Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május 2013. május 21.

Az előadások a következő témára: "Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május 2013. május 21."— Előadás másolata:

1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május 2013. május 21.

2 2 Pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.

3 Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját továbbra is csak korlátozottan tölti be.  A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensben erősen prociklikus, ami különösen a banki finanszírozásra rászorult kkv-szektor forráshoz jutását nehezíti meg. Sokkellenálló képesség: A stresszhelyzetben növekvő tőkeigény a tulajdonosok elkötelezettsége miatt kezelhető mértékű.  LIKVIDITÁS: A likviditási kockázatok továbbra is alacsonyak, melyet a stressztesztek is visszaigazolnak. Ugyanakkor a likviditás döntően forintban áll rendelkezésre, ami a devizaswappiac súrlódásmentes működését igényli.  TŐKE: Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság javult. Ugyanakkor egyes bankok kedvezőtlenebb induló tőkepozíciója miatt a szolvencia stresszteszt némileg magasabb tőkeszükségletet jelez. Ez azonban az anyabanki elköteleződést is figyelembe véve kezelhető mértékű. Összefoglaló I. – A bankrendszer továbbra is prociklikusan viselkedik 3

4 4 Összefoglaló II. – Kiemelt kockázatok és azok kezelése Kiemelt kockázatok: Kockázatcsökkentő lépések: 1. Az eurozóna adósságválságának elhúzódása 1. Az eurozónából esetlegesen érkező kedvezőtlen sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása. 2. A hazai gazdaság sérülékenysége 2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben 2.1. A Növekedési Hitelprogram első pillére javíthatja a kkv-szektor olcsó forráshoz jutásának esélyét. 2.2. A természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége 2.2. A Növekedési Hitelprogram második pillére az érintett kkv-k devizahitelének forintosítását célozza. 2.3. Ráutaltság a külföldi finanszírozásra, amely jelentős részben rövid lejáratú 2.3. A Növekedési Hitelprogram harmadik pillére csökkenti a külföld felé fennálló adósságot és hosszabbítja annak lejáratát 3. A bankrendszer portfólióminőségének romlása 3.1. A már meglévő nemteljesítő hitelállomány magas aránya 3.1. A családi csődeljárás intézményének tervezett bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek. 3.2. Újonnan nemteljesítővé váló hitelek jelentős aránya 3.2.1. Az árfolyamgát magasabb kihasználtsága mérsékelhetné a lakossági portfólió romlását. 3.2.2. A Növekedési Hitelprogram első két pillére javíthatja a kkv-hitelportfólió minőségét. 4. A bankok közötti verseny hiánya a jelzáloghitelezésben 4.1. Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is. 4.2. A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését. 4.3. A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel. 4.4. A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák hordozhatóságát. 4.5. Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.

5 Hitelezési feltételek 5

6 6 A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Forrás: MNB. Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez. Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál-GDP éves növekedése

7 7 A vállalati hitelállományok a válság óta folyamatosan csökkennek Forrás: MNB. A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása

8 8 A vállalati hitelezés visszaesésében mind a keresleti, mind a kínálati tényezők szerepet játszanak Forrás: MNB. A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest)

9 9 A kamatcsökkentési ciklussal ugyanakkor enyhültek a vállalati hitelezés árjellegű feltételei… Forrás: MNB. A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és a jegybanki alapkamat

10 10 … és ezzel vélhetően javult a belföldi vállalati hitelezési pálya Forrás: MNB becslés. A vállalati hitelezés előrejelzése különböző forgatókönyvek mellett

11 11 A vállalati hitelpiaccal ellentétben a lakossági piacon továbbra is a keresleti tényezők dominálnak Forrás: MNB. A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása

12 12 Az új hitelkihelyezések trendszerűen tovább mérséklődtek az elmúlt évben Forrás: MNB. Hitelintézetek új hitelkihelyezései a háztartási szegmensben

13 Sokkellenálló képesség 13

14 14 Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szintje a kulcsfontosságú piacok viszonylagos nyugalmát jelzi Forrás: MNB. Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index

15 15 A likviditási stresszteszt forgatókönyve Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.

