Az élőlények rendszerezése

Az előadások a következő témára: "Az élőlények rendszerezése"— Előadás másolata:

1 Az élőlények rendszerezése
Elősejtmagvasok vagy sejtmag nélküliek /prokarióták/ (baktériumok kékmoszatok)

2 Az élőlények rendszerezése
Arisztotelész (ie ): piros vérű állatok, nem piros vérű állatok Karl Linné ( ): Élőlények külső és belső hasonlósága szerint csoportosítása (mesterséges rendszer) Két részből álló tudományos név (latin v. ógörög nyelv) Rendszertani kategóriák megalkotása. Charles Darwin ( ): Rendszerezés a rokonság alapján (természetes rendszer) Evolúció (törzsfejlődés) elmélete: a mai élővilág egy fejlődési folyamat eredménye. Ma is tart.

3

4 Rendszertani kategóriák
Faj: rendszerezés alapegysége. Azon élőlények összessége, melyek származásúk közös , lényeges külső és belső testfelépítésükben megegyeznek és egymás közt szaporodva termékeny utódokat hoznak létre. Nemzetség: közeli rokon fajok. Család: hasonló nemzetségek Rend: rokon családok Osztály: hasonló rendek Törzs: származástanilag közeli osztályok.

5

6 Sejtmag nélküliek (prokarióták)
Baktériumok és kékbaktériumok (kékmoszatok) Nincs sejmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk, csak maganyag Baktériumok: Mikrométeres nagyság (mm ezredrésze!) Alakja lehet: Gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavar (spirillum), duplagömb (duplacoccus) Életmódjuk szerint lehetnek: Élősködők (betegség okozók): pl. tífusz, kolera, vérhas, TBC, lyme-kór, szalmonella stb. Lebontók: pl. talajban Erjesztők: tejsavas, vajsavas. Együttélők: pl. ember vastagbelében, pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogéngyűjtő baktériumok; kérődzők bendőjében. Osztódással szaporodnak.

7 Kékbaktériumok (kékmoszatok)
Egysejtűek v telepesek Osztódás Talajban, sziklákon, hőforrásokban is. Színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak Első oxigéntermelők voltak

8

9