nervus glossopharyngeus

Az előadások a következő témára: "nervus glossopharyngeus"— Előadás másolata:

1 nervus glossopharyngeus
Nervus facialis és nervus glossopharyngeus Dr Gallatz Katalin

2 A nervus facialis magjai:
nucleus motorius n. facialis. VMS nucleus salivatorius superior VMÁ nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trigemini SSÁ A nervus facialis érző ganglionja ganglion geniculi Vegetative (parasympathicus) ganglionjai: ganglion pterygopalatinum ganglion submandibulare

3 A nervus facialis magjai

4 A nervus facialist alkotó rostok

5 Sobotta

6 A nervus facialis beidegzi:
általános somatosensoros meatus acusticus externus viscerosensoros specialis a nyelv elülső 2/3-át (ízérző) rostokkal parasympaticus glandula lacrimalis, gl. sublingualis, rostokkal gl. submandibularis, gl. lingualis ant glandulae nasales és palatinae visceromotoros special m. stapedius, rostokkal mimikai izmok, m. digastricus hátsó hasa, m. stylohyoideus

7 A nervus facialis ágai Intracranialis ágak: - n. petrosus major - n. stapedius - chorda tympani - ramus communicans cum plex. tymp.

8

9 Extracranialis ágak: - nervus auricularis posterior
- ramus communicans cum n. auriculotemp. - ramus digastricus et stylohyoideus - temporofacialis ágcsoport rami temporales rami zygomatici rami buccales - cervicofacialis ágcsoport ramus marginalis mandibulae ramus colli

10

11 Peripheriás facialis paresis
Az arc egyik felének bénulása. A beteg nem tudja ráncolni a homlokát, szemét nem tudja becsukni és szájának érintett fele nem mozog. Csökken az ízérzés, megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusis jelenik meg (a m. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak). A peripheriás facialis paresis ismert okai: - borreliosis, sarcoidosis (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak) - a koponyaalap törése - daganat (általában a paresis lassan rosszabbodik) - a fültőmirigy daganatainak műtéte vagy besugárzása.

12

13 Centralis és periferias facialis paresis
Duus nyomán Bähr és Frotscher

14 Centralis facialis paresis
- A központi idegrendszer sérülése esetén az ellenoldali szájzug lefiggyed. - Általában egyéb neurológiai tünettel (pl. hemiparesis) együtt jelenik meg. Ismert okok közt szerepel a - szélütés (stroke) - intracerebralis vérzés - agydaganat - agyzúzódás. A beteget neurológus szakorvoshoz kell küldeni.

15 Centralis és perifériás facialis paresis
Duus nyomán Bähr és Frotscher

16 Nervus glossopharyngeus

17 A nervus glossopharyngeus magjai:
nucleus ambiguus VMS nucleus salivatorius inferior VMA nucleus lateralis ala cinereae VSA nucleus tractus solitarii VSS nucleus tractus spinalis n. trig. . SSA

18 A nervus glossopharyngeus ganglionjai
Érző ganglion superius – a for. jugulareban ganglion inferius – a fossula petrosában Paraszimpatikus ganglion oticum – a fossa infratemporalisban

19

20 A nervus glossopharyngeaus beidegzi:
somatosensoros általános cavum tympani (plexus tympanicus) rostokkal nyelv hátsó 1/3-a tonsilla palatina viscerosensoros specialis rostokkal papilla circumvallata izlelőbimbói viscerosensoros általános rostokkal garat nyálkahártya sinus caroticus parasympathicus glandula parotis rostokkal visceromotoros specialis garat izmai (felső szakasz) rostokkal m. levator veli palatini

21 A nervus glossopharyngeus ágai
- nervus tympanicus - nervus petrosus minor - rami pharyngei - ramus sinus carotici - ramus tonsillaris - rami linguales

22 nervus tympanicus (IX.)
Plexus tympanicus nervus tympanicus (IX.) ramus communicans n.VII. nervi caroticotympanici (postganglionaris sympathicus rostok a plexus caroticusból)

23 Plexus pharyngeus - rami pharyngei (IX.) - rami pharyngei (X.)
- postganglionaris sympathicus rostok a ganglion cervicale superiusból

24 Nervus glossopharyngeus neuralgia
- A IX. ideg neuralgiája viszonylag ritka megbetegedés és elsősorban időseken fordul elő. - Oka legtöbbször ismeretlen, néha az ideg, vagy annak valamelyik ágának károsodása kimutatható. - Ritkán peritonsillaris tályog (abscessus), oropharyngealis carcinoma váltja ki az erős ingert. - Az ideg ellátási területéhez tartozó képletek, mint a nyelgyök, a torok, az állkapocsszöglet erős, szaggató fájdalma jellemzi. - Ezen területek ingerlése is kiválthatja a fájdalmat. A panaszokhoz erős nyálfolyás társulhat. A fájdalomtól való félelem miatt a betegek nem szívesen beszélnek, esznek, isznak, ami lesoványodáshoz, kiszáradáshoz vezet illetve egyes embereknél a fej kényszertartása is megfigyelhető a fájdalom elkerülése végett.

25 Köszönöm a figyelmet!