Egy adóreform esélyei Magyarországon - 2008 Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató Budapesti CORVINUS Egyetem.

Az előadások a következő témára: "Egy adóreform esélyei Magyarországon - 2008 Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató Budapesti CORVINUS Egyetem."— Előadás másolata:

1 Egy adóreform esélyei Magyarországon - 2008 Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató Budapesti CORVINUS Egyetem

2 2 „Mint középkorban az alkimisták keresték az aranycsinálás titkát, úgy keressük ma az ideális adórendszer kialakításának lehetőségét!”

3 3 Egy átfogó és időtálló adómodernizáció kidolgozásának elemi kérdései 1.Értékelni és hasznosítani kell a nemzetközi tapasztalatokat, mindenekelőtt az EU-tagországok gyakorlatát; 2.Higgadt és őszinte számvetést kell készíteni a létező adórendszer elvi és gyakorlati problémáiról; 3.Megállapodásra kell jutni a modernizáció prioritásaiban, illetve felelősen mérlegelni kell, hogy milyen nemzetközi, társadalmi, gazdasági és költségvetési igényeknek kell megfelelni (lásd: Konvergencia Program); 4.Fel kell hagyni a közteherviselési morált rontó adó- demagógiával (szembesülni kell azzal, hogy a költségvetési hiány mellett a gazdasági teljesítmények hiánya is súlyosbítja gondjainkat!); 5.Egy átfogó és időtálló adómodernizációról szóló döntést nem lehet hírtelen felindulásból, vagy rövid távú politikai előnyszerzés szándékával meghozni; 6.2009. az adókiigazítások éve és az átfogó adómodernizáció előkészítésének éve lesz

4 Az EU-27 országok adóterhelése és strukturális megoszlása a GDP százalékában (1995-2006) 12,8% 13,9% 13,3% 13,6% 12,5% 13,4% 41,2% 39,7% 1,2% Forrás: Taxation trends in the EU, EUROSTAT 0,2%

5 EU-27 országok adóterhelése a GDP arányában (1995-2006) Növekvő adóterhelésCsökkenő adóterhelés Source: Taxation trends in the European Union, EUROSTAT 2007 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése Az EU-hoz korábban csatlakozott országokban emelkedő az adóterhelés Az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban csökkenő az adóterhelés

6 A költségvetés adóbevételeinek megoszlása főbb típusok szerint, 2006 EU-15 országokEU-12 országok Az EU-15 országoknál magasabb a fogyasztás adóterhelés e Az EU-12 országoknál magasabb a jövedelem- adók súlya

7 Az adóterhek közgazdasági funkciók szerinti időbeli változása a GDP százalékában (1995-2006) Munka adóterhelése Fogyasztás adóterhelése Tőke adóterhelése Komoly hátrány a világ-piaci versenyképesség szempontjából százalék

8 A hazai adómodernizációt sürgető körülmények Az 1988. évi adóreform konzisztens adórendszere megbomlott – 20 év tapasztalata lehetővé teszi, de egyben indokolja is az átfogó adómodernizációt; A költségvetési kiadások és a közbevételek közötti különbség növekvő; A közterhek eloszlása egyfelől aránytalan, másfelől igazságtalan; Informális gazdaság kiterjedtsége és az adóelkerülési technikák színesedése; Vállalkozások növekedési érdekeltsége és nemzetközi versenytársakhoz viszonyított teljesítménye alacsony; Erősödő nemzetközi kihívások (adóverseny); Közteherviselési rendszer működési hatékonysága alacsony; Az eljárási mechanizmus bonyolult és költségigényes

9 A hazai gazdaság alternatív növekedési pályái (2000-2007 és 2008-2013) „A” „D” „C” „B” Nemzeti érdek és a nemzetközi hitelképesség feltétele a Konvergencia Program teljesítése

10 A közteherviselés főbb adatai a Konvergencia Program adatai alapján (2007. november) 20072008200920102011 GDP növekedés 1,7%2,8%4,0%4,1%4,2% GDP érték milliárd Ft25 373,927 323,129 268,531 352,133 583,6 Adóterhelés GDP %-ában39,1%39,0%38,3%37,7%37,3% Adó- és járulékbevétel milliárd Ft 9 921,310 656,011 209,811 819,812 526,7

