Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) 2012. november 5.

Az előadások a következő témára: "Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) 2012. november 5."— Előadás másolata:

1 Jelentés a pénzügyi stabilitásról (2012. november) 2012. november 5.

2 2 Pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.

3 Hitelezési feltételek: A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját korlátozottan képes betölteni.  A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensen erősen prociklikus. Sokkellenálló képesség: A bankrendszer sokkellenálló képessége javul.  LIKVIDITÁS: A dinamikus külföldi forráskivonás ellenére az erősödő árfolyamnak, a mérséklődő CDS feláraknak, valamint a nettó swapállományok csökkenésének és átlagos hátralévő futamidejének növekedésének köszönhetően a likviditási kockázatok érezhetően mérséklődtek.  TŐKE: Az anyabanki tőkeemelések, a folytatódó mérlegalkalmazkodás, valamint az árfolyam erősödése a tőkemegfelelési mutató növekedését eredményezte, annak ellenére, hogy a hitelkockázati költségek és az adóterhek továbbra is magasak. Összefoglaló I. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk 3

4 Kockázatok: Számos külső és belső veszélyfaktor 1.A javuló befektetői hangulat ellenére az eurozóna adósságválságának elhúzódása továbbra is kiemelt kockázat. 2.A magyar gazdaság növekedési kilátások tovább romlanak. 3.A külföldi források kiáramlás gyorsulhat, miközben a nettó swapállomány továbbra is magas. 4.Magas a hazai pénzügyi rendszer nemteljesítő hiteleinek aránya és emelkedik annak kockázata, hogy mögötte nem áll megfelelő értékvesztés. 5.A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. 6.A bankok a kamatmarzs emelésével részben ellensúlyozzák a növekvő veszteségeket, ugyanakkor ez a jövedelemstruktúra hosszabb távon nem fenntartható. 4 Összefoglaló II. – A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk

5 Hitelezési feltételek 5

6 6 A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Forrás: MNB. Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál GDP éves növekedési üteméhez. Ha a PKI előjele megegyezik a kibocsátási rés előjelével, akkor a bankrendszer prociklikus. Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál GDP és a kibocsátási rés

7 7 A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon - már hosszú ideje hitelszűkét okoznak Forrás: MNB. A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása

8 8 Kínálati oldalon a vállalati hitelezés visszaesésében a meghatározó a hitelezési hajlandóság csökkenése Forrás: MNB. Az egyes tényezők hozzájárulása a bankok hitelezési kondícióinak változásához a vállalati szegmensen

9 9 A szigorodó hitelezési feltételek ellenére a romló gazdasági feltételek miatt a bankok egyre kockázatosabb vállalatokat finanszíroznak Forrás: KHR, MNB becslés. Az új kibocsátású hitelek nemteljesítési valószínűség szerinti eloszlása az adott években

10 10 A vállalatok romló minőségére a bankok mennyiségben és lejáratban is alkalmazkodnak Forrás: KHR, MNB becslés. Az új kibocsátású vállalati hitelek lejárati struktúrája

11 11 A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők dominálnak Forrás: MNB. A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása

12 12 A állami kamattámogatás érdemben csökkenti az induló kamat- költséget (8-9%-ra), ami a kereslet növekedését eredményezheti Forrás: MNB. Hitelintézetek bruttó hitelkihelyezései a háztartási szegmensben

13 Sokkellenálló képesség 13

14 14 Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szinten Forrás: MNB. Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index

15 15 A likviditási stresszteszt forgatókönyve Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.

16 16 Likviditási Stressz Index (LSI) jelentősen javult Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB. A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán

17 17 A szolvencia stresszteszt forgatókönyve Nyolc negyedéves előrejelzési horizont 2012. félévtől, a sokk 2012 Q4-ben érkezik. Alappályánk a 2012. szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése. Stresszpályán az alappályához képest:  4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés;  15 százalékkal gyengébb forint árfolyam;  300 bázispontos kockázati prémium sokk;  10 százalékos lakásár-csökkenés. Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 70 százalékos belépési aránnyal számoltunk. A bankadó megfelezésének elhalasztását már figyelembe vettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.

18 18 A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton Forrás: MNB.

19 19 Tőke Stressz Index (TSI) a válság kezdete óta az egyik legalacsonyabb értéket mutatja Forrás: MNB. Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán

20 20 A külföldi tulajdonú bankok 2009 óta 2,4 milliárd euro tőkeemelést hajtottak végre Forrás: MNB. A jelenleg működő külföldi tulajdonú bankok adózott eredménye, osztalékfizetése és tőkeemelései

21 Kockázatok 21

22 Eurozóna adósságválsága elhúzódik.  Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül.  Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre.  Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul. Folytatódó, illetve akár gyorsuló mérlegalkalmazkodás az anyabankoknál. Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében 22

23 23 A hazai gazdasági kilátások romlanak Forrás: Eurostat. Gazdasági növekedés nemzetközi összehasonlításban

