Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*

Az előadások a következő témára: "Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*"— Előadás másolata:

1 Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
hemicel-lulóz* hemicel-lulóz lignin pektin glükánok xilánok * = nem teljes egészében

2 Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik
a felsőbbrendű állatok szomatikus nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet

3 Hemicellulóz átmenet a vázalkotó és a tartalék szénhidrátok között
vizet köt meg szerkezete kémiailag nem egységes (hexózok, de főleg pentózok, ribóz, xilóz, arabinóz polimerje) szintén csak a baktériumok bontják

4 Pektin a sejtfal kialakulásakor elsőként képződik
a galakturonsav polimerje kolloid tulajdonságokkal rendelkezik jó vízmegkötő képességű jó étrendi hatás vízben oldódik, de az állatok saját enzimjeikkel nem bontják

5 Lignin a sejtfal fásodásakor épül be a növényi sejtekbe, a cellulózhoz kapcsolódva nem egységes szerkezetű, alkohol polimer vízben nem oldódik takarmányozási megítélése egyértelműen negatív

6 Egyéb rostalkotók -glükán (búza, árpa, rozs, zab)
arabinoxylán (búza, árpa, rozs, zab) kutin (a növényi kutikula) szuberin (elparásodott növényi részek) mézgák (a növények sérülésekor képződő szénhidrát)

7 A növényi rostok szerepe a kérődző állatok takarmányozásában
rágás, kérődzés, nyáltermelés, bendő működés fenntartása strukturális rost (min. a nyersrost 75%-a) energia forrás, illó zsírsavak prekurzora befolyásolja a bendőemésztés idejét, a későbbi bélszakaszokban a chimus továbbításának sebességét

8 Növényi rostok és egyéb szénhidrátok lebomlása a bendőben
hemicellulóz CH3 cellulóz C=O pektin COOH ecetsav keményítő piroszőlősav propionsav szacharóz vajsav laktóz

9 A takarmányadag összetételének hatása a bendő-fermentációra
széna:abrak arány 1:0 0,2:0,8 sok cukor domináns szénhidrát cellulóz keményítő cukor baktérium szám 1010/ml bedőfolyadék 1,3 kicsi 1,6-5 nagy bendő pH 6,2-6,7 5,5-6 4,8-5,4 ecetsav 0,66 0,4 0,3 propionsav 0,22 0,25 vajsav 0,09 0,15 tejsav 0,03 0,05 0,2-0,3

10 A takarmányadag összetételének hatása a tejtermelésre
széna:abrak arány 1:0 0,2:0,8 sok cukor tejmennyiség kevés sok igen kevés tejzsír közepes mellékhatás - acidózis, ketózis

11 A növényi rostok szerepe a monogasztrikusok takarmányozásában
bontása csak az utóbélszakaszokban bél-perisztaltika fenntartása ló > nyúl > sertés > baromfi 12-20% % 3-8% 3-6% fiatal állatok kevésbé tolerálják gátolja a többi táplálóanyag emésztését növeli az endogén veszteségeket gyorsítja a kimusz továbbítását csökkenti a takarmány koncentráltságát jóllakottsági érzés kialakulása

12 Hiányakor a bendő működés zavara bélsárpangás (pl. kocák)
étvágytalanság nyelőcső, gyomorfekély (fiatal állatoknál is)

13

14 -glükanáz enzim hatása broiler csirkék teljesítményére

15 -glükanáz enzim hatása broiler csirkék teljesítményére