Személyiség - lélektan

Az előadások a következő témára: "Személyiség - lélektan"— Előadás másolata:

1 A játék, mint a gyermek személyiségfejlesztésének legmegfelelőbb színtere

2 Személyiség - lélektan
A lelki folyamatok egyénen belüli egyedi szerveződésének és működésének törvényszerűségeit, illetve az egyes individuumok közötti hasonlóságok és különbségek jellemzőit és azok lehetséges okait kutatja.

3 A személyiség mint rendszer
Freud – hidraulikus modell (ösztönenergiák) Allport nyílt rendszer alkotóelemek szerkezet működés konzisztencia A vonáselméletek és típustanok szerint a személyiség fő alkotóelemei a tulajdonságok (személyiségvonások). Murray és Maslow szerint a szükségletek, Freud a tudatos és tudattalan folyamatokat, valamint az ösztönén-én-felettes én hármasát tartja meghatározónak, Kelley a fogalmakat és konstrukciókat, és természetesen meg kell említeni az ősi felosztás test-lélek-szellem egységét, mint a személyiség fő alkotóelemeit is.

4 A személyiség egy organizmuson belüli rendszer?
A személyiség lényege személyen belüli, intrapszichés jellemzőkben rejlik (pl. Jung, Freud). Szélsőséges képviselői szerint, a személyiség genetikusan determinált. (Gall Hippokratész Galénosz típustanai Kretschmer rendszere) a determinációt egyirányúnak feltételezik azt állítva, hogy lelki alkatunkat a testi történések határozzák meg. (Gall, Hippokratész,Galénosz típustanai, Kretschmer rendszere Az ide tartozó elméletek determináltabbnak, stabilabbnak és kevésbé szabadnak tételezik fel a személyiséget, a determinációt egyirányúnak feltételezik azt állítva, hogy lelki alkatunkat a testi történések határozzák meg (ellentétben Skinnerrel, aki szerint amit személyiségnek hívunk, az csupán a környezeti hatások terméke az emberben).

5 …avagy a személy és környezet közös rendszerbe szerveződve alkotja a személyiséget?
Lewin szerint az emberi viselkedés csak a dinamikus pszichológiai mező fogalmi keretén belül érthető meg. Angyal András erre a bioszféra fogalmát használja, ezen belül pedig 3, egymással kölcsönhatásban álló erőt különböztet meg: a szervezet részéről az autonómia és homonómia, a környezet felől pedig a heteronómia. Hogyan értelmezhetnénk a környezete nélkül egy személyiséget/ gyermeket? Az óvoda is egy környezet, mely hat a gyermekre és ezért része a személyisége kialakulásának

6 Környezeti hatások beépülése a személyiségbe = személyiségfejlődés
A személy-környezet kapcsolat inkább személyiségfejlődési kérdés, vagyis a környezeti hatások fokozatosan beépülnek a személyiségbe és ott stabil tényezőkké válnak.  Freud modelljében például a felettes én a szülői, társadalmi normák belsővé vált együttese. Az interakcionisták szerint a személy-környezet interakció a személyen belül zajlik, tehát a személy aszerint reagál a környezetére, ahogyan azt megéli és a maga számára leképezi és értelmezi. Ha szeretnék közelebbi képet kapni a gyermek személyiségéről, figyeljük meg a leképezéseit.

7 A személyiség determinált, avagy sem?
Az egyik legfontosabb kutatásterület ebben a témakörben a  temperamentumvizsgálat  (a temperamentum az öröklött személyiségvonások összefoglaló elnevezése).  Buss és Plomin szerint három veleszületett diszpozíciónk van, amelyek temperamentumnak tekinthetők:  aktivitási szint, szociabilitás, emocionalitás, de az egyéni élettapasztalatok még ezeket is módosíthatják.

8 Az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, egyéniségének megnyilvánulási tere: a játék

9 A motoros funkciók fejlődésének ösztönzése nagymozgásos tevékenységekkel
Fizikai és pszichés energiák felszabadítása, ”harmonikus test-harmonikus lélek!” A fizikai határok megtapasztalása, ismétlő mozgásokon keresztül a mozgásfunkciók csiszoltabb koordinálása. Szocializációs interakciókra való lehetőség. Csoportdinamika megtapasztalása egyenrangú viszonyrendszerben, - új ismeret a családi hierarchia viszonyrendszerhez képes. Koncentrációs készséget állóképességet edz, kitartás erősít.

