A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Vidékfejlesztés politika

Az előadások a következő témára: "A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Vidékfejlesztés politika"— Előadás másolata:

1 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA Vidékfejlesztés politika 2014-2020
dr. Maácz Miklós főosztályvezető ÚMVP, Monitoring Bizottság, december 13.

2 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JAVASLATA a vidékfejlesztés politikára az új 2014-2020 programozási időszakra

3 A REFORM JELENLEGI ÁLLÁSA
2010. április június 11. Nyilvános vita 2010. július Nyilvános konferencia 2010. november 18. A Bizottság közleménye a KAP jövőjéről 2010. november 23. – január 25. Konzultáció a hatástanulmányról 2011. március 17. Elnökségi következtetések a KAP jövőjéről 2011. június 29. A Bizottság as többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata 2011. október 12. A Bizottság KAP jogszabály javaslatai

4 KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A javaslatok Tanács és Európa Parlament általi megvitatása A jogszabályok és a végrehajtási rendeletek elfogadása

5 Javaslat tárgyalása jelenleg is folyik Lengyel elnökség – munkacsoport ülések, SCA, agrárminiszteri Dán elnökség – munkacsoport ülések, SCA, agrárminiszteri Ciprusi elnökség – trilógus az EP-vel, végrehajtási jogszabályok

6 Eltérő adottságú vidéki területek
Némelyik rossz gazdasági helyzetben van; mások jó növekedési/foglalkoz-tatási rátákat mutatnak a városi térségekhez képest Növekedés és foglalkoztatás szempontjából nincs „tipikus vidéki régió”

7 A vidék kihívásai Gazdasági-társadalmi kihívások Környezeti kihívások
Területi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázat- menedzsment Lemaradó vidéki térségek Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Termőtalaj kimerülése Víz-, és levegőminőség Élőhelyek és biodiverzitás Vidéki térségek életképessége Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége Élelmezésbiztonság Szinergia és kiegészítő jelleg az I. pillérrel és a strukturális alapokkal Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához 7 7

8 A vidékfejlesztési politika céljai
Hosszú távú stratégiai célkitűzések Mezőgazdaság versenyképessége Fenntartható természeti erőforrás- gazdálkodás Kiegyensúlyozott területi fejlődés Az Európa 2020 keretében megfogalmazva: Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés N.B. Also to be mentioned: innovation, the environment and climate change are cross-cutting guiding themes. Operatív prioritások vonatkozóan a: beavatkozási területekre; jobb célindikátorokra Minden tagállam/régió alkalmazza ezeket az elveket a vidékfejlesztési programokban 8 8

9 Vidékfejlesztés: EMVA
Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (CSF) – lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg Partnerségi Szerződések – nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb CSF alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA) Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Erőforrás-hat. Előmozdítása, alacsony CO2 kibocsátású és a körny-i kihívásokra rugalmasan reagáló mg, élip.,erdő tám. Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken Prioritások Vidékfejlesztési Program(ok)

10 A KAP finanszírozása A 2014–2020-as időszakra vonatkozó uniós költségvetésre tett bizottsági javaslatok a KAP-kiadásokat a 2013-as nominálértéken tartják - I. pillér –Közvetlen kifizetések és piaci kiadások - II: pillér – Vidékfejlesztés I. és II. pillér összesen - Élelmiszer-biztonság - Leginkább rászoruló személyek megsegítése - Céltartalék mezőgazdasági válság esetére - Európai Globalizációs Alap - Az élelmiszer-biztonságra, a biológiai alapú gazdaságra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó kutatás és innováció További támogatások összesen A 2014–2020-as időszakra javasolt költségvetés összesen 317,2 milliárd EUR 101,2 milliárd EUR 418,4 milliárd EUR 2,5 milliárd EUR 2,8 milliárd EUR 3,9 milliárd EUR 2,8 milliárd EUR-ig 5,1 milliárd EUR 17,1 milliárd EUR-ig 435,5 milliárd EUR-ig Forrás: „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény, COM(2011) 500 végleges, II. rész.

11 Intézkedések – néhány kulcsterület (1)
Tudástranszfer Szakmai képzés, tanácsadó szolgálat, új technológiák bemutatása Együttműködés: technológiai Technológia-, eljárás-, termékfejlesztés/alkalmazás Együttműködés: gazdasági Pl. rövid ellátó láncok, erőforrás-megosztás Együttműködés: környezeti Jobb eredmények érdekében közös cselekvés (pl. nagyobb területek, nagyobb projektek)

12 Intézkedések – néhány kulcsterület (2)
Vállalkozásfejlesztés − Fiatal gazdák bevonása Kockázatkezelés Új intézkedésrendszer Leader Alulról induló kezdeményezések és a stratégiai szemlélet erősítése Lehetőség a más alapokból történő közös finanszírozásra (Strukturális Alapok)