16 16 Likviditási Stressz Index alacsony likviditási kockázatot mutat Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB. A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán

17 17 A szolvencia stresszteszt forgatókönyve Nyolc negyedéves előrejelzési horizont a 2012. év végi állapotból indulva, a sokk 2013. II. negyedévben érkezik. Alappályánk a 2013. márciusi inflációs jelentés előrejelzése. Stresszpályán az alappályához képest:  4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés;  15 százalékkal gyengébb forint árfolyam;  300 bázispontos kockázati prémium sokk;  10 százalékos lakásár-csökkenés. Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési aránnyal számoltunk. A bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.

18 18 A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton Forrás: MNB.

19 19 Alappályán nincs pótlólagos tőkeigény, a stresszpályán azonban már több banknál is tőkepótlásra lehet szükség Forrás: MNB.

20 20 Tőke Stressz Index növekvő, de még kezelhető mértékű szolvencia kockázatot jelez Forrás: MNB. Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán

21 Kiemelt kockázatok és kezelésük 21

22 1.Az eurozóna adósságválságának elhúzódása. 2.A magyar gazdaság sérülékenysége a technikai recesszióból kikerülés ellenére is fennmarad. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-szegmensben Magas a természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége Ráutaltság a külföldi forrásokra, amely jelentős részben rövid lejáratú 3.A bankrendszer mérlegét nagymértékben terheli a jelentős nemteljesítő állomány, ami előrejelzéseink szerint tovább növekedhet. 4.A bankok közötti verseny hiánya növekedési és jóléti veszteséget okoz. 22 Kiemelt kockázatok

23 Az eurozóna adósságválsága elhúzódik.  Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül.  Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre.  Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul. Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében 23

24 24 A kínálati korlátok nagyobb mértékben sújtják a kkv- szektort A vállalati új hitelkihelyezések változása vállalatméret szerinti bontásban Forrás: KHR, MNB becslés.

25 25 A fedezetlen árfolyamkitettség jelentős kockázatot hordoz a kkv-szegmensben Forrás: KHR, MNB becslés. Az árfolyamleértékelődés eloszlása hitelszerződésenként a kkv-szegmensben

26 26 A hitelezési trendek megfordítását és a kkv szegmens árfolyamkockázatának csökkentését célozza a jegybank a Növekedési Hitelprogramjának első két pillére Forrás: MNB. Belföldi vállalati hitelek növekedési dinamikája Teljes vállalati szektorKkv-szegmens

27 27 A NHP harmadik pillére gyorsítja a rövid külföldi források mérséklődését, de ez nem jár együtt mérlegalkalmazkodással A bankrendszer külföldi forrásainak és a hitel/betét mutatójának alakulása az előrejelzési horizonton Forrás: MNB.

28 28 Az NHP III. pillére racionalizálja az adósságszerkezetet, csökkenti az MNB költségeit A rövid külső adósság csökkentése alacsonyabb devizatartalékot és MNB-kötvényállományt tesz lehetővé a sebezhetőség növelése nélkül Az MNB által nyújtott swap hatása a bankrendszer mérlegére: A konszolidált államháztartás mérlegének változása, amennyiben az ÁKK közreműködésével csökkentjük a rövid külső adósságot Likvid forinteszközök Külföldi eszközök Hitelek Saját tőke Külföldi források Betétek MNB devizatartaléka Egyéb eszközök MNB-kötvény Egyéb jegybanki források Devizakötvény Forintkötvény

29 29 A hitel/betét mutató 100 alá csökkenésével is fennmarad a bankok külföldi finanszírozási szükséglete Forrás: MNB. A bankrendszer stilizált mérlege 100 százalékos hitel/betét mutató mellett

30 30 A hazai pénzügyi közvetítő rendszerben a romló hitelportfólió kezelése továbbra is kihívás A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Forrás: MNB. VállalatokHáztartások

31 31 A vállalati szegmensben az NHP első két pillére, míg a háztartásoknál a családi csőd intézményének bevezetése javíthatja a portfólió minőségét Forrás: MNB. A családi csődeljárás lehetséges folyamatábrája

32 32 Az árfolyamgát kihasználtságának növekedése is jótékonyan hatna a portfólióminőségre Forrás: MNB. Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága

33 33 A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A bankrendszeri kamatmarzs A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (2012. június – konszolidált adatok) Forrás: EKB CBD adatbázis, MNB.

34 34 Az árazásban megfigyelhető piaci kudarcot a verseny erősítésével lehetne kezelni Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is. A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését. A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel. A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák hordozhatóságát. Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.

35 Köszönöm a figyelmet! 35