Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Euro-iszlám és “vezérkultúra”
Az európai muszlimok identitásának dilemmái
2
Muszlimok Nyugat-Európában
Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Franciaország % Hollandia % Dánia % Ausztria % Svájc % Belgium % Svédország % Németország % Nagy-Britannia % EU %
4
Muszlimok Délkelet-Európában
Ország Muszlimok száma Lakosság %-a Törökország % Albánia % Bosznia % Macedónia % Szerbia (Montenegróval és Koszovóval) % Bulgária %
5
Muszlimok Európában: 4 hullám
Andalúzia, Szicília, Észak-Itália, 8-11.sz. Volga-medence, Kaukázus, 13.sz-tól (mongolok) Balkán és Közép-Európa, 15.sz-tól (oszmánok) Nyugat-Európa, főként II. Világháború után
6
Bevándorlási hullámok
60-as évek: gazdasági boom, kétoldalú egyezmények (Maghreb, Törökország) 60-as évek végétől 1974-ig: recesszió, korlátozások, bevándorlás-ellenesség. Muszlimok célja: letelepedés 70-es évek közepétől 80-as évek közepéig: Nyugat-Európában családegyesítések, Dél-Európába beáramlás 90-es évektől napjainkig: legális bevándorlás csak családegyesítés, de illegális migráció
7
Kérdések Egységes tömb-e az európai muszlimok?
Az iszlám mennyire befolyásolja identitásukat? Euro(pai)-iszlám vagy iszlám Európában? Muszlim kisebbség vs. “őshonos” többség - a radikalizálódás veszélyei Civilizációs-kulturális vagy/és társadalmi-gazdasági-politikai törésvonalak Integráció vagy szeparáció (“gettó-iszlám”, párhuzamos társadalom/társadalmak)? Az iszlám szerepének növekedése akadálya-e az integrációnak?
8
Differenciáltság Nem monolit csoport, igen tagolt Különbségek:
Etnikai (arab, török, kurd stb.) Származási hely szerinti (vidék, város stb.) Szektariánus (szunnita, síita) Vallásjogi iskola (málikita [Fr.o.], hanafita [Német o.] stb.) Generációs (első, második, harmadik) Szocio-politikai Befogadó társadalomhoz való viszony Modernizáció, akkulturáció Valláshoz való viszony Kétharmaduk vallását nem (intenzíven) gyakorló Növekvő vallásosság Identifikáció: elsősorban muszlimság
9
Identitás Kollektív identitások erősödése
Rezisztens, projekt-identitás (Castells) “többes” identitások, de: elsődleges identitás nagy szerepe Közel-Kelet (Lewis): Leszármazás (törzs, nemzetség, család, etnikum) Hely (település, szomszédság, tartomány, ország) Vallási közösség
10
Iszlám hatóköre Kétféle értelmezés 1 Kétféle (szakértői) értelmezés 2
Vallás Civilizáció Kétféle (szakértői) értelmezés 2 “totalizáló erő”, mindent átfogó jelleg Inkább egyéni pietizmus Kétféle (“belső”) értelmezés 3 Fundamentalista/iszlamista Liberális/modernista (intézményes, népi) Kétféle hagyomány Ortodoxia Racionalizmus
11
Európai diaszpóra iszlám
Kisebbségi iszlám Dár al-iszlám része? Igen (iszlamisták) Korábban dár al-ahd Khomeini fatvája (1989) Második generáció felnőtté válása - állampolgárság Valódi iszlám közösség - saría alkalmazható Dzsihád nem (politikai vezetés felé) Nem (liberálisok)
12
Állampolgárság Franciaország, Nagy-Britannia: 3/5 Németország: 15-20%
+ 10% már kérvényezte + 50% szándékozik (több mint 2 millió új állampolgár) Olaszország, Spanyolország: 10% Skandinávia: 15-30%
13
Európai iszlám Nincs monolit iszlám - differenciált, eltérő interpretációk Nincs egységes “európai iszlám” Nincs párhuzamos iszlám társadalom Muszlim közösségek Iszlám különböző interpretációi Identitások eltérő hierarchiája
14
Re-iszlamizáció Vallásosság növekedése, de
Muszlim vallásosság kifejezési formáinak pluralitása Individuális iszlám Neokommunitárius iszlám Nyilvánossághoz való viszony “pszeudo-umma” Radikális iszlamista iszlám
15
Európai muszlimok identitása
Tradicionalista: Lewis-i (közel-keleti) hármas (leszármazás, hely, vallás) Modernitás hatása individualizáció Vallásosság individuális és nem kollektivista megélése Globalizáció kettős hatása Szupranacionális rekommunalizáció - ummával való identifikáció Euro-iszlám identitás helyett (nyugati kultúra + iszlám ortopraxis) származási ország, illetve etnikum (főleg arab) hagyományaihoz fordulás Liberálisok: kísérlet az iszlám elhelyezésére a modernitás terében Aktivista iszlamisták: kísérlet az iszlám “jelentésteli terének” uralására
