Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Az előadások a következő témára: "Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására"— Előadás másolata:

1 Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására
2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

2 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek
Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 72-83 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

3 Miről lesz szó? Példák a bér személyi jövedelemadójának kiszámítására
Kötvényárfolyamban foglalt kamat kiszámítása Tax wedge értelmezése Effektív adóterhelés kiszámítása 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

4 Példa bér adójának kiszámítása 1.
Éves bérjövedelem 1,8 millió forint Ingó eladásából származó jövedelem: forint Gyermekek száma 2 Fizetett tandíj: forint ( van hallgatói jogviszony egész évben) Kilométer km 5 liter / 250Ft/l Kapott térítés: Ft 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

5 Megoldás 1.Költségtérítés: 100km költsége 250Ftx5l=1250Ft
Amortizáció 9Ft/kmx100=900Ft 2150 Ft/100km 2150Ftx200= Ft –hivatalosan elsz ktg =322000 = FT 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

6 Kedvezmények 2. Adóalap kiszámítása: 2 122 000x1,27=2 694 940
Adójóváírás számítása Kiszámítás: (keresett összeg ) x0,12= adójóváírás ( ) x0,12= a teljes adójóváírás jár 4. Összesen: FT 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

7 Számított adó 2009 sávosan progresszív adója ( június 30-ig) ig 18% Ft től Ft Ft 36% Ft Összesen: Ft Fizetendő adó: Ft – FT= 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

8 Számított adó 2010. 0-5.000.000 17%, afölött 32 % Számított adó
x0,17%= Ft Fizetendő adó: = Ebben a kereseti kategóriában a legnagyobb az eltérés a 2009 és a 2010-es szabályok lapján számított adóban, amennyiben alkalmazottról van szó. 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

9 Példa bér adójának kiszámítására 2.
Éves bérjövedelem 3,0 millió forint Természetbeni juttatás: Üdülési csekk: forint Melegétkezési utalvány: forint Munkáltatói hozzájárulás önkéntes egészségügyi pénztárba forint Internet hozzájárulás díja forint Hidegétkezési utalvány forint 1.Mennyi szja-t fizet a munkavállaló? 2.Mekkora közterhet visel a munkaadó? 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

10 Megoldás 1. munkavállalói terhek
Adóalap: x 1,27= Adójóváírás ( ) x0,12= forint Számított adó: x0,17= forint Fizetendő adó: forint Cafeteria pénzbeni értéke 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

11 Munkaadói terhek Bérterhek 3 000 000 x 0,27=810 000 forint
Cafeteria összege 25 % -os adó: Melegétkezési utalvány: forint Munkáltatói hozzájárulás önkéntes egészségügyi pénztárba forint Összesen: , adója: forint Teljes költség: forint Internet hozzájárulás díja(mentes) forint 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

12 Nem kedvezményes adózású cafeteria
Hidegétkezési utalvány forint Adója 54 % szja+ 27 % tb Teljes költség: ( x1,54)x1,27= forint Munkáltató összes költsége: forint = SUM forint 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

13 Példa 3. Éves nyugdíj: forint Éves kereset< minimálbér 17 szerese= Sz. adó: x 1,27= Fizetendő adó: x0, x0,17= = forint 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

14 Kötvénykamat A kötvényt meghatározott árfolyamon vesszük, majd adjuk el – diszkont kincstárjegy A kapott különbözet azonban nem árfolyamnyereség, hanem kamat 79 -86 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

15 Kötvényárban megfizetett kamat
Magánszemély 2009.október 1-én 97 ezer forintért forint névértékű, 6 százalékos, évente április elsején kamatot fizető kötvényt vásárol junius 1-én forintért eladja. (Járulékos költség nincs) 80-81 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

16 1. Kötvény szerzési értéke 97 000Ft
fizetett kamat Ft 3. Kötvényárban megfizetett kam Ft (az első kamatfizetésből vonható le a 2010.április és október 1 közé eső kamat) 4. Kamatadó alapja =3.000Ft 79 -86 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

17 7. Szerzési érték kamat nélkül 94.000Ft
5. Kamat: x Ft júniusi eladás Ft 7. Szerzési érték kamat nélkül Ft 8. értékesítés kamatjövedelme Ft 9. Kamatjövedelem adója 1.000x0.2= 200Ft 79 -86 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

18 92 A bruttó bérként kifizetett százezer euró tényleges költsége
a munkáltatónál adózás előtt és után (a százezer euróra vetítve, százalékban). Málta , ,04 Hollandia 102,65 67,24 Szlovákia 105,89 85,77 Lettország 107,85 91,68 Lengyelország 108,75 88,09 Luxemburg 109,65 76,34 Spanyolország 110,03 71,52 Írország 110,75 96,91 Németország 111,4 83,6 Anglia 111,91 78,34 Finnország 123,4 87,61 Portugália 123,75 89,72 Görögország 128,06 83,24 Magyarország ,16 108,49 Szlovénia 130,9 98,18 Litvánia ,35 Svédország 132,7 95,54 Olaszország 137,29 90,61 Franciaország 147,51 95,88 forrás: Forbes magazin 92 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