10 Finommozgásos tevékenykedés, szenzomotoros fejlődés
A finommozgások ismétlésével (gyurmázás, rajzolás, festés) ezek egyre tökéletesebbé és irányítottá válnak, amely a  kézügyesség fejlődéséhez vezet. A szenzomotoros fejlődés: a mozgás és az érzékelőrsz-ek fejl.-e

11 Az önfeledt aktív játékok pszichés hozadéka 1.
Aktív fizikai pihenés, eredményes álomtevékenység, érzelmi feldolgozási szakasz, a fizikai szükségletek megfelelő kielégítése (evés, alvás,mozgás) a külső fizikai törvényszerűségek megtapasztalása, a belső pszichés struktúrára, s azok törvényszerűségeire irányítja a gyermek figyelmét. A tevékenységek közben az érzelmek élmények átélése, (öröm, félelem, empátia, verseny,) újdonságok megtapasztalása, bizalom, önbizalom megtapasztalása, szocializációs

12 Az önfeledt aktív játékok pszichés hozadéka 2.
A tudattalan felszínre hozása, pozitív vagy negatív élmények újraélése, a személyiség számára biztosított megnyilvánulási tér a személyiség fejlődésére ad lehetőséget.

13 Kognitív képességeket fejlesztő játékok
Bonyolultabb összefüggések megértésének előkészítése. Konkrét gondolkodástól az elvontabb felé való elmozdulás. A kreativitás, problémamegoldási stratégiák véletlenszerű, majd később tudatos alkalmazása. Koncentrációs készség erősítése. analízis szintézis technikák alkalmazása deduktív ill induktív módon. Összehasonlítás, arányok, összetetteb fogalmak és technikák kialakítása. A megismerési folyamatok fejlődése

14 Szociális ill. érzelmi fejlődésre lehetőséget biztosító játékok
A kisközösségi intimitásból egy új csoportdinamikába átkerült gyermek a különböző szerepminták átvételével kipróbálhat más és más személyiségeket. NAgyon gyakran egy negativ szerepminta átélése segíti hozzá a gyermeket

15 Szerepjáték: jó alkalom a személyiségjegyek ill
Szerepjáték: jó alkalom a személyiségjegyek ill. az általuk hordozott érzelmek teljes skálájának átélésére Az érzelmi átélés során vissza lehet menni az emocionális elakadások gyökérpontjához, s ott átkódolni az érzelmi helyzet korábbi destruktív megoldását (hárítás, tudattalanba való elnyomás, kontrollálatlan és/vagy destruktív pszichés reakciók) konstruktív, tudatosító módon.

16 Az óvodáskorúak legfontosabb alapeleme és megéléseiknek legfőbb csatornája: az érzelmek játéka

17 Érzelmek teljes mélysége
Óvodáskorban a játék már többé-kevésbé a valóságból táplálkozik és a gyermek saját tapasztalatait, élményeit tükrözi - a játékok során a gyerekek megismerkednek, megtanulják és megtapasztalják a felnőttek világát.

18 A feltörő érzelmek tudatosítása verbalizáción keresztül, az érzelmi készlettár kifejezésmódjainak gyakorlása szituációs játékokban Alapérzelmek: félelem harag, düh bánat undor megvetés kíváncsiság öröm szeretet

19 Az idő érzékelése: emocionális élményeken keresztül történik
A közösségi játék hatalmas örömforrást is jelent a gyermek számára! Ebben a időszakban a kicsik sokszor még nem a célban, hanem magában a játék folyamatában lelik örömüket és abban, hogy mindezt megoszthatják pajtásaikkal.

20 „Hozott érzelmi élmények”

21 „Zeng a lélek” Verses ritmikus mondókák, népi játékok, párválasztós játékok,

22 Játék: önfeledt jelenlét

23 A személyiség pozitív áttörő ereje képes a környezeti hatások ellenére is kifejlődni, bármily kevés érzelmi támogatásra is talál

24 Köszönöm a figyelmet! 2012.02.09. Elek Anna Orsolya