Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet.

Az előadások a következő témára: "Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet."— Előadás másolata:

1 Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet

2 Az állam Max Weber szerint az állam az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert Fő feladatai: A társadalom megszervezése, integrálás, adókat vethet ki, bűnözőket börtönözhet be és hadat üzenhet más államoknak. Külön jogrend szabályozza az állam tagjainak viselkedését, akik nem engedelmeskednek az állami törvényeknek azt kényszeríthetik rá.

3 Kormányzat Azokból az egyénekből áll, akiknek joguk van az állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. A különbség az állam és a kormányzat között az, hogy az állam tartósan fennmarad, míg a kormányzatban részt vevő személyek cserélődnek.

4 Politika Az a társadalmi folyamat, amelyek keretében megszületnek a közösség egészére nézve kötelező erejű döntések. Andorka (2001): Szűkebb, politikai-szociológiai értelemben a politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak, ezeket a pozíciókat megtartsák, vagy ezeket a döntéseket befolyásolhassák, vagyis hatalomhoz jussanak, illetve a hatalmat megtarthassák.

5 Politikai rendszer T. Parsons (1967): A politikai rendszer a társadalmon belüli alrendszerek egyike. További alrendszerek: -Gazdasági -Kulturális -Személyiségi

6 Hatalom A politikai élet és a politikai szociológiai központi fogalom a hatalom. A hatalom olyan viszony, amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalomnak alávetett személyeket arra bírja, hogy szándékainak megfelelően cselekedjenek, akár egyetértenek vele, akár nem.

7 Uralom Amennyiben az alávettettek elfogadják a hatalmat, vagyis nem akaratuk ellenében gyakorolják a hatalmat, akkor ezt jogos vagy legitim hatalomnak, másképpen uralomnak nevezik.

8 Demokrácia A modern állam fejlődésének egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy összekapcsolódik a demokráciával. Olyan politikai rendszer, amelyben a nép uralkodik, nem pedig valamelyik uralkodó vagy arisztokrata család. Alapja a népszuverenitás elve, amely kimondja, hogy minden hatalom a néptől származik. Ereje abban rejlik, hogy a kisebbség érdekei is érvényesülhetnek.

9 A demokrácia többségi modellje A Westminster-rendszerről mintázták, amelyben a kormányzati rendszer felépítése, a politikai tagoltság és a pártrendszer sajátosságai következtében a hatalom a mindenkori többségi párt kezében koncentrálódik. Körösényi (2000): A mindenkori ellenzék szerepe az egységes kormánnyal szemben, ezért a kormánypolitika kritikájára szűkül.

10 Ralf Dahrendorf szerint a politikai demokrácia akkor tekinthető szilárdnak, ha már két alkalommal kerül sor parlamenti választás által kormányváltásra, kétszer sikerült az adott ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alapítania.

11 A modern polgári demokráciák közös vonásai I. Tiszteletben tartják az alkotmányba foglalt emberi jogokat A kormányzati jogokért több párt is versenghet, nyilvános, rögzített szabályok szerint Általános és titkos, időszaki választásokon dől el, hogy ki alakíthat kormányt, de a kormánypártokkal szemben ellenzék működhet

12 A modern polgári demokráciák közös vonásai II. Az érdekképviseletek szabadon tevékenykedhetnek, és befolyásolhatják a kormányzati döntéseket A társadalmi nyilvánosság alapvető intézményei – a sajtó és az elektronikus média – függetlenek a kormányzati hatalomtól Érvényesül a hatalom megosztás valamilyen rendje: a törvényhozás ellenőrzést gyakorolhat a végrehajtó hatalom felett, az igazságszolgáltatás pedig mindkettőtől független.

13 A magyar kormányzati rendszer főbb vonásai 1.A törvényhozó hatalom: Országgyűlés A legfontosabb államhatalmi szerv Egykamarás 386 választott képviselőből áll A képviselők felét egyéni, másik felét listás jelöléssel választják A listát pártok állítják, az kerülhet be, aki a szavazatok legalább 5 %-át elérte Alkotmány módosításához a képviselők 2/3-os beleegyezése szükséges

14 2. Köztársasági elnök Magyarország államfője 5 évre választják A fegyveres erők parancsnoka Fogadja a nagyköveteket és nemzetközi szerződéseket köt Jogköre korlátozott Rendkívüli esetekben feloszthatja a parlamentet, akkor, ha az országgyűlés 1 éven belül legalább négyszer megvonja bizalmát a kormánytól

15 3. Kormány A végrehajtó hatalom letéteményese A törvények végrehajtását a minisztériumokon keresztül gyakorolja Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek A miniszterelnököt a Köztársasági Elnök javaslatára az országgyűlés választja A minisztereket pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki A kormányfő jogköre széleskörű Kormány feladatai

16 Érdekszervezetek Érdekszervezetek vagy nyomásgyakorló szervezetek céljai között szerepel, hogy befolyásolni szeretnék a döntéshozatali folyamatot és a kormányzati politikát anélkül, hogy ők maguk törvényhozói vagy kormányzati pozícióra kívánnának szert tenni

17 Civil társadalom Egyesületek Alapítványok Vezérlőelvük: a szolidaritás és az öntevékenység