Alapszövetek: hám és izomszövet

Az előadások a következő témára: "Alapszövetek: hám és izomszövet"— Előadás másolata:

1 Alapszövetek: hám és izomszövet
Lukáts Ákos MD, Ph.D.

2 Mi a szövet ? Egy speciális feladat ellátására társult sejtek összessége. azonos, hasonló típusú sejtek extracelluláris mátrix sejt-sejt and sejt-EC matrix adhéziós molekulák azonos vagy hasonló funkció – négy alaptípus

3 Alapszövetek Hámszövet – fedő, mirigy, érzékhám
2) Kötő és támasztószövetek – kötőszövet, porc, csont, zsírszövet, vér, nyirokszövet 3) Izomszövet – simaizom, vázizom, szívizom 4) Idegszövet

4 Hámszövet felszíneket borít sejtjei szorosan egymáshoz kapcsolódnak
kevés extracelluláris matrix – sejt adhéziós molekulák -bazális membrán feladatai: elkülönítés vagy transzport kétirányú anyagtranszport: kiválasztás és felszívódás érzékelő funkció (érzékhám)

5 Elkülönítő szerep szoros, specifikus kapcsolatok (pl.: endothelium!)
- zonula adherens - desmosoma, hemidesmosoma - tight junction (diffúziós gát!) - gap junction (nexus) polarizált sejtek, az apikális ill. basolateralis felszínek eltérő tulajdonságúak ill. funkciójúak bazális membrán is gátolja a szabad anyagtransztportot (filtráció a vesében!)

6 Sejtkapcsoló struktúrák

7 Anyagtranszport minél vékonyabb a hám annál kevésbé véd, a passzív transzport jelentősebb többrétegű hámok védőszerepe fizikai és kémiai hatások ellen passzív transzport: diffúzió (gázok, víz, néhány ion), filtráció, transzcelluláris diffúzió aktív transzport: carrier mediált, pinocytosis, phagocytosis „kapcsolt” másodlagos aktív transzport

8 Fedőhám egyrétegű - lap - köb - henger - többmagsoros, csillós
többrétegű - lap - elszarusodó - el nem szarusodó - köb, hengerr - ? Urothelium (átmeneti hám)

9 Egyrétegű laphám endothelium ez erekben vese (bizonyos csatornái)
savós hártyák a testüregekben tüdő Carola: Human Anatomy & Physiology anyagtranszport!, diffúzióval vagy filtrációval (bazális membrán szerepe!) gyenge mechanikai védelem, kémiailag indifferens felszín nem feltétlenül jelent tökéletesen egybefüggő felszínt

10 Erek - endothel

11 Egyrétegű köbhám csövek a vesében mirigyek
Carola: Human Anatomy & Physiology elsősorban anyagtranszport, aktív gyenge kémiai és mechanikai védelem

12 Egyrétegű hengerhám emésztőrendszer kefeszegély vagy csilló
Carola: Human Anatomy & Physiology kefeszegély vagy csilló transzport és felszívódás gyenge kémiai és mechanikai védelem

13 kehelysejt kefeszegély (mikrovillusok)

14

15 nyák (mucus) mozgatása
Carola: Human Anatomy & Physiology légutak védekező szerep nyák (mucus) mozgatása porszűrés

16 Többrétegű laphám el nem szarusodó nyelőcső (esophagus)
Carola: Human Anatomy & Physiology el nem szarusodó nyelőcső (esophagus) hüvely (vagina) elszarusodó - bőr minimális transzport, határoló szerep nagy ellenálló képesség kémiai és mechanikai behatásokkal szemben alsó sejtek osztódnak, felső sejtek elhalnak, leválnak

17 Többrétegű el nem szarusodó laphám: szájüreg, garat, esophagus, vagina
Stratum planocellulare Stratum polygonale (str. spinosum) Stratum basale Többrétegű el nem szarusodó laphám: szájüreg, garat, esophagus, vagina

18 Stratum corneum bőr, többrétegű elszarusodó laphám vastag szaruréteg biztosít védelmet függelékek (hajszál, mirigy, köröm)

19 Átmeneti hám (urothelium)
Carola: Human Anatomy & Physiology Húgyutak hámja (hólyag, húgyvezeték-uréter, húgycső-uretra) többmagsoros?

