MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST? SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XIV. ORSZÁGOS FÓRUMA BUDAPEST, 2009. ÁPRILIS 21.

Az előadások a következő témára: "MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST? SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XIV. ORSZÁGOS FÓRUMA BUDAPEST, 2009. ÁPRILIS 21."— Előadás másolata:

1 MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST? SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XIV. ORSZÁGOS FÓRUMA BUDAPEST, 2009. ÁPRILIS 21.

2 Tatai-Tóth András országgyűlési képviselő (MSZP) az Oktatási és tudományos bizottság tagja, az MSZP-frakció Oktatási munkacsoportjának vezetője 30/9662692 andras.tatai-toth@parlament.hu andras.tatai-toth@parlament.hu

3 Az egyenlőtlenségek kialakulásában meghatározó a kora gyermekkor Hány millió szót hall egy gyerek 4 éves koráig? – a szülő státuszának függvényében (Forrás: Hart & Risley (1995), idézi McKinsey (2007))

4 Országos átlagok matematikából (15 évesek) (Forrás: OECD 2007) PISA 2006: átlag alatti tudás

5 A társadalmi egyenlőtlenségeket növeli a magyar oktatási rendszer PISA 2006: A tanulók természettudományos tudáskülönbségének hány százaléka fakad az iskolák közötti különbségből % (Forrás: OECD 2007)

6 Az oktatás színvonala nem elsősorban pénzkérdés,… Közoktatási ráfordítások a GDP százalékában Matematika eredmény (PISA 2006) (Forrás: Oktatási Minisztérium)

7 Az állam kettős közoktatási felelőssége  köteles a feltételeket biztosítani a legszélesebb értelemben (jogszabályi, anyagi, szakmai-szervezési stb.);  köteles gyermekek, a fiatalok oktatásra, nevelésre vonatkozó alkotmányos alapjogai érvényesülését garantálni, többek között a közoktatási rendszer törvényes és szakszerű működésének ellenőrzésével.

8 Az 1985-ös reform: megszűnt a „folyamatellenőrzés”, de nem valósult meg azóta sem a „kimeneti szabályozás”! A magyar közoktatás túlszabályozott és ellenőrizetlen

9 Legsürgetőbb oktatáspolitikai teendők:  Meg kell erősíteni az állam második feladatát: garantálnia kell az oktatás-nevelés minőségét (mérés, értékelés, ellenőrzés, „kimeneti szabályozás”)  Összhangba kell hozni a szabályozást és a valóságot! (elszakadt a törvényekben, rendeletekben, tantervekben megálmodott iskola a ténylegesen működőtől, a valóságostól)  a szakmai, pedagógiai megoldásokat kell kidolgozni, azokhoz igazítani a jogi szabályozást (a túlzott bürokráciát le kell építeni).

10 A MAGYAR TÁRSADALOM LEGSÚLYOSABB GONDJA: A SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS KETTÉSZAKADÁS A MAGYAR TÁRSADALOM LEGSÚLYOSABB GONDJA: A SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS KETTÉSZAKADÁS

11 Az esélyegyenlőtlenségek eredete  a szociális és a kulturális hátrányok  a közoktatási ellátás (óvoda, iskola) minősége,  a települések, térségek fejlettsége, munkalehetőségei, az ott élők egészségügyi ellátásának színvonala  az öröklött és szerzett hátrányok  fogyatékosságból eredő sajátos nevelési igény. Mindezek a körülmények sok esetben halmozottan jelentkeznek.

12 A közoktatás felelőssége  a közoktatásnak mással nem pótolható feladata, felelőssége van az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében,  ugyanakkor önmaga ezt a súlyos társadalmi problémát megoldani nem tudja.

13 A „PISA-SOKK”  2000-ben az olvasás, a matematika és a természettudományok területére terjedt ki a felmérés - a fő hangsúly az olvasási képességen volt.  2003-ban ismét az említett három terület vizsgálata volt a cél, ezúttal a matematikai teljesítmény mérése kapta a fő hangsúlyt.  2006-ban a diákok természettudományos felkészültségét vizsgálták részletesebben, de továbbra is helyet kapott a mérésben az olvasás és a matematika.

14 CSAPÓ BENŐ – 2006. HVG  „Súlyos problémának tartom, hogy továbbra is azok közé az országok közé tartozunk, ahol a szülők iskolázottsága, a család kulturális háttere a legerősebben határozza meg a gyerekek tudását. Ez sokkal nagyobb gond, mint amit a nemzetközi rangsorban elfoglalt helyünk jelez. Ebből ugyanis kiderül, hogy még ez a nemzetközi összehasonlításban nem túl sok tudást sem annyira az iskolában, mint inkább otthon szedik össze a gyerekek. Ezek az ismétlődő negatív eredmények talán megerősítik a változtatásra irányuló, ma még elég bizonytalan szándékot

15 A 15-ÉVESEK LEMARADÁSA NEM A SZAKISKOLÁBAN KELETKEZIK!  6- ÉS 8-OSZTÁLYOS GIMNÁZIUMOK A 8. OSZTÁLY UTÁN:  SZAKISKOLA - SZAKMUNKÁSKÉPZÉS  ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ 4-OSZTÁLYOS GIMNÁZIUM VAGY SZAKKÖZÉPISKOLA

16 LEMORZSOLÓDÁS – VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI ÉLETESÉLYEK  NINCSENEK HITELES ADATOK –ÉVENTE 8-10.000 FIATAL „MORZSOLÓDIK” LE 2005-BEN „100 LÉPÉS” :  FELZÁRKÓZTATÓ A 8.OSZTÁLYT EL NEM VÉGZETTEKNEK  NAGYOBB ÓRASZÁMÚ SZAKMAI ORIENTÁCIÓ A 9-10. OSZTÁLYBAN  SZAKKÖZÉPISKOLA: BESZÁMÍTÁS

17  2009. „ALTERNATÍV” VAGY ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS  A MEGLEVŐ KÉPZÉSI FORMÁK MELLETT A FENNTARTÓ ÉS AZ SIKOLA DÖNTÉSE ALAPJÁN INDULHAT A 8. OSZTÁLY UTÁN SZAKKÉPZÉS.  A 2 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMÚ SZAKMÁK ESETÉBEN 3-ÉVES  A 3 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMŰ SZAKMÁK ESETÉBEN 4-ÉVES KÉPZÉS

18 ÜTEMEZÉS  A közoktatási törvény módosítása – 2009 tavasza – beterjesztve (OKM)  Az OKJ és más szabályozók módosítása – 2009 szeptembere (SZMM)  Iskolák az őszi programhirdetésig eldöntik, indítanak-e ilyen osztályokat  2010 őszén megkezdődhet a képzés

19 MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST?  Elvégzi a közoktatás a saját feladatát (Új Tudás program)  Nevelőmunkája során nagy gondot fordít a fizikai, a „kétkezi” munka megbecsülésére  Olyan iskolai légkörben neveli a gyermeket, ahol felelősségtudat alakul ki, valamint az életkornak megfelelő munkafegyelem  Iskolai feszültségek – szegregáció, integráció – SNI (EGYÜTTNEVELÉS)  Pedagógusképzés és továbbképzés

20 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!