A vállalati minősítések és a hitelbiztosítás szerepe

Az előadások a következő témára: "A vállalati minősítések és a hitelbiztosítás szerepe"— Előadás másolata:

1 A vállalati minősítések és a hitelbiztosítás szerepe
Dercze Zoltán, COFACE Hungary, 2009. Szeptember 25.

2 A kereskedelmi hitelezés jelentősége
A vállalatok egymást közötti értékesítése szinte kizárólagosan halasztott fizetéssel történik A nemzetközi statisztikák szerint minden 5 EUR „hitelből” 4 EUR a vállalatok közötti halasztott fizetésből adódó hitelezésből ered Egy átlagos vállalat mérlegfőösszegének 30%-át a vevőkövetelés állomány teszi ki A kockázatmérséklés felé törekvő banki hitelezés tovább erősítette a vállalatok egymás közötti hitelezésének jelentőségét

3 A kereskedelmi hitelezés jelentősége
A halasztott fizetés, a banki hitelezéshez hasonlóan, felveti a vevő (hiteladós) fizetési kockázatának a kérdését. A vevő fizetési kockázatának felmérésére/kezelésére több megoldás létezik: Saját hatáskörben, a kockázatot megtartva: vevőminősítés/monitoring Kockázat áthárítással: hitelbiztosítás Kockázat áthárítással és finanszírozással: faktoring – részben alkalmazza a hitelbiztosítást kockázat áthárítási eszközként Kockázat áthárítással okmányos értékesítés esetén (export): bankgarancia, L/C Egyéb típusú kockázat áthárítással Asset-backed Commercial Paper struktúrán keresztül Mindegyik alapja valamilyen minősítés, amely magában foglalja az adott ország minősítését, a szektor megítélést, vevőkről begyűjtött cégadatokat, pénzügyi adatokat, fizetési tapasztalatokat, ügyvezetőkről, tulajdonosokról rendelkezésre álló tapasztalati adatokat

4 A hitelbiztosítás Arra vállal kötelezettséget a biztosítási szerződés feltételei szerint, hogy a szállító/biztosított vevőinek nem fizetése és/vagy fizetésképtelensége miatt, halasztott fizetéssel értékesített áru ellenértékét, a biztosító által vállalt mértékéig, megtérítse A válság előtt világszinten USD milliárd összegnek megfelelő értékesítési forgalom mögött állt hitelbiztosítás

5 A hitelbiztosítás és szerepe
Elősegíti a belföldi és export kereskedelmet azzal, hogy átvállalja a szállítókat érintő vevői hitelkockázat egy részét, ezzel stabilizálja a kereskedelmi kapcsolatokat Védi a szállító mérlegét, pénzforgalmát, nyereségét Professzionális hitelkockázat kezelési módszert biztosít a szállító számára Kiegészítő szolgáltatásokhoz jut a szállító, mint vevőkockázat elemzés, vevő monitoring, kintlévőség kezelés Szétteríti a veszélyközösség tagjai között az értékesítés során vállalt vevői hitelkockázatot – stabilizál -

6 Vevőminősítés A vevőre vállalt kockázat mértékének meghatározásához alkalmazott eszközök közül a legfontosabb a vevő minősítése Vevőminősítés fajtái: Automatikus: nagy darab számú, automatikus, trendet figyel Kézi: kis darabszámú, fél automatikus (objektív/szubjektív), lehetőség a korrekcióra Mindegyik felhasznál ország minősítést, szektor minősítést, egyedi cégadatokat, pénzügyi mutatókat, tulajdonosokra, managementre vonatkozó információkat

7 Vevőminősítés Automatikus scoring használata: vállalati credit management, hitelbiztosítók, részben bankok kisvállalati finanszírozáshoz Kézi scoring használata: bank, lízing, faktor tevékenység keretében. Jellemzően jogszabályi háttérrel szabályozott rendszerben működik Mindegyikre jellemző, hogy múltbeli adatokra alapozva, trendet figyelve minősít

8 Kockázatosnak minősülő cégek aránya egyes országban (2009. augusztus)

9 Kockázatosnak minősülő cégek aránya egyes országban

10 Számokban….. A rossz/közepesen rossz kockázatoknak a 0-5 minősítésű ügyfeleket jelöljük Régió év év ( 1-8 hó) HU 54,46% 51,10% 51,86% SK 36,99% 40,07% 49,68% CEE 45,15% 44,73% 47,38% RO 51,63% 52,22% 46,48% PL 33,07% 31,69% 42,44% CZ 51,50% 52,48% 42,44%

11 Körkép Közép-Európa átlaga 2009 eddigi adatai alapján romlik
Magyarország kezdetben a legrosszabb helyet foglalta el. E mögött az elmúlt évek „magyar válsága” állt. Elég az évek óta dinamikusan növekvő felszámolási statisztikákat figyelni. 2009–ben egyelőre stagnál Lengyelország, Szlovákia, Románia helyzete jelentősen romlott az idő folyamán

12 Kilátások 2009 folyamán a még hiányzó 2008-as pénzügyi beszámolók bekerülnek az adatbázisokba ami valószínűleg tovább rontja a képet. Nemcsak a már romló mutatókkal rendelkező országoknál, hanem a többinél is. A 2009-es beszámolók 2010 késő tavasza folyamán kerülnek majd leadásra. Várhatóan abban jelennek meg a válság év további negatív pénzügyi hatásai Ez elsősorban árbevételi, jövedelmezőségi, eladósodottsági mutatókban jelez várhatóan romlást, valamint ezen mutatók trendje negatív lesz. Mindezek következménye: még rosszabb minősítések jöhetnek ki ben, mint 2009-ben

13 Várható magatartás Hitelbiztosítók: a romló minősítések végig fognak gyűrűzni a biztosított állományokon Ha nem is szigorítanak tovább a kockázati megítélésen, várhatóan elmarad a lazítás Cégek credit management politikája: beszorítva a romló minősítésű ügyfélállomány és az értékesítési nyomás satujába Mindez egy várható/remélt fellendülési szakasz kezdetén

14 Lehetséges következmények
Nemzetközi szinten: Folytatódhat rosszabb minősítésű vevők esetén a kockázatvállalás szűkítése. Ez elsősorban a térségünkbe, a KKV szegmens felé irányuló, hagyományos EU piacok felől érkező importot nehezíti Közép-Európában: Nehezebbé válik a hagyományos EU piacokból való import a KKV-k számára Tovább erősödik a nemzetközi hátterű, a térségben leányvállalattal rendelkező, jobb kockázati megítélésú piaci szereplők helyzete

15 Lehetséges következmények itthon
Ugyanaz elmondható, mint Közép-Európa vonatkozásában Háttérbe szorulhat a hitelbiztosítás, mint kockázatkezelési eszköz. Az EU-ban a hitelbiztosítási penetráció jellemzően 0,02-0,04% körül mozog. Ez Magyarországon kb 0,0018%. Ha ez bekövetkezik, akkor nem tudja azt a szerepet betölteni, amelyet a hagyományos EU országokban játszik. Ez újabb versenyhátrányt jelent az életképes közép-európai KKV-k számára.

16 Összegzés Ha 2010-ben folytatódik a biztosított állomány kockázati megítélésének a romlása, akkor ez járhat egy fajta „kereskedelmi hitel” szűke fenntartásával, hasonlatosan a jelenlegi banki finanszírozási helyzethez. Ez további versenyhátrány kialakulásához vezethet, és még erőteljesebb piaci pozíciók átrendeződésével azon KKV szegmens kárára, amely a válság során még életképesnek bizonyult.