Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub.

Az előadások a következő témára: "Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub."— Előadás másolata:

1 Külső adósság – Kockázatok és mellékhatások… Antal Judit MNB, Pénzügyi elemzések 2006 február 28. MNB-klub

2 Külső adósságdinamika: elemzés és szimulációk I. Miért érdekes a nettó külső adósságdinamika? II. A külső adósságráta változásának mozgatórugói a múltban –1. Adóssággeneráló finanszírozási igény (flow) –2. Állományi hatások (adósságteher; GDP-növekedés) III. Merre tovább ? – Középtávú külső adósság szimulációk –3 forgatókönyv –A külső adósság stabilizálásának feltételei

3 I. Miért érdekes a külső adósságdinamika? Fenntarthatóság –Külső finanszírozási igény magas –Adósságráta növekszik Fenntarthatósági kockázatok Nemzetközi összehasonlítás –Diagnózis nem magától értetődő –Az adósság keletkezésének oka is fontos –Vállalati szektor felhalmozási kiadásokat finanszírozó forrásbevonása a jövőbeni növekedési lehetőségeket növeli

4 II. A külső adósságráta változásának mozgatórugói a múltban

5 1. Adóssággeneráló finanszírozási igény (flow): összefüggések Vállalatok nettó finanszírozási igénye közel megegyezik a privatizációs bevételen kívüli nem adóssággeneráló finanszírozással. Nettó adóssággeneráló finanszírozást a háztartások és az államháztartási szektor együttes finanszírozási igénye és a privatizációs bevételek határozzák meg.

6 1. Adóssággeneráló finanszírozási igény: 1995-2004 az adóssággeneráló finanszírozást meghatározó folyamatok

7 2. Állományi hatások - adósságdinamika Adósságráta változása függ: Dinamikus komponenstől Elsődleges finanszírozási egyenlegtől Devizaadósság terhe Forintadósság terhe Reálnövekedés

8 2. Állományi hatások - adósságdinamika A dinamikus komponens összhatása a reálkamat és reálárfolyam- változás reálnövekedéshez viszonyított értékétől függ. A reálnövekedés és a reálfelértékelődés semlegesítette a reálkamat- terhet (2001 után reálnövekedés önmagában semlegesíti a kamatterhet). Az adósságdinamikát elsősorban az elsődleges egyenleg határozta meg, a dinamikus komponensek összhatása igen alacsony.

9 III. Merre tovább ? – Középtávú külső adósság szimulációk

10 Szimulációk Ha semmi sem változik…. –Állam és háztartás finanszírozási igénye és az elsődleges hiány stabilan magas –Magasabb forinthozamok –Egyenletesen növekvő adósságráta hosszútávon fenntarthatatlan pálya akkor valaminek történnie kell 1.a gazdaság fokozatosan visszatér az euro 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához 2.a költségvetési kiigazítás késik - a piaci korrekció esélye növekszik – árfolyam és hozamkorrekció

11 1. Szimuláció: A gazdaság fokozatosan visszatér az euro 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához Hiteles költségvetési hiánycsökkentés: –Állam és háztartás együttes finanszírozási igénye mérséklődik –Elsődleges finanszírozási egyenleg 2007-ig adósságráta növelő hatású –Gyors hozamkonvergencia, GDP növekedés átmenetileg lassul, infláció lassul –2007-ig 32 százalékra növekvő, majd 30 százalék alá mérséklődő külső adósságráta

12 2. Szimuláció: Piaci korrekció – árfolyamgyengülés és hozamemelkedés 10 százalékos árfolyamgyengülés és tartós 2 százalékpontos reálhozam-emelkedés hatásai: Rövidtáv: – Árfolyamgyengülés – Magasabb reálhozam – Lassabb reálnövekedés – Külső finanszírozási igény mérséklődik Hosszabb táv: – fogyasztási és a felhalmozási kiadások csökkenése – külső finanszírozási igény számottevően csökken adósságráta növekedése lassul, 2010-re 39 százalék fölé emelkedik. bizonytalanság növekedése és a tartós hozamemelkedés hosszútávon számottevő többletköltséget okoz Külső adósságráta gyorsabb növekedése

13 Szimuláció: Adósságráta stabilizálása Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg szintje a dinamikus komponenstől függ. 2006-ban (változatlan költségvetési és háztartási pálya mellett) az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg eléréséhez a nemzetgazdaság szintjén 3,2 százalékos elsődleges hiány csökkenés szükséges. 3,2 százalékpont EU-transzfer – hatása mérsékelt - 0,4 százalékpont Hiteles hiánycsökkentés – hozamhatás- 0,3 százalékpont 2,5 százalékpont Háztartások nettó megtakarításaira ható folyamatok Költségvetési hiánycsökkentés 3 százalékpont Háztartások-0,5 százalékpont 2,5 százalékpont

