaktól az aktívakhoz.

24 23 * Részletes kifejtést lásd később Forrás: Oriens IM A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOKAT CSÖKKENTŐ HATÁSA 1. Nyugdíjak differenciált emelése (indexálás, differenciálás*, rokkant jogosultság szigorítása) 2. Nyugdíjkorhatár emelése 3. Családi pótlék feltételekhez kötése* 4. Munkaerő-piaci programok átalakítása 5. Állami bérek rögzítése és járulékcsökkentés* 6. Vállalatok állami támogatásának csökkentése* Összesen Költségvetési hatás 2009-ben Mrd Ft Költségvetési hatás 2010-ben Mrd Ft Összesen (GDP%) 2,4%3,4% A javasolt intézkedések hatására a kiadások 2 év alatt több mint 1000 milliárd forinttal csökkenhetnek. Ha az állami alkalmazottakhoz kapcsolódó – jórészt technikai – tételtől eltekintünk, akkor a kiadáscsökkentés erőteljesen az inaktívaknak adott juttatásokra fókuszál.

25 24 Forrás: Oriens IM A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÁSA 1. Magánszektor aktívak 2. Állami szektor aktívak 3. Vállalatok 4. Öregségi nyugdíjasok 5. Aktív korú inaktívak Összesen Kiadáscsökkentés és adóemelés hatása 2009-2010 Mrd Ft Adócsökkentés hatása 2009-2010 Mrd Ft 2 év alatt több mint 500 milliárd forintos jövedelemátrendeződés történik az inaktívaktól az aktívak, illetve az őket foglalkoztató vállalatok irányába. Jövedelemhatás 2009-2010 Mrd Ft BECSLÉS Az állami alkalmazottak foglalkoztatásához kapcsolódó adó és járulékbevételek mintegy 340 milliárd forinttal csökkennek.

26 25 Forrás: Oriens IM Javaslataink hatására mintegy 3 millió ember nettó jövedelme növekedne átlagosan 20 százalékkal, miközben a munkaadóik által fizetett terheik megfeleződnének A JAVASOLT ADÓVÁLTOZTATÁSOK HATÁSA Havi bruttó jövedelem, ezer Ft Oriens javaslat 2009 Oriens javaslat 2010 Havi bruttó jövedelem, ezer Ft Jelenlegi Oriens javaslat 2009 Oriens javaslat 2010 A nettó jövedelem változása % 100 forintnyi nettó bér kifizetésének költsége Ft

27 26 Forrás: OECD Taxing Wages 2007 Javaslatunk az átlagbér környékén rendkívül magas marginális adóéket 2010-re az OECD átlagra csökkenti A MARGINÁLIS ADÓÉK AZ ÁTLAGJÖVEDELEM ESETÉN, 2007 Százalék HUBESEFRGRLUNLCZPTPLESTRSKNWCAUKICSWAUUSIENZJPKRMEDEATFIITDK OECD átlag: 46% Jelenlegi Oriens iavaslat 2009 48 Oriens iavaslat 2010 46

28 27 Forrás: ONYF, Oriens IM ROKKANTNYUGDÍJAZÁS: AZ AKTÍV KORÚ ROKANTNYUGDÍJAK ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTÉSE A SEGÉLYEKHEZ A korhatár alatti rokkantnyugdíjak reálértékének visszafogásával és járulékcsökkentéssel jelentősen növelhető a munkába állás pótlólagos jövedelme A KORHATÁR ALATTI ROKKANT NYUGDÍJAK ÁTLAGOS ÉRTÉKE ÉS 120 EZER FORINT TELJES BÉRKÖLTSÉGHEZ TARTOZÓ NETTÓ BÉR, 2007 Jelenlegi helyzet Ezer Ft Oriens javaslat, 2007-es áron Ezer Ft +24 ezer Ft +10 ezer Ft

29 28 Forrás: Oriens IM A JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK HATÁSA 1. Magánszektor aktívak 2. Állami szektor aktívak 3. Vállalatok 4. Öregségi nyugdíjasok 5. Aktív korú inaktívak Összesen Kiadáscsökkentés és adóemelés hatása 2009-2010 Mrd Ft Adócsökkentés hatása 2009-2010 Mrd Ft A nyugdíjasok nem homogén csoport. A nyugdíjak differenciált emelése miatt a sok szolgálati évvel rendelkezők nyertesei lennének a változtatásnak. Jövedelemhatás 2009-2010 Mrd Ft BECSLÉS

30 29 A növekedés programja politikailag is nyerő. Ha jobban teljesít a gazdaság, akkor az inaktívaknak és a szegényeknek is több jut. A MAGASABB GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS HATÁSA 0. ÉV1. ÉV 2. ÉV 3. ÉV 0. ÉV 4. ÉV 5. ÉV Inaktív Aktív VÁLTOZÁS NÉLKÜL