19 Tényleges költségek szerint
Ténylegesen mennyibe került a száz egység dolgozónak történő kifizetése?(a táblázat második oszlopa), Magyarországot csak Litvánia előzi meg. Európában csak e két országban működik úgy az adórendszer, hogy végső elszámolást követően a társaság mérlegében a száz egység kifizetett bér ténylegesen ennél többe, és nem kevesebbe kerül. 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

20 Ennyi marad nettóban a 100 ezer eurós éves fizetésből az egyes tagállamokban
Szlovénia Belgium 51350 Dánia Finnország Svédország Olaszország Görögország Magyarország Hollandia Ausztria Csehország Lengyelország Portugália Litvánia Spanyolország Anglia Németország Írország Málta 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

21 TAX wedge számítás A munkabérek terhelését már nem az effektív adókulccsal, hanem az úgynevezett tax wedge-gel szokás megadni, amely a teljes bérköltségre vetíti az adó, a munkaadói és munkavállalói járulék együttes mértékét. Az elvonás mértéke más, ha a társadalombiztosítási járulék mindegyik, vagy valamelyik eleme levonható az adóból. 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

22 Vagy éppen ellenkezőleg, ha például az adóköteles természetbeni juttatás után a munkaadó 54 százalék személyi jövedelemadót és az 54 százalékra még 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizet, akkor a tax wedge erre a jövedelemtípusra nem az 54+27/ , hányadosa, hanem 54+54x1.27/ x1.27 hányadosa lesz. 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

23 Effektív terhelés számítás
A progresszív jövedelemadó mellett létezik egy társadalombiztosítási adó, amely lineáris, de négy eleméből – munkaadói nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói egészségügyi járulék, munkavállalói nyugdíjjárulék, munkavállalói egészségbiztosítási hozzájárulás – a harmadik összeghatárhoz kötött, évi fölött (2009-os maximum) nem kell fizetni. . 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

24 Adók-és közterhek Fő szabály: az adóköteles természetbeni juttatás adója 54 százalék, plusz 27 százalék tb, munkaadó fizeti (A magánszemély fizeti a 54 százalékos adót és az egyéb közterheket akkor, ha kifizetőnek nem számító - például külföldi - juttatótól kap természetbeni vagyoni értéket) nincs egyéni járulék, mert nem része az adóalapnak 72-75 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

25 Ingóság értékesítése Nem rendszeres, üzletszerű értékesítés esetén
Általános szabály: 25 százalék adó, de Nem kell adót fizetni, ha a bevétel adója nem több, mint 50 ezer forint, Ha pedig 200 ezer forintnál több a bevétel, akkor az ezt meghaladó rész 25 százaléka az adó 77-84 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

26 Kedvezményesen adózó természetbeni juttatások 25%
Meleg étel forintig Havi utazási bérlet Önkéntes kölcsönös eg.pénz (minimálbér 30%-ig) Önkéntes kölcsönös nyugdíjp (minimálbér 50%-ig) Iskola kezdési támogatás (minimálbér 30%-ig) 72-85 2009/2010. I. félév ADÓZÁS

27 Egyéb kedvezmények Utazási csekk –együtt élő családtagoknak a minimálbér erejéig Iskolarendszerű képzés támogatása havi minimálbér két és félszereséig 25 %-os adót fizető juttatás, afölött olyan jogcímen adózik, amilyen jogcímen a munkaadó adta 72-85 2009/2010. I. félév ADÓZÁS

28 Árfolyamnyereség 25 százalékos adó nem tőzsdei értékpapírokra
Az árfolyamnyereség nem csökkenthető az elszenvedett árfolyamveszteség összegével 20 százalékos adót fizet a tőzsdei árfolyamnyereség, valamint az ellenőrzött pénzpiaci műveletből származó nyereség, az árfolyam nyereséget csökkenti az elszenvedett veszteség, 79-80 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

29 Kamat 2006 IX. 1 -től Adómentes volt augusztus 31-ig,a következő módon: A kamatból származó jövedelem teljes egésze jövedelem, Az adó mértéke 0 százalék Innét csak egyetlen módosító indítvány elegendő volt, ugyanis nem a mentes kategóriában volt, hanem adóterhet nem viselő jövedelem kategóriában. Változás: szeptember 1-től 20- %-os adó 82-85 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.

30 Osztalék adózása A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelemnek minősül. Osztaléknak minősül a társas vállalkozás adózó eredményéből a magánszemély részvényes, alapító, tulajdonos részesedése, illetve a külföldi állam joga szerint adónak minősülő jövedelem. Az osztalék fizetendő adó mértéke 25 %.( 2008.december 31-ig 25, illetve 35 százalék.) A tőzsdére bevezetett értékpapírból származó, a évi adózott eredmény felosztásakor megállapított és megszerzett osztalék (166.sor) után az adó mértéke 10% 82 2009/2010. II. félév ADÓZÁS I.