14 Végül: következtetések Külső finanszírozási igény és külső adósságráta nemzetközi viszonylatban is magas. A külső eladósodás hátterében az államháztartás magas hiánya és a háztartások alacsony pénzügyi megtakarítása áll, ami fenntarthatósági szempontból kedvezőtlen. Változatlan fiskális politika és háztartási megtakarítási hajlandóság mellett a külső adósságráta további növekedésére lehet számítani. A jelenlegi pálya fenntarthatatlan, az idő múlásával nő a szükségszerűsége egy hiteles költségvetési hiánycsökkentésnek, ennek hiányában nő a piac által kikényszerített korrekció valószínűsége.

15 Köszönjük a figyelmet!

16 Adósságráta és külső finanszírozási igény

17 Nettó külső finanszírozási igény és nettó külső adósság 2004-ben (GDP-arányában; Forrás: IFS; Spanyolország esetében 2003-as adatok)

18 Nettó külső finanszírozási igény 2004-ben és nettó külső adósság 2003-ban az újonnan csatlakozó EU- országokban (GDP-arányában; Forrás: IFS, Eurostat; Szlovénia esetében 2002-es adatok)

19 A vállalatok finanszírozási igénye és a nem adóssággeneráló finanszírozás (privatizációs bevételek nélkül; GDP-arányában)

20 Külső adósságráta

21 A szektorok GDP-arányos finanszírozási képessége

22 Az államháztartás és a háztartás együttes finanszírozási igénye és az adósságráta változása

23 A külső hiány finanszírozási szerkezete (GDP-arányában)

24 A nemzetgazdaság elsődleges finanszírozási egyenlege

25 A reálkomponensek hatása az adósságráta változásra (GDP-arányában)

26 Az elsődleges egyenleg és a dinamikus komponensek hatása az adósságdinamikára (GDP-arányában)

27 Adósságráta alakulása a különböző forgatókönyvek mentén

28

29 Adósságstabilizáló és tényleges elsődleges finanszírozási egyenleg, valamint a finanszírozási rés (GDP-arányában)

30 Dekomponálás feltevései Számításokat forintban denominált állományokra – valutakosárral szembeni átértékelődés Fogyasztói árindex helyett GDP-deflátor Hozamok: múltra a folyó fizetési mérlegben megjelenő nettó forint és devizakamat kiadások alapján, indirekt módon Átértékelődés: a forint hivatalos kosárral szembeni, 1999 után euróval szembeni árfolyamból nominális árfolyamváltozás (reálárfolyam - az árfolyammal konzisztens külföldi inflációt és GDP-deflátor) A külföldi implicit reálkamat becsléséhez a feltételezett árfolyamszerkezettel konzisztens inflációs komponenst becsültünk. A forint implicit reálkamatot a GDP-deflátorral képzett inflációs komponenssel becsültük

31 Szimulációk alapfeltevései Változatlan pálya mellett az infláció az árstabilitásnak megfelelő, 3 százalékos szinten stabilizálódik; a GDP reálnövekedése megegyezik a potenciális növekedési ütemmel (3,8 százalék) Finanszírozás 50-50 százalékban deviza és forintforrások bevonásával GDP-deflátor megegyezik a hazai inflációval; a külföldi infláció változatlan; Árfolyamgyengülés; költségvetési kiigazítás – NEM modell alapján a külföldi hozamot az euro hozamgörbéből származtatott forward hozamokkal becsültük; tőkemérleg többlete a GDP 0,8 százalékát teszi ki (technikai feltételezés) Vállalati szektor finanszírozási igénye és nem adóssággeneráló finanszírozás kapcsolata

32 I.Forgatókönyv - Költségvetési kiigazítás Alapfeltevések

33 II. Forgatókönyv: Változatlan pálya alapfeltevései

34 III. Forgatókönyv: Piaci korrekció alapfeltevései

35 I.Forgatókönyv - Költségvetési kiigazítás Reálfelbontás (GDP-arányában)

36 II. Forgatókönyv: Változatlan pálya Reálfelbontás (GDP-arányában)

37 III. Forgatókönyv: Piaci korrekció Reálfelbontás, GDP-arányában

38 A szélesebb értelemben vett államháztartás beruházási kiadásai, eredményszemléletben (GDP-arányában)