Franciaország a XVII. században

Az előadások a következő témára: "Franciaország a XVII. században"— Előadás másolata:

1 Franciaország a XVII. században
XIV. Lajos és kora Franciaország a XVII. században

2 Franciaország a XVI-XVII. században

3 A reformáció hatása Franciaországban→vallásháború (1562-1598)
» A kálvini reformáció terjedt el a XVI.sz.-ban hugenották: francia protestánsok (10%- D-Fr.) főleg a városi lakosok és parasztok körében katolikusok↔hugenották (vallási, politikai↔) 1572 Párizs - Szt.Bertalan éjjele /Bourbon-Valois/ → 3000 hugenottát mészárolnak le a katolikusok → vallási és polgárháború ( ) IV. (Bourbon) Henrik a király ( ) „Párizs megér egy misét” (hugenotta→ katolikus)

4 A Szent Bertalan-éj Párizsban (F. Dubois festménye)

5 A francia abszolutizmus kiépítése
IV. Henrik 1598 nantes-i ediktum → szabad vallásgyakorlás belső béke megteremtése paraszti adóterhek csökkentése gazdaság fejlesztése → királyi manufaktúrák (luxus) támogatta a gyarmatosítást és a kereskedelmet XIII. Lajos ( ) » (Dumas:Három testőr) Richelieu bíboros – államminiszter (hatalom) hugenottaüldözés (La Rochelle elfoglalása) 1614 után nem hív össze rendi gyűlést királytól függő hivatalnokszervezet és zsoldos haderő

6 XIV Lajos előtt Richelieu bíboros célul tűzte ki az egységes és erős Franciaország létrehozását (15mill. lakos) » 1614-től nem hívják össze az országgyűlést, a király rendeletekkel kormányoz hugenotta: francia protestánsok gallikán egyház: franciák katolikus egyháza kiűzi a hugenottákat Franciaországból folytatja az állam központosító törekvéseit a királyi manufaktúrák és a külker. erősítése polgári származású hivatalnokok (taláros nemesek)

7 A 30 éves háború ( ) » az első európai háború ami vallási okokból is zajlott (1608. Protestáns Unió, Katolikus Liga) I. szakasz: cseh felkeléssel kezdődik, Prágában a huszita cseh nemesség a császári biztosokra támad (uralkodójuk a katolikus I. Mátyás) - vallásháború, fehérhegyi vereség, cseh nemesség kiirtása, birtokaik felosztása, Csehország örökös tartomány lett, kötelező német nyelv II. szakasz: dán háború (szászokkal a Habsburgok ellen) zsoldoshadseregek, Albrecht Wallenstein győztes előretörése, Lübeck - békekötés, a dán király kötelezte magát, hogy nem avatkozik a német ügyekbe III. szakasz: svéd háború a választófejedelmek érik el, mert a császár túl hatalmas kezd lenni, II. Gusztáv Adolf, svéd király áll a protestáns szövetség élére, előretörnek - visszahívják a végveszélyben Wallensteint, aki 1632-ben vereséget szenved, de a csatában meghal a svéd király. 1634-ben megölik Wallensteint, de megbomlik a protestáns egység IV. szakasz: francia (svéd) háború Richelieu beavatkozik, a vallási érdek teljesen elmosódik: katolikus, francia és a protestáns svédek a Habsburg-hatalom ellen, győzelmek, a Habsburgok kimerülőben

8 Ellentétek és szövetségek a harmincéves háborúban (1618-48)

9 1648. Westfáliai béke augsburgi vallásbéke visszaállítása
Németország széttagoltságát szentesíti Svájc függetlensége Hollandia függetlensége Svédország megkapja Elő-Pomerániát, Wismart, Stettint (folyótorkolatok!), a brémai hercegséget (birodalmi rendek sorába lép) Franciaország megkapja Elzászt, Tourt, Metz és Verdun püspökségeket

10 Az abszolutizmus létrehozása
» Az uralkodó egyre nagyobb jövedelmeire támaszkodva kiépíti: a tőle függő állami hivatalszervezetet zsoldossereget fényűzés → Versailles, a királyi udvar Az ügyek intézésben az uralkodóé a döntő szó » az állampolgárok jogait nem védi semmi sem (lásd Lettre de cahcet)

11 A francia abszolutizmus felépítése

12 XIV. Lajos (1643-1715) a „napkirály”
miniszterei: Colbert – gazdaságügy → merkantilizmus Mazarin – államminiszter → rendi ellenállás felszám. Louvois – hadügyminiszter → reguláris hadsereg

13 „Az állam én vagyok…”

14 A merkantilista gazdaságpolitika
XIV. Lajos és Colbert pénzügyminisztere együttesen alakította ki cél: vámok segítségével megvédeni a belső ipart és exportálni a termékeket külföldre, hogy pénzt kapjanak érte → ezért manufaktúrákat hoznak létre, megszabják a minőséget és segítik a kereskedelmet » Addig sikeres a politika, amíg a külföldiek is elkezdik alkalmazni a védvámokat

15 Spanyol örökösödési háború (1701-1714)
az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713) majd a rastatti béke (1714) zárta le. Részt vettek benne: Ausztria és szövetségesei: Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália, valamint Franciaország és szövetségese Spanyolo., Bajoro., (és Erdély). A harcok főleg Spanyolország, Spanyol-Németalföld, a Német-római Birodalom és Észak-Itália földjén folytak, de kiterjedtek Észak-Amerikára is („Anna királynő háborúja”). végeredmény: Katonailag a franciaellenes erők győztek, de a Habsburgok túlzott megerősödésétől tartó tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) végül a diplomácia útjára terelték a megoldást, és a spanyol trónra a francia Bourbonok kerültek.

16 A spanyol örökösödési háború menete

17 A versailles-i kastély parkja