5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

Az előadások a következő témára: "5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika"— Előadás másolata:

1 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
5.tétel: A nyelv belső sokrétűsége és egységessége.Szociolingvisztika Forrás: Magyar nyelv könyve: A nyelv belső sokrétűsége (54–59.old) Szociolingvisztika (785–791. old) Készítette: Vörös Eszter Szonja 2-es csoport, páratlan hét csütörtök, 9 óra 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

2 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Vázlat Nyelvváltozatok Összefoglalás Szociolingvisztika 1. Kutatási témák 2. Nyelvi hátrányos helyzet - korlátozott nyelvi kód - kidolgozott nyelvi kód - regionális köznyelv - kétnyelvűség 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

3 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
I. Nyelvváltozatok A mindenkori nyelvállapot nem egységes, a nyelvben több változat él egymás mellett. A belső nyelvváltozatok összességét nemzeti nyelvnek nevezzük. A nyelvváltozatok több szempontból osztályozhatjuk. Normatív és nem normatív nyelvváltozatokat különböztetünk meg a nyelvi norma szempontjából. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

4 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A normatív változat az irodalmi nyelv és a köznyelv (azért normatív, mert országszerte használják, és mert tudatos nyelvalakító tevékenység eredménye). A nem normatív változat a népnyelv, ide tartoznak a nyelvjárások és a regionális köznyelvek (a nyelvjárások és a köznyelv hatnak egymásra, elkezdenek hasonlítani, és a közös keveredésük a regionális köznyelv). 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

5 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A nyelvváltozatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy írottak-e vagy beszélik őket. Az irodalmi nyelv írott, a köznyelv pedig beszélt nyelvváltozat. A nyelvjárások elsősorban beszélt nyelvváltozatok, de van írott regionális köznyelv. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

6 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Nyelvjárások A nyelvjárások területi nyelvváltozatok, önálló hangrendszerrel, szókészlettel és nyelvtani rendszerrel. Az ősmagyar kori és az ómagyar kori nyelv – csaknem 1600-ig – csak nyelvjárásokban létezett. Ekkortájt indult meg az egységesülési folyamat. Kialakulásához hozzájárult a könyvnyomtatás feltalálása, a nyelvtanírók tevékenysége, mindenekelőtt a nyelvújítási mozgalom. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

7 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A nyelv vízszintes tagozódása szerint különböztetjük meg a nyelvjárásokat (dialektusokat), s függőleges tagozódása szerint pedig a csoport- és rétegnyelveket (szociolektusokat). 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

8 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Csoportnyelvek Minden nyelvváltozatban vannak szakszavak, vagyis a szakmák, tudományágak speciális szavai. Ezeket csoportnyelveknek (társadalmi tagolódás szerint) nevezzük. Ezeknek nincs önálló hangrendszerük vagy nyelvtani rendszerük, mindössze terminológiáról van szó, azaz terminus technicusok együtteséről. Általánosságban a csoportnyelvek szókincsükben térnek el a köznyelvtől. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

9 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Rétegnyelvek Ezenkívül megkülönböztetjük még a rétegnyelveket (különböző életkorban használt nyelvváltozatok), ilyen pl.: az ifjúság nyelve, a diáknyelv, stb. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

10 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
II. Összefoglalás A nyelv: a társadalmi kommunikáció eszköze, gondolatokat kifejező jelek rendszere, a nyelvi rendszert a kreativitás jellemzi, a nyelv megvalósulása, a beszéd állandó működés: beszédtett, a törzsfejlődés során az emberré válással párhuzamosan keletkezett, jellemzője a sokféleség, egy adott nyelvnek története van: szüntelenül változik, az állandóság benyomását keltő nyelv nem egységes: normatív és nem normatív változatai vannak. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

11 III. Szociolingvisztika
Nyelv és társadalom bonyolult összefüggésrendszerének feltárását kísérli meg a szociolingvisztika, melynek vizsgálódási területe nehezen behatárolható. A társadalmi szempontok figyelembevétele, és a szociális tényezők szerepe a nyelvhasználatban, századunk 30-as éveitől fokozatosan erősödött, majd az 50-es években új határtudomány kialakulását eredményezte. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

12 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
1. Kutatási témák Az eddigi szociolingvisztikai kutatások sokféle témával jellemezhetők. A legfontosabbak: - a nyelvi és társadalmi rétegződés közötti megfelelések, - a nyelv területi változatai (nyelvjárások), - a regionális köznyelvet használók származása és társadalmi státusa, jellemző sajátosságai, - a szociális viselkedés és nyelvhasználat kölcsönhatása, - nyelvi neologizmusok a társadalmi változások tükrében stb. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

13 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Ezek a témák is jelzik, hogy a szociolingvisztika gyakran nehezen különíthető el az etnolingvisztikától, a nyelvjáráskutatástól, a kommunikációelmélettől, a pszicholingvisztikától és a nyelvhasználat egyéb szempontú vizsgálataitól. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

14 2. Nyelvi hátrányos helyzet
A szociolingvisztika a nyelvészetnek szinte minden rész területét magába foglalja. A kutatások egyik központi témája a nyelvi hátrányos helyzet vizsgálata, amelyet többnyire tanulók körében végeztek, azzal a céllal, hogy az okok mélyebb összefüggéseinek felderítésével segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a felzárkóztató munkához. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