24 24 A kedvező befektetői hangulat és az EU/IMF megállapodással kapcsolatos várakozások jelentősen csökkentették a magyar szuverén kockázati felárat Forrás: MNB. A magyar 5 éves szuverén CDS-felár dekomponálása

25 25 A külföldi források kiáramlása továbbra is dinamikus, jelentős esés a hitel/betét mutatóban Forrás: MNB. A külföldi források és a hitel/betét mutató, valamint azok előrejelzése

26 26 A még mindig magas swapállomány (mérleg szerint nyitott devizapozíció) miatt korlátozás szükséges Forrás: MNB. A bankrendszer mérleg szerinti pozíciója és a 15 százalékos korlátot túllépők mérlegfőösszeg arányos részesedése

27 27 A hazai pénzügyi közvetítő rendszer legfontosabb kihívása a romló hitelportfólió kezelése A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Forrás: MNB. VállalatokHáztartások

28 28 A problémás portfólió lassú tisztítása miatt sokáig fennállhat a magas nemteljesítő arány Forrás: MNB. A bankrendszer nemteljesítő hiteleinek tisztítása

29 Változásbeli („flow”) probléma: Az új nemteljesítő hitelek (NPL) növekedése a megképzendő új értékvesztésen keresztül rontja a jövedelmezőséget. (alacsony kockázat) Szintbeli („stock”)probléma: 1. A magas NPL állomány lefagyasztja a mérlegeket. (alacsony kockázat) Önmagában csökkentheti a hitelezési hajlandóságot, különösen a vállalati szegmensben. A nemteljesítő állomány finanszírozása erodálja a jövedelmezőséget. Gyengíti a likviditást, rontja a lejárati összhangot, forrásokat von el az új hitelezéstől. 2. Nemcsak önmagában az NPL szintje, hanem annak értékvesztéssel való fedezettsége is számít. (magas kockázat) Minél nagyobb a nemteljesítő hitelek aránya, annál nagyobb lehet a fedezetek hibás értékeléséből fakadó kockázat. 3. Az elemzők az összehasonlíthatóság korlátossága ellenére ezt a mutatót kiemelten figyelik a régiós bankrendszerek kockázatosságának megítélésekor. (magas kockázat) A portfólióminőség értékelésékor a dinamika mellett a szint is kiemelt jelentőségű 29

30 Az NPL arányának csökkentése: 1. Számláló csökkentése: A nem teljesítő hitelek állományát portfóliótisztással vagy adósmentő csomagokkal (a nem teljesítő rész újra teljesítővé tételével) lehet csökkenteni. 2. A nevező növelése: A hitelezés beindulásával növelhető a portfólió állománya. Ha az arány nem csökkenthető a fentiekkel, akkor az értékvesztéssel való fedezettség emelése célszerű: a.A magasabb értékvesztés elszámolás miatt gyorsabb lehet portfóliótisztás vagy b.Ha elszámolják a magasabb értékvesztést akkor biztonságosabb lesz a bankrendszer, bár még kevésbé fognak portfóliót tisztítani. 30 Az NPL arány csökkentése fontos cél Forrás: MNB.

31 31 A fedezettség tekintetében is gyengébben teljesít a hazai bankrendszer Forrás: EBCI, MNB. Megjegyzés: (1)= 2011Q4, (2)= 2012Q1, (3)= 2012Q2. A nemteljesítő hitelek aránya és azok értékvesztéssel való fedezettsége a szélesebb régióban

32 32 A projekthiteleknél és az átstrukturált deviza jelzáloghiteleknél alulfedezettség valószínűsíthető Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - vállalatok Fedezetek és az értékvesztés viszonya az NPL állományhoz - háztartások Forrás: MNB.

33 33 A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A bankrendszer ROE mutatója nemzetközi összehasonlításban A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (kamatmarzs) (2011. dec – konszolidált adatok) Forrás: IMF GFSR, EKB CBD adatbázis MNB.

34 34 A teljesítő állományon magas marad a kamatmarzs Forrás: MNB. A kamatmarzs alakulása (aggregált egyedi, nem konszolidált adatok alapján)

35 A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége, hitelezési képessége erős. A bankok romló hitelportfoliója és magas adóterhelése miatt a szektor jövedelmezősége alacsonyan maradhat, ami tovább ronthatja az így is már alacsony hitelezési hajlandóságot. A bankrendszer prociklikus viselkedése az új kihelyezéseket és a fennálló állományt egyaránt érintik. Az új hitelezésben nem várunk fordulatot a következő két évben, ami a hitelállomány további tartós csökkenését jelenti. A bankrendszer főként a fennálló állományon a kamatmarzs szélesítésével (a terhek jó ügyfelekre való hárításával) képes ellensúlyozni a növekvő veszteségeket. A pénzügyi közvetítés megdrágul, ami egy nem fenntartható állapothoz vezethet, negatív spirál beindulását eredményezheti: veszteségek  kamatmarzs  ügyfelek adósságterhe  fogyasztás és beruházás  nemteljesítő hitelek  kamatmarzs  …. 35 A hitelszűke a korábban vártnál tovább maradhat velünk

36 36 A pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.