20 Mirigyhám 1. A sejtek szekrécióra specializálódtak
Sokféle osztályozásuk lehetséges Exokrin és endokrin Carola: Human Anatomy & Physiology

21 Mirigyhám 2. 2) alak szerint – tubuláris, alveoláris, kevert
Carola: Human Anatomy & Physiology 2) alak szerint – tubuláris, alveoláris, kevert 3) a szekrétum kémiai összetétele szerint - mucinózus (nyákos) - szerózus (savós)

22 Gianuzzi félhold Mucinózus végkamra Szerózus végkamra

23 Mirigyhám 3. 4) A kiürítés módja szerint
- merokrin (exocytosis – a legtöbb mirigy) - apokrin (a sejt apikális része kis citoplazma szegéllyel leválik – illatmirigy, emlő - lipid ) - holokrin (az egész sejt váladékká alakul – faggyúmirigy

24 Izomszövet simaizom vázizom(harántcsíkolt) szívizom(harántcsíkolt)
A. Faller et al. simaizom vázizom(harántcsíkolt) szívizom(harántcsíkolt) Kis mértékben minden sejt képes összehúzódni! Összehúzódásra specializálódott sejtek az izomsejtek. (myoepithel sejtek)

25 Harántcsíkolt izom: a.) vázizom b.) zsigeri h. csíkolt izom A szívizom szintén mutat csíkolatot! Egysége: izom rost: sokmagvú óriássejt (syncitium: embrionális myoblastok fúziójából ) Hossza: általában az adott izom hosszával azonos, > 30cm Átmérő: µm

26 Sokmagvú óriás sejt – izom rost Kötőszövet borítja – endomysium
Bazális membrán veszi körül. Sejthártya: Sarcolemma Endoplasmás reticulum: Sarcoplasmás reticulum Myofibrillum, ism. egység: sarcomere A. Faller et al.

27 Hosszmetszet Hosszú sejtek, jellegzetes csíkolattal, sejtmagok a széli részen a sarcolemma alatt. méret!!!

28 Keresztmetszet Szatellita sejtek, bazális membrán alatt, regeneráció.

29 Elektronmikroszkópia
A myofibrillum csikoltságát a myofilamentumok (aktin, miozin) szabályosan ismétlődő elrendezése okozza Működési egység: sarcomere

30 Sarcomere elernyedt összehúzódott
Kétféle filamentum: actin (vékony filamentum) és myosin (vastag filamentum)

31 Kontrakció mechanizmusa
Az összehúzódáshoz idegi impulzus kell! Feltételek: Akciós potenciál Ca++ nagy koncentrációban Energia: ATP (rigor mortem) troponin 3 alegység: I: gátló T: tropomyosin kötő hely C: Ca++ kötő hely Alaphelyzetben Ca++ conc. alacsony, troponin és tropomiozin gátolja az actin – miozin kötődést. Ha elég nagy a Ca++ cc. a troponin változása feloldja a gátat és a miozin kötődik az aktinhoz és mozgatja azt.

32 Azonosságok, különbözőségek
simaizom szívizom

33 Simaizom Orsó alakú sejt, nagy, centrális mag
Gyakran rétegeket alkot, néha spontán összehúzódik (nem csak idegi impulzusra!) Szimpatikus és paraszimpatikus beidegzése van (főleg módosítják a működést) Lassú Folyamatos összehúzódások, minimális energia befektetéssel. Erek falában, zsigerekben

34 Szívizom Elágazódó („rövidnadrág alakú”) sejtek, egy, centrális maggal
Hálózatot alkotnak, képes spontán kontrakcióra –munka ill. pacemaker sejtek ( a beidegzés csak módosítja az összehúzódások gyakoriságát és hosszát!) Szimpatikus és paraszimpatikus beidegzés „Élethossziglan” működik, nagy energia igény – vérellátás, infarktus

35 Irodalom Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999
A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak. Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990