11 A Konvergencia Program teljesítésének elemi feltételei Az államháztartási kiadások (kötelezettség-vállalások) tényleges bevételekhez igazítása, illetve a hiány fokozatos lefaragása; A versenyszektor működési jellemzőinek javítása és a külgazdasági teljesítmények növelése (ma nemcsak költségvetési hiány van, hanem teljesítményhiány is – sajnos erről az indokoltnál kevesebbet beszélünk); A gazdaság fenntartható növekedési pályára állítása és az államháztartás egyensúlyban tartása (a gazdasági fellendülés „ára” eddig a nagy áldozatokkal létrehozott egyensúly újbóli felbomlása volt – most egyensúly mellett kell növekedni);

12 Melyek a Konvergencia Program kulcskérdései Folyó fizetési mérleg javítása (2008. évre tervezett GDP arányos hiány 4,0%; 2009. évre tervezett hiány 3,3%); Államháztartási hiány mérséklése (2008. évre tervezett GDP arányos hiány -4,0%; 2009. évre tervezett hiány -3,2%); Adósságállomány csökkentése (2008. évre tervezett GDP arányos adósságráta 66,5%; 2009. évre tervezett adósságráta 64,0%); Infláció mérséklése (2008. évre tervezett érték 4,8%; 2009. évre tervezett érték 3,0%); Gazdasági aktivitás növelése (2008. évre tervezett foglalkoztatási ráta 57,3%; 2009. évre számolt érték 58,5%); Közpénzügyi rendszer modernizációja (strukturális reformok folytatása)

13 Melyek a gazdasági teljesítmény-hiány jellemzői Nincs, illetve erősen fékezett a vállalkozások növekedési érdekeltsége – a ténylegesen működő vállalkozások között még mindig 50 százalékot meghaladó a veszteséges, vagy nulla eredményt kimutató vállalkozások aránya; Nagy a teljesítmények differenciálódása (vállalkozási kategóriától, tulajdonosi szerkezettől, tevékenységi jellegtől függően), illetve a hazai termelékenység alig egyharmada az EU- 27 országok átlagának; A gazdaság szerkezete nem illeszkedik a piaci kereslethez (az erőforrások a termelő szektorból továbbra is a szolgáltató szektorba áramlanak, miközben a szolgáltató szektor nem nyújt konvertálható teljesítményt); A vállalkozások tőkeereje gyenge, illetve a kölcsöntőke kamata magasabb, mint ami a vállalkozások tőkejövedelmezősége (következmény: vagyonvesztés); Az erőforrások területi eloszlása területileg aránytalan, aminek természetszerű következménye az életminőség differenciálódása;

14 A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott-érték teljesítménye a bruttó kibocsátás százalékában A mutató érdemi javítása nélkül ugyanazon hozzáadott-érték teljesítményhez növekvő kibocsátásra lesz szükség milliárd Ft A romló trend az importból származó magas anyagszükséglettel járó „bérfeldolgozó” tevékenység következménye

15 Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2006 Vállalkozások számaBruttó hozzáadott-érték 1,3%nagyvállalkozás középvállalkozás kisvállalkozás mikrovállalkozás11,9% 1,4% 7,9% 89,5% 15,2% 16,6% 56,3% Forrás: APEH-SZTADI gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán összeállítása, 2007

16 A társas vállalkozások hozzáadott-érték teljesítménye a saját tőke arányában, 2006 Vállalkozási kategóriák Bruttó hozzáadott- érték Mrd Ft Saját tőke összértéke Mrd Ft Hozzáadott- érték a saját tőke százalékában Társas vállalkozás- szám, db Mikrovállalkozások1 278,04 594,927,8%279 169 Kisvállalkozások1 631,52 605,862,6%24 569 Középvállalkozások1 788,12 876,062,2%4 242 Nagyvállalkozások6 059,012 014,050,4%4 036 Ténylegesen működő társaságok összesen 10 756,622 090,748,7%312 016

17 Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott- érték alakulása főbb tulajdonosi csoportok szerint A foglalkoztatottak háromnegyede dolgozik ebben a kategóriában

18 A komplex innovációs mutató (2007) és időbeli változása (2003-2007) Innováció és K+F nélkül nincs új termék, új termék nélkül nincs export- képesség

19 Magyarország külkereskedelmi forgalmából a high-tech termékek forgalma (2000-2006) Örvendetes az exporton belül a high-tech export emelkedése, ám ez nem épülhet az importigény növekedésére