15 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A nyelvi hátrányos helyzet, és az iskolai előmenetel kölcsönhatását először az angol B.BERNSTEIN vizsgálta. Eredményeit nagy feltűnést keltő és sok vitát kiváltó szocializációelméletének keretében publikálta az 50-es évektől. Nézete szerint a társadalmi hátrány a nyelvi hátrány révén újratermelődik. Elméletének ezt a tételét a kétféle kódról szóló hipotézisével támasztotta alá. BERNSTEIN korlátozott és kidolgozott kódot különít el. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

16 Korlátozott nyelvi kód
A korlátozott nyelvi kód olyan nyelvhasználati módot jelent, amely erősen kötődik a szituációkhoz, amikor is nem szükséges a jelen lévő dolgokat megnevezni, elegendő rájuk utalni, vagy mutatni mutató névmással vagy határozó szóval (pl. ott azt, ilyenre, eddig, arra, ennyivel stb.) Jellemzője: - az egyszerű mondatszerkezet, - a rövid mondatok halmozása, - az árnyalt megfogalmazás hiánya, - a szegényes jelzőhasználat, - a szaggatottság (szünetek, nyökögés), - befejezetlen mondatok. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

17 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Ez a nyelvhasználat a családban nem okoz semmiféle kommunikációs zavart, az iskolában, a tanórán, vagy egyéb nyilvános kommunikációs helyzetben már nem elegendő! 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

18 Kidolgozott nyelvi kód
Az előbb említett nyelvhasználati kóddal szemben a BERNSTEIN által vizsgált középosztálybeli gyerekek a korlátozott kód elsajátítása után az ún. kidolgozott kód használatát is megtanulják. Képessé teszi őket egy „verbális tervezésre”, amit jellemezhetünk úgy, hogy tudják, hogy hol, mikor, kivel, hogyan kell beszélni. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

19 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Jellemzője: - képesek élményeikről úgy beszámolni, hogy az a kívülálló számára is érthető legyen, - ismerik az oksági viszony kifejezésének nyelvi eszközeit, - bonyolultabb mondat típusokat használnak, - kifejezőeszközeik változatosabban, - megfogalmazásuk pontosabb, - beszédük kevésbé töredezett, - jobban követik a nyelvi normát. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

20 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A nyelvhasználati módok és a társadalmi helyzet összefüggéseinek feltárása céljából BERNSTEIN családkutatásokat is folytatott. A középosztálybeli gyerekek kidolgozott kódja mögött a szülők magasabb műveltsége, igényesebb nyelvhasználata állt, míg a munkásgyerek esetében ezek hiánya vagy elégtelensége volt megfigyelhető. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

21 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Fontos! BERNSTEIN nézete csak fenntartásokkal fogadható el, és semmiképpen sem általánosítható. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

22 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
További kutatások PAP MÁRIA és PLÉH CSABA végzett Budapesten BERNSTEINéhez hasonló felmérést, amelynek során az iskolába lépő gyermekek szociális helyzete és nyelvhasználata közti összefüggésre keresték a választ. A szerzők megállapítása szerint nem minden társadalmi rétegnek felel meg egy nyelvi változat, s nincs minden nyelvi változat mögött külön társadalmi réteg. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

23 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Regionális köznyelv A nyelvi hátrány nemcsak a társadalmi hátrány felől közelíthető meg, hanem a tájnyelvet beszélők szemszögéből is felvetődhet. Magyarországon a tájnyelv és a köznyelv között nincsen nagy különbség, ezért inkább a regionális köznyelvek szociolingvisztikai megközelítése jelenthet izgalmas kutatása témát. A tájnyelvek sorvadásával párhuzamosan alakultak ki, a regionális köznyelvek. A regionális köznyelv használata csak akkor jelent hátrányt, ha az egyén csak ezt a kódot ismeri, s munkájánál, beosztásánál fogva gyakran kell nyilvánosság előtt szerepelnie. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

24 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Az anyanyelvi nevelés egyik fontos feladata, hogy a tájnyelv vagy a regionális köznyelv épségben tartása mellett úgy kell nevelni a köznyelvre a tanulókat, hogy felnőtt korukban a körülményekhez és a helyzethez igazodva tudjanak „nyelvi regisztert” váltani. Az anyanyelvi oktatásnak más területen is szüksége lenne behatóbb szociolingvisztikai vizsgálatokra. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

25 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Kétnyelvűség A nyelvi hátrányos helyzet a kétnyelvűség felől is megközelíthető. A Magyarországon élő nemzetiségiek egy része azonban inkább „egynyelvű + egyszer vagy kétszer félnyelvű”( Szabó T., ), vagyis bizonyos dolgokat az egyik nyelven, bizonyos dolgokat a másikon tud jobban kifejezni. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

26 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A kétnyelvűség okozta nyelvi hátrányos helyzet témakörében legismertebbek RÉGER ZITÁnak a cigánygyerekek között végzett vizsgálatai. RÉGER ZITA arra kereste a választ, hogy az iskoláskorú cigánygyerekek nyelvi felkészületlensége ( a két- és hároméves magyar anyanyelvű színvonalának felel meg) mivel magyarázható. Az okok részben szociális részben nyelvi eredetűek. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

27 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
A nyelvi hátrány mindig súlyosabb, ha szociális hátránnyal is párosul. A nyelvi okok a cigány és a magyar nyelv eltérő fonémarendszeréből adódnak. A cigánygyerekek a magyar hangrendszert csak tökéletlenül ismerik, ez rendkívül megnehezíti számukra az olvasás- és írástanítást. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika

28 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika
Említsük meg végül az ún. szociolektusokat, amelyek az azonos foglalkozást, hobbit stb. űzők nyelvhasználatát jelentik. 5.tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika