Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Vidékpolitikát érintő agrárkormányzati intézkedések és jövőbeli elképzelések Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

2 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
(ÚMVP) III. és IV. tengelyének célja Az ÚMVP III. és IV. tengelyes intézkedéseinek célja és faladat a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása, az elvándorlások számának csökkentése, a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelékező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelő és szolgáltató tevékenységeinek elősegítése, fejlesztése, a helyben előállított termékek piacra jutásának segítése. Ezen túlmenően a IV. tengely a LEADER-program célja a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcsolása, az ÚMVP I-III. tengelyes intézkedések megvalósításának elősegítése. Végrehajtás: LEADER elvek mentén

3 A Leader-megközelítés legalább a következő elemekből áll:
a) jól azonosított szubregionális vidéki területekre irányuló területalapú, helyi fejlesztési stratégiák; b) helyi köz- és magánszférabeli partnerségek (a továbbiakban: a helyi akciócsoportok); c) alulról felfelé építkező megközelítés a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével; d) a stratégia multiszektorális tervezése és végrehajtása, a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva; e) innovatív megközelítések végrehajtása; f) együttműködési projektek végrehajtása; g) a helyi partnerségek közötti hálózatépítés.

4 LEADER HACS-ok megalakulása
Európai uniós szabályozások: 1698/2005/EK Tanácsi rendelet (2005. szeptember 20.) 1974/2006/EK Bizottsági rendelet (2006. december 15.) 1975/2006/EK Bizottsági rendelet (2006. december 7.) Hazai: 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről 147/2007 (XII. 04) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján előzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekről

5 Előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok száma régiónként:
2007. október 10-ig 108 helyi közösség kérte előzetes nyilvántartásba vételét 2008. január végéig 96 helyi közösség részesült az IH előzetes jóváhagyásában és kezdte meg a tervezést. Tervezéshez rendelkezésre álló idő 120 nap. 2008. szeptember 26.: 96 előzetesen elismert helyi közösség kapta meg a jogot a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi színtű végrehajtásához Előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok száma régiónként: Dél-alföld: 14 Közép-dunántúli:14 Dél-dunántúli:15 Észak-magyarország:15 Közép-magyarország:8 Nyugat-dunántúli:13 Észak-alföld:17

6 Az ország területén megalakult LEADER HACS-ok

7 Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák
A stratégiából célja meghatározni a tervezési terület fejlesztési irányait, intézkedéseit, prioritásait valamint meghatározni ezen fejlesztési elképzelésekhez allokált forrás nagyságát. Lehetővé vált valóban egyedi elképzelések megfogalmazása, célkitűzése. HVS keretein belül cél és feladat volt a „komplex stratégiát” elkészítése, azaz nem csak az ÚMVP III és IV. tengelyére terveztek, hanem más támogatási lehetőségeket is figyelembe kellett venniük a közösségeknek, amelyek hozzájárulhatnak a térség fejlődéséhez (Regionális Operatív Programok, egyéb Operatív Programok stb.).

8 HVS struktúra: A HVS tervezési folyamata a teljes helyzetelemzéssel kezdődött. Cél volt a tervezési terület jelenlegi állapotának teljes körű felmérése, elemzése valamennyi helyi szereplő felkutatása, helyi sajátosságok feltárása. Ezt követően került sor a helyi problémák beazonosítására, a fejlesztési lehetőségek meghatározására. Ezen információk alapján pedig elkészíthetővé vált a terület helyezt-probléma-megoldás-eredmény (HPME) térképének összeállítása, megfogalmazása, források meghatározása. A tervezés során külön figyelmet kellett fordítani a leghátrányosabb helyzetű települések fejlesztésének elősegítésére.

9 A III-as tengelyes négy nem horizontális intézkedése:
a)     A „Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” című intézkedés az új, illetve a már működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatására összpontosít. b)     „A turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés keretein belül magánszálláshelyek kialakítása, ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor, turistaház kialakítása, illetve agroturisztikai szolgáltatások kialakítása támogatható. Agroturisztikai szolgáltatások körét képezik: alkalmi falusi- és agroturisztikai szolgáltatás, lovas szolgáltatás, vadászati és az erdei turizmus fogadóhelyi szolgáltatás, horgász turisztikai szolgáltatás, borturisztikai szolgáltatás.

10 c)     A „Falumegújítás és –fejlesztés” című intézkedés a falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések megvalósítását (parkok, sétányok kialakítása), a védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítását, új piacterek megnyitását és a meglévők fejlesztését, valamint játszótér kialakítását támogatja. d)     „A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése” intézkedés lehetőséget teremt a védelem alatt álló épületek - különös tekintettel a helyi védelem alatt álló épületek - külső-belső helyreállítására és korszerűsítésére, a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatására, illetve a kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek elkészítésére.

11 A LEADER program A LEADER intézkedések esetében rendkívül sajátos, egyedi ötletek rajzolódtak ki a stratégiákból, amelyek rendeletbe foglalása hosszabb időt vesz igénybe. A rendeletek megalkotása folyamatban van. LEADER „jogcímek”: ·        LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ·        LEADER – Rendezvény ·        LEADER – Képzés ·        LEADER – Térségi marketing ·        LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ·        LEADER - Közhasznú fejlesztés ·        LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés A rendeletek kihirdetése II-III. negyedévére tehető. A LEADER jogcímek végrehajtása a III. tengelyes nem horizontális intézkedésekkel azonos módon történik, azonban nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni a helyi sajátos, speciális igények értékelésére, megjelenítésére.

12 Köszönöm a figyelmet! Dr. Forgács Barnabás szakállamtitkár