20 100 Ft bérre jutó munkáltatói és munkavállalói közteher (1990-2008) 146,5 Ft 61,5 Ft 85,0 Ft Munkáltatói kötelezettség: 29,0% TB járulék 3,0% munkáltatói járulék 1,5% szakképzési járulék 1950,- Ft/fő/hó EHO táppénz hozzájárulás IPA (bérre is épülő kötelezettség) Munkavállalói kötelezettség: 15,5% TB járulék 1,5% munkavállalói járulék 21,5% SZJA (átlagérték) 4,0% különadó (korlátozott)

21 Három következtetés, illetve figyelemfelhívás a.) A versenyszektor problémái nem egyszerűsíthetők le pénzügytechnikai kérdésekre, valójában a manipulált nemzetközi piac, a gazdaság torz szerkezete, a távlati gondolkodás hiánya jelenti az igazi gondot; b.) Az adórendszer modernizációja – normális körülmények között – sohasem célja a gazdaságpolitikának, hanem egyik eszköze, s nagy baj származik abból, ha kiragadnak egyes elemeket, s nem hangolják össze a társadalom- és gazdaságpolitika egyéb eszközeivel; c.) Egyre nyilvánvalóbb, hogy fordítottan ülünk a lovon: a politika nem szolgálni kívánja a gazdaságot, hanem a gazdaságot kívánja alárendelni a politikai érdekeknek.

22 Egy időtálló adómodernizáció elemi feltételei Társadalmi jövőkép tisztázása (szociális piacgazdaság, államkapitalizmus, globális kapitalizmus, harmadik út); Gazdaságfejlesztési stratégia felvázolása (húzóerő, külgazdasági kapcsolatok, innováció és K+F ösztönzés, méretgazdaságossági szempontok, területi súlypontok); Állami szerepvállalás tartalmának és mélységének rögzítése (jövedelemcentralizáció mértéke, közszolgáltatások tartalma és a társadalmi hatások mérlegelése); A közbevételek felhasználásának átláthatósága; Kiszámíthatóság és stabilitás a közgazdasági szabályozásban

23 A hazai adómodernizáció súlyponti feladatai Konvergencia programban vállalt egyensúlyteremtő kötelezettségek teljesítése (költségvetési hiány, folyó fizetési mérleg hiány, tudásmérleg hiány csökkentés); Gazdasági teljesítmények növelésének ösztönzése; Versenyképesség javítása – hazai tudástartalomra épülő (exportképes) termékek kínálatának szélesítése; Jövedelem-, fogyasztás- és vagyonarányos közteherviselés elvének következetes érvényesítése; Adóeljárás egyszerűsítése és az adórendszer működési hatékonyságának javítása;

24 Az adóreform esélyét érintő összegző vélemény a.) Adóreform helyett (az 1988. évi reform reformja?!) átfogó adómodernizációs program kidolgozására van szükség és az előkészítő munkának széleskörű szakmai és társadalmi bázisra kell épülnie; b.) Az adómodernizáció nem lehet hirtelen felindulás terméke, vagy rövid távú politikai érdekek eszköze; c.) Egy átfogó és időtálló adómodernizáció érdekében szükség van egy gazdaság-fejlesztési stratégiára és rögzíteni kell az állami szerepvállalás tartalmát; d.) A pénzügyi kényszerpályák miatt (adósságállomány, költségvetési hiány, EU források lehívásához szükséges társfinanszírozás) rövid távon nincs reális esélye a közterhek jelentős csökkentésének, ám tág lehetőség van az adóterhek elosztásának módosítására: Következményként 2009. a kiigazítások éve lesz

25 2009. évi adóváltoztatási javaslatok, avagy a bőség zavara Szuperbruttósítási javaslat (semleges eredmény); Személyi jövedelemadó mérséklés javaslata (az esetleges bevétel- csökkenést társasági adóval ellensúlyozó megoldás); Járulékcsökkentő elgondolás (10 fő alatt – differenciáló, illetve a vállalkozások osztódására ösztönözhet); Adóamnesztia (jogilag veszélyes, illetve adómorált rontó); Lineáris adózás (18-20%) bevezetése (vitatható javaslat, alacsony jövedelműeket hátrányosan érinti); Háromkulcsos ÁFA (EU szabályokkal ellentétes); Örökösödési illeték eltörlése (gazdaságilag közömbös); Élőmunka terheinek mérséklése (gazdaságilag mérhető eredményhez komoly csökkentésre van szükség, ám ez veszélyezteti a költségvetési bevételeit); Robin Hood Adók átmeneti alkalmazása a nem saját teljesítményből származó, irreális nyereséget realizáló vállalkozások körében

