Sienai festők < 2010 >.

Az előadások a következő témára: "Sienai festők < 2010 >."— Előadás másolata:

1 Sienai festők < >

2 Sienai reneszánsznak Siena 15. és 16. századi művészetét nevezik.
Siena Firenze fő vetélytársa volt, ugyanakkor jelentős művészeti központ a trecentóban. Bár a quattrocento művészete nem múlta felül a trecento ciklusokat, a sienai quattrocento művészete igen jelentős. A művészek követték a hagyományokat, de odafigyeltek a firenzei újításokra is. A firenzeiek is foglalkoztattak sienaiakat és Sienába is hívtak firenzeieket.

3 Építészet: Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a XIII
Építészet: Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a XIII. és XIV. században tervezték és formálták. Katedrálisát, a Santa Maria Assuntát a XII. század közepén kezdték építeni, Nicola és Giovanni Pisano részvételével. Oldalhomlokzata egyszerű fekete-fehér csíkozású márványburkolata tisztán megőrizte a középkori formákat. A jobb oldalhomlokzat mellett magasodik a pisai-lombard stílusú harangtorony. Gótikus temploma még a San Domenico-templom (XIII–XV. század) és az 1326-ban alapított San Francesco-templom, amit a XVII. század közepén barokk stílusban építenek át. A Piazza del Campón emelkedik – a XIII. század végén–XIV. század elején épült, a háromosztatú, gótikus ablakokkal díszített, fölül pártázatos lőrésekkel koronázott téglaépítmény –, a Palazzo Pubblico (a városháza), ami mára múzeum. A város képtára – a Pinacoteca Nazionale – a Palazzo Buonsignori XIV. századi gótikus épületében kapott helyet.

4 Szobrászat: A Battistero San Giovanni (gótikus keresztelőkápolna, 1317–1380) közepén álló márvány keresztelőmedencét Jacopo della Quercia tervezte az 1420-as években késő gótikus-kora reneszánsz stílusban. A domborműveket is ő, valamint Lorenzo Ghiberti († 1455) és Donatello († 1466) készítette. Domenico Beccafumi († 1551), a manierista stílusú művész nem kis részt vállalt a katedrális kövezetének végső kialakításában.

5 Festészet: Sienában alkotott Duccio di Buoninsegna, kinek fő műve a „Maesta”, melyet 1308–1311 között festett és a dóm főoltárára szánt. Egyik oldala a trónoló Madonnát, a másik Krisztus életének történetét ábrázolja. Simone Martini és Pietro Lorenzetti gótikus iskolát alapított a városban; finom vonalvezetésük és gondosan válogatott színárnyalataik a városháza festményein tanulmányozhatók; később itt dolgozott Giovanni di Paolo Rucellai († 1481) és Sassetta († 1450/1451). Reneszánsz vonások jelennek meg Jacopo della Querciának († 1438) a Fonte Gaiához készített reliefjein (1409–1419).

6 Museo dell'Opera del Duomo, Siena
Duccio di Buoninsegna: Maesta Museo dell'Opera del Duomo, Siena

7 Duccio a Maestát a sienai dóm főoltára számára festette
Duccio a Maestát a sienai dóm főoltára számára festette. Az oltártábla elülső oldala a mennyek királynőjeként ábrázolja a trónoló Madonnát

8 A táblának napjainkban az első oldaltól elválasztott hátsó oldala 27 jelenetet ábrázol Jézus szenvedéstörténetéből

9 Simone Martini: Angyali üdvözlet, 1333 Galleria degli Uffizi, Firenze

10 Simone Martini: Maesta, 1315 Fresco, 763 x 970 cm, Palazzo Pubblico, Siena

11 Pietro Lorenzetti: Madonna a Gyermekkel 1329 171x161 cm Szent Miklós templom, Siena

12 Pietro Lorenzetti: Krisztus megérkezése Jeruzsálembe 1320, Szent Ferenc altemplom, Assisi

13 Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid
Giovanni di Paolo Rucellai ( ) Szent Katalin a pápa előtt Avignon-ban c. 1460 Tempera on panel, 29 x 29 cm Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid

14 Tempera és arany, fán 19 x 8 cm
Giovanni di Paolo Rucellai: Szent Mihály Arkangyal c. 1440 Tempera és arany, fán 19 x 8 cm Pinacoteca, Vatican

15 Giovanni di Paolo Rucellai: Keresztrefeszítés, Tempera fán, 29 x 42 cm, Lindenau-Museum, Altenburg

16 Sassetta: Szent Antal és Szent Pál találkozása 1440 körül Fa National Gallery of Art, Washington

17 Sassetta: Madonna a Gyermekkel és szentekkel fa 205 x 118 cm (közepe), 195 x 57 cm (mindkét oldala) Musée du Louvre, Paris

18 Sassetta: Alázatos Madonna (Virgin of Humility)
1440 körül nyárfa 47 x 25 cm Staatliche Museen, Berlin

19 Metropolitan Museum of Art, New York
QUERCIA, Jacopo della Fonte Gaia 1409 199 x 214 mm Metropolitan Museum of Art, New York

20 QUERCIA, Jacopo della: Acca Larentia Palazzo Pubblico, Siena
márvány 162 cm magas Palazzo Pubblico, Siena

21 QUERCIA, Jacopo della: Rhea Sylvia Palazzo Pubblico, Siena
márvány 160 cm magas Palazzo Pubblico, Siena

22

23 VÉGE <SpL> április 6.