16
Euro-iszlám, Leitkultur (Bassam Tibi, 1998)
17
Europäische Leitkultur
Európai “vezérkultúra” Állampolgári közös identitás + laicizmus Felülírja a vallási identitást Európai értékeken alapul (felvilágosodás, racionalizmus) Konszenzus közös értékekről és normákról “Euro-iszlám”: felvilágosult, racionalista, európai értékeket elfogadó Multikulturalizmussal szemben
18
Euro-iszlám: európai iszlám-diaszpóra európai identitása
Alap: Europäische Leitkultur értékei: Pluralizmus Nincs daava - muszlimok is a pluralista egész részei Tolerancia Több mint dhimmí, a másként-gondolkodás átfogó szabadsága Szekularizmus Mint francia laicizmus, vallás és politika különválasztása Demokratikus civil társadalom Köz- és privát szféra különválasztása Individuális emberi jogok
22
Identitás
23
Identitás 2
24
Identitás 3
25
Identitás 4
33
Muszlimok - nem muszlimok
34
Eltérő megítélések Rossz viszony okai
Iszlám és modern társadalom kompatibilitása Muszlimok integrációs hajlandósága
37
Rossz viszony
40
Iszlám extremizmus
43
Radikalizálódás Kölcsönös általánosítások Ellenségkép
“mássággal” szembeni intolerancia Idegen-ellenesség, idegengyűlölet (xenofóbia, iszlamofóbia) A másik (főleg iszlám) negatívabb megítélése 2001. szeptember 11. hatásai Terrorizmus elleni háború Biztonság vs. szabadságjogok
45
Iszlám megítélése Németország 2006
Németek 58%-a valószínűsít egy “bekövetkezhető konfliktust a muszlim lakossággal” (kétszeres növekedés 2004-hez képest) 46% tart egy terrorista támadástól 42% gondolja, terroristák rejtőzhetnek muszlimok között Németek egyharmada vélekedik pozitívan az iszlámról (muszlimok kétharmada a keresztényekről)
46
Veszélyek Radikalizmus felé taszítás
Németség meghatározása az iszlám ellenében Török közösség muszlimság-tudatának erősítése “muszlim”-ság általánosítása és kiterjesztése
47
Hollandia 2004: Theo Van Gogh meggyilkolása
(2 évvel korábban: Pim Fortuyn) Gerrit Zalm miniszterelnök-helyettes: háború radikális iszlamizmus ellen 20 támadás muszlimok ellen (iskola, mecsetek) Lakosság 80%-a: szigorúbb intézkedések integrációért Bevándorlás nehezítése
48
Muszlim radikalizmus 1-2% szélsőséges Többségük itt vált azzá
Fiatal, középosztálybeli férfiak, kulturális/szociális sokk, “újjászületett” iszlamisták Okok kétoldaliak (Európa “taszítása”, iszlám “vonzása”) Európai társadalom nem fogadja be, integráció hiánya - “gettóizáció”, párhuzamos társadalmak Szekularizmus, materializmus taszítása Személyes krízis Deklasszálódás, marginalizálódás, periferizálódás Reiszlamizáció Menekvés, védelem, szolidaritás, útmutatás: radikális iszlamizmus - radikális közösségek
55
Muszlimok lehetőségei
Asszimiláció Szekularizált, csatlakozik (beolvad) az “őshonos” lakossághoz Viszonylag szűk réteg Integráció Csendes többség Politikai integrálódás, kulturális, vallási tradíciók megőrzése Szeparáció/szegregáció Párhuzamos társadalmak Marginalizálódás, periferizálódás Elidegenedés mind európai, mind a szülők kultúrájától Radikalizálódás
56
Etnikai kolóniák: periferizáció, marginalizáció
Németország, Berlin: Berlin 6 nyugati kerülete: berliniek 30, “külföldiek” 57%-a Legrosszabb szociális mutatók Munkanélküliség: Berlin 2004: 20%, “külföldiek” 38.4% (16-21 éves törökök: 52%) Társadalombiztosítás: éves németek 48.2%, külföldiek 18.9% 5.100 török vállalkozás, 55% családi, 62% csak török munkaerő
57
Szeparáció - integráció
58
Szeparáció - integráció
Eltérő gyakorlatok (Franciao, Britannia, Német-o) Muszlim enklávék Nyugat-Európában (“gettók”) 2000-es évek: önkéntes és “kényszer”-integrálódás felgyorsítása Kölcsönösen pozitív jelek Befogadó környezet kedvező megítélése Mecsetek, alapítványok, muszlim közösségek támogatása Szociális, gazdasági helyzet javítása Jobb tanulási, üzleti stb. lehetőségek
63
The desire for integration must also bear upon the integration of Muslims into European space, and upon the integration of non- Muslim European citizens to Muslim reality.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.