26 Az adó- és járulékterhek elosztásának rövid távon végrehajtható módosítási lehetőségei adó- és járulékfizetés, valamint a közszolgáltatási jogosultság összekapcsolása; az élőmunka terheinek mérséklése és ennek ellensúlyozására a környezetkárosító tevékenységek fokozott terhelése; Társasági különadó azonnali megszüntetése (lásd: tőkevonzó- és tőkemegtartó-képesség erősítése); társasági adózásban a csoportos adózás (adóalap konszolidáció) lehetőségének megteremtése; informális gazdaság visszaszorítása; a megélhetési költségeket „helyettesítő” költség-elszámolások kivétel nélküli szigorítása; a támogatás- és kedvezménypolitika felülvizsgálata, illetve a vállalások teljesítésének szigorú számonkérése; IPA maximált mértékének csökkentése (2,0% helyett 1,0% és ezzel együtt a 100%-os adóalap-csökkentés 50%-ra mérséklése);

27 „Dolgozom és adót fizetek, hungarikum is lehetek” Graffiti, Budapest, 2008

28 A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató Budapesti CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.huzoltan.pitti@uni-corvinus.hu Telefon: 30/9-603-208

29 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete – főbb indokok Alkalmazkodás a nemzetközi versenyképesség kihívásaihoz (nemzetállam, vállalkozás, termék); Tőkevonzó- és tőkemegtartó-képesség egyidejű erősítésének igénye; A gazdasági együttműködés erősítése a tagországok között (áru-, szolgáltatás-, munkaerő- és tőkeáramlás); A stabilitási és növekedési paktum követelményeinek teljesítése (egyensúly és fenntartható gazdasági fejlődés); Az állami szerepkör újraértelmezése és a közterhek elosztásának újraszabályozása; Igazságossági és hatékonysági megfontolások; Megfelelés a közösségi adóharmonizáció lassan formálódó követelményeinek

30 Az európai adómodernizáció ismert lépései EU adóharmonizációs elgondolások: Társasági adóalap és konszolidált adózás, szolgáltatások ÁFA elszámolása, szociális rendszerek modernizációja; Németország: vállalati adóterhek 39%-ró 29%-ra mérséklése (ezen belül a társasági adó 25% helyett 15%), élőmunka-költségek csökkentése, ÁFA kulcs és zöld adók emelése, konszolidált adózás felé történő elmozdulás; Anglia: társasági adókulcs és a külföldi leányvállalatok külön adójának mérséklése, biztosítási rendszer modernizációja; Franciaország: vállalati adóterhek mérséklése és a „túl jól” sikerült ingatlanadó torzításainak enyhítése, SZJA arányosítás; Hollandia: társadalombiztosítási rendszer után a központi és a helyi adózás közötti teherelosztás módosítása; Cseh Köztársaság: 15%-os egységes SZJA és a TB járulékalap módosítása (bruttó jövedelem alapján), ÁFA kulcs emelése; Románia: a munkáltatói és munkavállalói TB járulékok 10%-pontos mérséklése;

31 A közösségi szintű (tagországok többségét érintő) adómodernizáció kérdései Európában Új növekedési csomópontok megjelenése (Kína, India) és a világgazdasági verseny Európát érintő hatása; Az országhatárokat átlépő és hálózatos jelleggel működő vállalkozások adózása (lásd: társasági adóalap egységesítése); A munkavállaló jövedelmek és a munkára épülő adóterhek versenyképességet korlátozó hatása; A GDP arányos közteherviselési szint mérséklése és a jóléti rendszer fenntarthatósága; Közteherviselési kötelezettségek „elkerülését” lehetővé tevő kiskapuk bezárása; Közteherviselési kötelezettség és közszolgáltatási jogosultság a munkaerő mobilizációja mellett; Monetáris föderáció fenntarthatósága fiskális föderáció nélkül; Közösségi szintű, központi és helyi adózás között viszony alakulása

32 A költségvetési adóbevételek megoszlása főbb adócsoportok szerint, 2006

33 A minimálbérek nagysága a kiemelt országokban, 2007