Stratégia a magyar kis és középvállalatok beszállítói szerepének erősítésére a gép- és gépjárműipari ágazatban MKT Vándorgyűlés, Pécs 2011. szeptember.

Az előadások a következő témára: "Stratégia a magyar kis és középvállalatok beszállítói szerepének erősítésére a gép- és gépjárműipari ágazatban MKT Vándorgyűlés, Pécs 2011. szeptember."— Előadás másolata:

1 Stratégia a magyar kis és középvállalatok beszállítói szerepének erősítésére a gép- és gépjárműipari ágazatban MKT Vándorgyűlés, Pécs 2011. szeptember 30. P alócz Éva palocz@kopint-tarki.hu

2 Kiindulási pontok A magyar gazdaság húzóereje az elmúlt évtizedben mindinkább a gép- és járműipari export volt, az idetelepült nemzetközi cégeknek köszönhetően; A külföldi vállalatok tőkét és technológiát hoztak Magyarországra, valamint munkahelyeket teremtettek; A Magyarországon megtelepedett gép- és járműgyártó nemzetközi vállalatok, valamint az őket kiszolgáló első szintű beszállítók legalább háromszintes beszállítói piramist építettek ki Magyarországon; Magyarországon a beszállítói hálózat fejlettsége nem tartott lépést a lehetőségekkel.

3 A beszállítások előnyei A beszállítói potenciál óriási, mivel nem csak a hazai gyártóknak, hanem a külföldi vállalatoknak is elemi érdeke, hogy a magyarországi beszállítói hálózatot bővítsék; Biztos, korrekten fizető, nagy mennyiséget felszívni képes piac; Több nemzetközi cég a beszállítókat gépek kihelyezésével, technológia betanításával is támogatja; Telephelyük közében támogatják az ipari parkokba betelepülő beszállítókat, amelyek között ma még nagyon kevés a hazai vállalat

4 Kihívások Szigorú előírások a minőségben és a szállítási feltételekben (just in time); Minőségbiztosítási tanúsítványok elvárása; Technológiai fegyelem elvárása, nemegyszer ellenőrzés a helyszínen; A beszállítói piramis alsóbb szintjein viszonylag nyomott ár és degresszív árképzés; Emiatt elsősorban azok a vállalatok tudják biztosan megvetni a lábukat, amelyek nagy mennyiségű és/vagy innovatív terméket tudnak előállítani.

5 Az elemzés célja A kutatás célja Behatárolni azt a vállalati kört, amely alkalmas beszállítói pozíció megszerzésére; Kialakítani egy szempontrendszert, amely alapján megítélhető, hogy egy vállalat egyáltalán alkalmassá tehető-e a beszállítói pozíció elnyerésére. Javaslatok azon gazdaságpolitikai intézkedésekre, amelyek a beszállítói rendszer elvárt fejlődéséhez szükségesek.

6 Az elemzés módszere interjúk 68 négy-számjegyű ágazatban: vállalatoknál, ágazati szövetségeknél és kamaráknál): gépgyártás, fémfeldolgozás, műanyag-feldolgozás, üvegipar gumiipar műszaki textilgyártás, stb. statisztikai adatfeldolgozás, irodalom-feldolgozás

7 A beszállítókkal szembeni elvárások Beszállítók minősítése, minőségtanúsítása, a minőség folyamatos fenntartása; K+F motiváció, innovációs képesség, technológiai adottságok, folyamatos termékfejlesztési képesség; Tőkeerő (álló- és forgótőke) ellátottság, hitellehetőségek; Személyi feltételek: jól képzett szakmunkás és mérnöki munkaerő, korszerű menedzsment, üzleti és piac- ismeretek (ez az egyik neuralgikus pont) ; Egyéb feltételek: referenciák, földrajzi közelség

8 A beszállítások jelenlegi helyzete és problémái A beszállítói hálózat alacsonyabb szintjein már ma is többszáz hazai tulajdonban álló vállalkozás működik, néhány tucatnak pedig sikerült az alsóbb szintről sikeres második lépcsős beszállítóvá avanzsálnia az elmúlt két évtizedben (Első szintű Tier 1) beszállítóknak azokat tekintettük, amelyek komplett részegységek szállítására képesek). A vállalati szektorban az egyik legsúlyosabb akadály a szétaprózottság, a vállalati együttműködések alacsony szintje. Csak elvétve van példa közös gépbeszerzésre, közös kutatásra, esetleg közös képzésre.

9 Az érintett vállalati kör nagysága A legalább 50 főt alkalmazó és 500 millió forint feletti árbevételű cégeket vizsgáltuk. A 68 szakágazatban Magyarországon 2008-ban (a válság előtti utolsó évben) mindössze 773 cég volt ebben a kategóriában, s közülük is: mindössze 607 a pozitív üzemi eredménnyel bíró (nem veszteséges) cég; ebből is 199 kizárólag (100%-ban) külföldi tulajdonú; A teljesen hazai vagy vegyes tulajdonú cégek száma 331, illetve 35, összesen 366.

10 Javaslatok 1: Állami feladatok Képzés: mérnökök, szakmunkások a kurrens fémipari szakmák oktatása, az iskolai nyelvoktatás javítása;. A foglalkoztatás rugalmasabb szabályainak kialakítása, a meglévő előnyös szabályok fenntartása. EU-s és kormányzati támogatási projektek elbírálásának felgyorsítása, átláthatóságuk javítása. A multinacionális vállalatok letelepedési támogatásának összekötése a magyar beszállítói részarány növelésének elvárásával. (Óvatosan, indikatív jelleggel, mert ez kétélű lehet.) A telekalakítás, kisajátítás szabályainak életszerűbbé tétele. A beruházásösztönző, klaszterprogramok folytatása.

11 Javaslatok 2: Önkormányzati feladatok Az önkormányzatok számára meg kell teremteni egy iparfejlesztési megbízott állításának jogi és pénzügyi lehetőségét. Párbeszéd a helyi kamarákkal, ágazati és egyéb vállalkozói szövetségekkel; A magyarországi munkaerő nagyon alacsony országon belüli mobilitásának javítása a helyi lakhatás megoldásával (önkormányzati lakások).

12 Javaslatok 3: Banki feladatok A banki számlavezetési díjaknak az adott cég működésére való szabása, hogy elkerülhetővé váljon pl. az, hogy egy bankok közötti hazai átutalás drágább legyen, mint egy külföldi. Rugalmasabb forgóeszköz-ellátás a Tier 2-3 beszállítók számára. Az adott beszállító igényeinek megfelelő, rugalmas, hosszabb lejáratú (éven túli, akár 3-4 éves) forgóeszközhitelek biztosítása. A bankok együttműködése abban az esetben, ha egy adott céget közösen finanszíroznak. Részletesebb tájékoztatás az ügyfeleknek a fedezeti ügyletekről

13 Köszönjük a figyelmet