SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Az előadások a következő témára: "SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM"— Előadás másolata:

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék Állatasszisztált terápia hatása az „autizmussal élők” szociális interakciójában Készítette: Témavezető: Lábadi Mária Dr. M. Ivaskó Lívia Szabó Zita egyetemi adjunktus

2 Autizmus Kutatást motiváló tényezők További okok (Győri Miklós, 2002)
Mélyebb megértés Általános elmeszerveződés megismerése További okok (Győri Miklós, 2002) Magas előfordulási gyakoriság humánspecifikusság Célunk: a lovasterápiai helyzetek kommunikációs folyamatainak feltérképezésével az állatterápia fontosságának hangsúlyozása

3 Autizmus 1960-as évektől vizsgálják
Első leírások: Kanner (1943) és Asperger (1944) Körülhatárolás nehézsége További tényezők (Baron-Cohen, 2000) Áltudományos elméletek (2) Járulékos zavarok (3) Összekeverhető más zavarokkal

4 Autizmus Wing-féle triász fontossága (Wing & Gould, 1979; Wing, 1996)
(1) Reciprok társas interakció (2) Reciprok társas kommunikáció (3) Képzelet – rugalmas viselkedésszervezés és érdeklődés Három nagy kognitív magyarázat Naiv tudatelméleti deficit hipotézise (Pl. Baron-Cohen, Leslie és Frith, 1985) Végrehajtó-működés zavar hipotézise (Pl. Ozonoff, 1994; Russel, 1997) Gyenge centrális koherencia feltételezése (Pl. Frith és Happé, 1994) Általános nyelvhasználat sérülése: PRAGMATIKA

5 Állatasszisztált terápia
Gyógypedagógiai célú lovaglás és lovagoktatás (Bozori Gabriella) Célorientált Terapeuta irányít A ló kiemelt szerepe (Kardos Edina, 2009) (1) koterapeuta (2) „tükör”

6 A felhasznált elméleti keret
Naiv tudatelmélet Mentális állapotok, szándékok felismerése viselkedés Ez a hipotézis öt szempontból lényeges (Baron-Cohen-től, Leslie-től és Frith, 1985) (1) a ToM sérülése az autizmusban univerzális, minden esetben jelentkezik (2) más fejlődési zavarra nem jellemző (3) meggyarázza ez az elmélet az autizmust (4) ez egy elsődleges deficit, nincs más alapvető és korai kognitív deficit, ami előidézné (5) a ToM sérülés lényege az autizmusban a mentális állapotok reprezentációjának képtelenségén alapul

7 A felhasznált elméleti keret
Felülvizsgálat ( Győri Miklós, 2002) (1) jól teljesítők problémája (2) hiányzó kapcsolatok (3) egyéb leírt kognitív deficitek (4) és a neurális háttér bonyolultsága Tomasello: közös figyelem (Moore és Dunham, 1995)

8 A felhasznált elméleti keret
Dennett (1996): intencionalitás Sperber és Wilson: relevancia elmélet (1986/1995) Informatív szándék: {I} feltevéshalmaz kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele Kommunikatív szándék: informatív szándék kölcsönösen nyilvánvalóvá tétele

9 A vizsgálat célja Kommunikációs folyamatok feltérképezése
Foglalkozások jelenetekre való bontása Az intencionalitás jellegének felderítése

10 Hipotézisek Feltételezzük, hogy
(1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus vonatkozásában (2) a terápiás (ló hátán történő) verbális megnyilatkozások során az autista személy informatív és kommunikatív szándékot is produkál (3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális jelzései összhangban állnak egymással (4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket verbálisan kinyilvánítani a segédeszközként használt könyv alapján (5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot

11 Alanyok bemutatása Alanyaink: 2 korosztály Autizmussal élők
22 éves fiú (SZ.L.), 21 éves lány (H.X.) 11 éves lány (Á.K.), 8 éves fiú (K.M.) Tipikusan fejlődőek 23 éves lány 9 éves és 8 éves fiú

12 Thomas és Chess (1989) viselkedési temperamentum típusai
Autizmussal élők K.M. (8 éves) Könnyen kezelhető Á.K. (11 éves) Lassan oldódó H.X. (21 éves) Nehezen kezelhető SZ.L. (22 éves) Kontrollszemélyek 8 éves 9 éves 23 éves

13 Kutatási módszer és eszközök bemutatása
Helyszín: Szeged, magántelek udvara Időtartam: 2010 szeptember-december Támogató: Szivárvány Autizmus Egyesület Kvalitatív kutatási módszer Szülők, terapeuta: egyéni, félig strukturált interjú Alanyok: hang-és képanyagrögzítés, megfigyelés

14 Kutatási módszer és eszköz bemutatása
Segédeszköz: Kende Márta: Öt történet három mackóról (Minerva, 1983.) Kutatási nehézségek: (1) alanyok bizalmának elnyerése (2) környezeti tényezők

15

16 Eredmények K.M. és Á.K. terápiás eredményeinek összevetése a kontrollszemélyekkel közös figyelem: Á.K. tekintetkövetése problémás K.M., Á.K. csak a kommunikatív szándékot azonosították sikerrel K.M.: fluens, heves gesztikuláció, Á.K.: tőmondatok, korlátozott nemverbális kommunikáció Verbális és nem verbális jegyek összhangja K.M.-nél a ló intencionalitása problémás

17 Történetmesélés

18

19 Otthoni és terápiás eredmények összevetése
K.M. (8 éves) Összetett mondatok Hangsúlyos nemverbális jegyek Repetitív fordulatok Intencionalitás problémás Ló nélkül nem látszódik a probléma Á.K. (11 éves) Tőmondatok (max. 3-4 szó) Kommunikatív és informatív szándék ill. intencionalitás megléte Figyelem fenntartása problémás Ló = jutalom, motiváció

20 Eredmények H.X. és SZ.L. terápiás eredményeinek összevetése a kontrollszemélyekkel Tőmondatok, szemkontaktus Intencionalitás a terapeuta és az állat felé

21

22

23 Közös figyelem (diadikus)

24

25 Közös figyelem (triadikus)

26

27 Verbális és nonverbális jelzések összhangja

28

29 Eredmények Informatív és kommunikatív szándék
Történetmesélés különbsége

30 Otthoni és terápiás eredmények összevetése
H.X. (21 éves) Otthon rosszabb teljesítmény Verbalizálás problémája + segítő ingerek alkalmazása Intencionalitás problémája echolália Ló = koterapeuta, motivációt adó, verbalizálást elősegítő szerep SZ.L. (22 éves) Rosszabb teljesítmény? Nyelvtani hibák, echolália Intencionalitás problémája + segítő ingerek alkalmazása Ok-okozati viszonyok felismerése Ló = koterapeuta

31 Konklúzió (1) hogy a terápiás foglalkozáson egyaránt megvalósul a közös figyelem aktusa a diadikus és a triadikus vonatkozásában (2) a terápiás (ló hátán történő) verbális megnyilatkozások során az autista személy informatív és kommunikatív szándékot is produkál (3) a foglalkozás során az egyén verbális és nemverbális jelzései összhangban állnak egymással (4) az egyén képes ok-okozati összefüggéseket verbálisan kinyilvánítani a segédeszközként használt könyv alapján (5) az autista egyén a terápiás foglalkozásokon intencionális ágensnek tekinti a terapeutát és az állatot