Kuti Zsuzsa szakmai vezető.

Az előadások a következő témára: "Kuti Zsuzsa szakmai vezető."— Előadás másolata:

1 Kuti Zsuzsa szakmai vezető

2 Miért van szükség az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére?
A nyelvtudás presztízse felértékelődött Kedvező hozzáállás, magas szintű motiváció kialakítása A használható nyelvtudás szintje, a fejlődés üteme nem megfelelő A nyelvtudás színvonala elmarad a kívánatostól Európai polgár, munkavállaló, mobilitás Élethosszig tartó nyelvtanulás – szükségletek és egyéni igények Az európai országokban folyó idegennyelv-oktatás számára irányadó az Európa Tanács (44 ország szervezete) által kidolgozott Közös Európai Referenciakeret kompetenciák alatt azon ismeretek, készségek, és személyiségjegyek összességét érti, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyén cselekvéseket hajtson végre. A tárgyi tudás és a cselekvést lehetővé tevő tudás különbsége  földrajz: térképismeret vs. el tud jutni valahová  kémia: ismertetni tud egy kísérletet vs. be tudja mutatni vagy alkalmazni tudja az életben  esetleg még egy másik tantárgy? A mai európai igényeknek megfelelő tudás minden területen egyaránt nem a reprodukáló tárgyi tudást, hanem az alkalmazható tudást jelenti. A mai vizsgák is egyre inkább ezt a használható tudást, a készségeket, kompetenciákat mérik.

3 A kommunikatív nyelvi kompetencia
… azon formális források ismerete, illetve használatukra való képesség, amelyekből helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki és állítható össze. … képessé teszi az egyént arra, hogy nyelvi eszközök alkalmazásával cselekedjen. … különböző nyelvi tevékenységek során aktiválódik: recepció, produkció, interakció és közvetítés. (A nem nyelvtanárok számára ismertetni kell mi a KER, ez után rátérni a kommunikatív kompetencia fogalmára) A KER olyan európai dokumentum, amely nyelvektől függetlenül definiálja a különböző nyelvi szinteket és ezeken a szinteken felsorolja, hogy a nyelvtanuló mire képes az idegen nyelven. (mit tud megtenni = milyen helyzetekben mit tud cselekedni). Konszenzuson alapuló dokumentum, id.nyelvi fejlesztéshez mérvadó, irányadó. Ezek a cselekvések teszik hasznossá, értelmessé a nyelvtudást  vizet tud kérni  el tud találni valahová  beengedi a határőr az adott országba Ezen belül a kommunikatív nyelvi kompetenciák teszik képessé az egyént arra, hogy nyelvi eszközök alkalmazásával cselekedjen. A kommunikatív nyelvi kompetenciák szorosan összefonódnak az általános kompetenciákkal, amelyek nem kifejezetten a nyelvre vonatkoznak, de amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. Ezekben a helyzetekben a beszélő a nyelvtudás különböző elemeit együttesen használja, a kommunikatív kompetencia több részre bontható Közös Európai Referenciakeret 2002

4 Pragmatikai kompetencia:
Nyelvi kompetencia: lexikális, grammatikai, szemantikai, fonológiai, helyesírási, helyes ejtési Pragmatikai kompetencia: beszéd- és szövegalkotás, szövegtervezés, kivitelezés Szociolingvisztikai kompetencia: társadalmi viszonyok, speciális kifejezések Nyelvi kompetencia: Ha valaki évekig élt külföldön és az autó üzemben tartásával, az autó működésével kapcsolatos szókincset az adott idegen nyelvi környezetben ismerte meg, gondjai lehetnek a magyar autószerelőkkel való kommunikációban, hisz egy szakma-specifikus szókincse nem alakult ki magyarul. Egy orosz-angol szakos tanár mesélte, hogy a kb. 20 évvel ezelőtti metodikának megfelelő szókincset ismeri csak oroszul, s mivel 1986 óta nem tanított oroszul, a metodikai terminológia fejlődését nem követte olyan mélységben, mint az angol nyelvű módszertani szakszókincsét. Gyakran angol szavak oroszosításával próbál kievickélni a felújult szakmai kapcsolatai során folytatott beszélgetésekben a kínos helyzetekből. Egy a nyolcvanas években hazánkban tanult közép-keleti fiatalember nagymértékű költekezése feltűnt az egyetemi kollégium portásának: „Te, Ali, hogy-hogy ilyen sok pénzed van? Mit csinál az édesapád?” „Ápámnak kutya van”. „Milyen kutyája van édesapádnak?” „Ólajkutya”. Lexikális részkompetenciára példa:  egy diákcsere kapcsán Angliában a csoport nyomtatott programjában a WALK kifejezés szerepelt, mire a diákok egy része könnyű sétára készülve, csinosan (többen magas sarkú cipőben!) jelent meg, és értetlenül álltak az előtt, hogy miért kell nekik egy 6-8 kilométeres túrán részt venni – meg voltak győződve róla, hogy nekik nem ezt ígérték.  Egy Magyarországon élő, magyarul jól beszélő dán házaspár első gyermeke itt született. Mikor pár évvel később hazaköltöztek és a második gyermeküket várták, a feleség döbbenten tapasztalta, hogy a gyermekvárással kapcsolatos szakszókincset csak magyarul ismeri ezeket újonnan meg kellett tanulnia az anyanyelvén. (ez hasonlít Zoli autós példájához, csak a szebbik nemre van szabva…) Szociolingvisztikai kompetencia: Fogalmi magyarázat: A szociolingvisztikai kompetencia a társadalmi és kulturális szokások nyelvi lecsapódásaiban való eligazodást jelenti. Anyanyelvi környezetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe, ahol járatlan a társadalmi-nyelvi szokásokban (város-falu, különböző szubkultúrák, generációs vagy társadalmi különbségek) Egy Svédországban született és nevelkedett magyar származású fiatalember a szűkebb és tágabb családi környezetben csak a tegezést tanulta meg. Mivel a svéd kultúrában többnyire tegezés létezik, nem merült fel az életében olyan helyzet, hogy magáznia, önöznie kelljen. Más a tegezés-magázás megkülönbözetés alapjai mint nálunk. Anyanyelvi környezetben is vannak olyan társadalmi rétegek, kulturális közösségek, amelyek körében a magázás, Önözés, tetszik-ezés különböző funkcióit nem ismerhetik meg a gyerekek, mert nem használatos a teljes kommunikációs eszköztár. Egy tanárember az apósától ezt kérdezi: „Hova tetszik menni?”. Őt a saját vőjelöltje pedig így kérdezi: „Hova megy?” Nehéz eldönteni, hogy milyen megszólítás vagy titulus jár egy rendőrnek, orvosnak vagy ellenőrnek a buszon. A túlzott udvariasság sem biztonságos, mert szarkasztikusnak tűnhet tehát sértő. Angol diákcsere partnereink azt hitték, hogy Magyarországon a középiskolások „tegezik” a tanárokat, mert nagyon közvetlennek tűnt számukra az X bácsi/néni megszólítás. Az ő közegükben a férfi tanár hivatalos megszólítása Sir, a tanárnőké Miss volt. A keresztnév használata elképzelhetetlen volt, meg is döbbentek, amikor egyes magyar gyerekek pl. Mr John megszólítással próbálkoztak. A nyelvi és a szociolingvisztikai kompetencia közötti területre vonatkoztatva: „You are kindly requested” – nem azt jelenti, hogy „tisztelettel kérjük”, hanem egy nyomatékos kötelezettséget jelent. „… and you want to be here by 6 o’clock” azt jelenti, hogy „6 órára itt kell lennetek” és nem azt, hogy „hatra itt akartok lenni”. A kinn és benn, az ‘in and out’ közötti fogalomzavar a magyar és az angol nyelvű kultúra között. A szociolingvisztikai és a pragmatikai kompetencia közötti terletre vonatkozik: Egy tanárkolléga a tanszékvezetőjét, aki 15 évvel idősebb nála vagy professzor úrnak szólítja, vagy „Jenő bátyámnak”, de véletlenül sem „jenőzi le”. Amikor ugyanennek a kollégának egy volt tanítványa a tanszéken maradt oktatóként és tegeződni kezdtek, az idősebb tanár a saját kommunikációs stílusához hűen „Béla öcsémnek” szólította a fiatalembert, aki ezen annyira megsértődött, mert lekezelésnek vette, hogy azon nyomban fel is mondott. Holott, az adott idősebb tanárkolléga részéről ez a kedveskedő, atyáskodó szándékot takart. Az adott fiatal kolléga a nála 30 évvel idősebb, tudományos rangban és beosztásban jóval felette ál!ó tanszékvezetőt simán „lejenőzte”. A pragmatikai kompetencia terén nem könnyű feladat Fogalmi magyarázat: A pragmatikai kompetencia anyanyelven is formális tanulással sajátítható el (pl. önéletrajz, hivatalos kérelem írása, szakcikkek alkotása prezentáció, vitakultúra, stb.) Ennek szellemében változnak a nyelvvizsgák is, melyek ma már a használható nyelvtudást mérik.

5 A Közös Európai Referenciakeret szintjei és a fejlesztés fókuszai
Készségek A1 A2 B1 B2 C1 C2 Beszédértés Olvasás Beszélgetés Összefüggő beszéd Írás Az egyes kompetenciákon belül megjelenő a részkompetenciák (lásd színezés) Szövegértés (beszédértés, olvasás) Beszéd (beszélgetés, összefüggő beszéd) Írás szintén ugyanilyen részletességgel vannak definiálva. Erre a szintfelosztásra épül a NAT és a programfejlesztési munka is. Ez jelenik meg a tantervekben. Az egyes programcsomagok jellegükből adódóan más és más prioritási sorrendben jelölték meg a készségek fejlesztését. Különbség a hangsúlyeltoldáson van.

6 NAT követelmények – 1. idegen nyelv
Nyelvi szint / évfolyam A1- A1 1. évfolyam X 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam A1- szint : két szakasza – 1. a tanuló az olvasás és írás bevezetése előtt áll 2. a tanuló az olvasás és írás bevezetésére felkészült A1 szint – a tanuló önállóan olvas és ír

7 NAT követelmények 1. és 2. idegen nyelv
Nyelvi szint / évfolyam A1 A2 B1 B2 7. évfolyam X 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam X X 11. évfolyam 12. évfolyam