13 Intézkedések 15. cikk Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek
16. cikk Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 17. cikk A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei 18. cikk Beruházások tárgyi eszközökbe 19. cikk A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése 20. cikk A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése 21. cikk Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben 22. cikk Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások 23. cikk Erdősítés és fásítás 24. cikk Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 25. cikk Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása 26. cikk Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 27. cikk Új erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások

14 Intézkedések 28. cikk Termelői csoportok létrehozása
29. cikk Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek 30. cikk Ökológiai termelés 31. cikk Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 32. cikk A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 33. cikk A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése 34. cikk Állatjólét 35. cikk Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem 37. cikk Kockázatkezelés 38. cikk Termény-, állat- és növénybiztosítás 39. cikk Állat- és növénybetegségek, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok 40. cikk Jövedelemstabilizáló eszköz

15 EMVA források Pénzügyi szabályok tekintetében a források és azok szétosztása esetében éves lebontás lesz az MFF-fel (többéves pénzügyi keret) összhangban. EMVA társfinanszírozási arányok: kevésbé fejlett régióban 85%, minden más régióban 50%, a minimum EMVA társfinanszírozás 20%, az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%. TS keret – 4% Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében. Pillérek közötti rugalmasság: I. pillér éves pénzügyi borítékjából 10%-a átcsoportosítható a II. pillérbe EU-27 átlag 90%-a alatti országok számára a as vidékfejlesztési programozási időszak pénzügyi borítékának 5%-a átcsoportosítható az I. pillérbe

16 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (1)
Az EU Alapok közös keretrendszere – egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása Közös Stratégiai Keretrendszer (ernyőrendelet) és Partnerségi Szerződés Mérföldköveken alapuló teljesítményértékelés és előzetes feltételek Különböző uniós alapok programjainak összehangolása A tagállam és a Bizottság Partnerségi Szerződést köt, amelyet a tagállam készít el a Bizottsággal együttműködve. A Partnerségi Szerződés valamennyi támogatást magába foglalja (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA (volt EHA)).

17 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (2)
A korábbi ÚMVP-ben ismert és alkalmazott tengelyek megszűnnek. Egy intézkedés lista lesz, amelyből intézkedések kombinációját kell kiválasztani az EU prioritásainak elérése érdekében. Ökogazdálkodás külön az AKG-tól együttműködést elősegítő intézkedés megerősített formában, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót természeti hátránnyal érintett területek lehatárolása

18 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (3)
LEADER koncepció kiterjesztése és megerősítése – nyitás a strukturális alapok felé Különböző alapok forrásainak felhasználása a helyi akciócsoportok által Több alap esetén: vezető alap (működési költség finanszírozása) EMVA források 5%-a kötelező

19 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (4)
Tematikus alprogramok lehetősége a vidékfejlesztési programban az alábbi területeken: fiatal gazdák, kis gazdaságok, hegyvidéki területek, rövid értékesítési láncok Opcionális A tematikus alprogramokra magasabb társfinanszírozás adható, de legfeljebb 90%.

20 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (5)
Innováció átfogó célkitűzés lesz Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek. Feladata: a) információnyújtás kulcsszereplőknek; b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében; c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése; d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat; e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt. Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

21 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (6)
A KAP I. pillérben a közvetlen támogatásoknál bevezetett támogatási felső határ alkalmazása miatt felszabadult forrásokat a mezőgazdasági termelők által megvalósított innovációs projektek finanszírozására kell elkülöníteni. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) fogalma megszűnik és helyette a hátrányos természeti adottsággal érintett területek (HTAT) új lehatárolása lesz. A területek lehatárolására 8 biofizikai kritérium alkalmazható. Jelenleg a finomhangolás folyamatában vannak a tagállamok.

22 Főbb változások 2007-2013 időszakhoz képest (7)
Új elem a kockázatkezelési eszköz bevezetése, termény-, állat- és növénybiztosítás, állat- és növénybetegségek és környezeti károk kölcsönös pénzügyi alapja, újonnan bevezetendő jövedelem stabilizációs eszköz A teljes EMVA keret 5%-ának teljesítmény tartalékként való elkülönítése programonként. Abban az esetben osztható ki, ha a Partnerségi Szerződésben vállalt, egyes uniós prioritásokhoz kapcsolódó mérföldkövek nem teljesülnek. Felülvizsgálat 2017-ben és 2019-ben.

23 Egyszerűsítések 2007-2013 időszakhoz képest
Nem lesznek tengelyek Intézkedések csoportosítva lesznek beavatkozási terület szerint Képzési intézkedésnél a támogatást a képző szerv kapja Állatjóléti intézkedésnél akár éves kötelezettségvállalás AKG, öko-gazdálkodás – 5-7 év után kötelezettségvállalás éves meghosszabbítása Az első éves jelentést csak 2016-ban kell készíteni Nem lesz félidei értékelés Helyszíni ellenőrzések számának csökkentése

24 Köszönöm a figyelmet! Bővebb információ: A KAP 2013-at követően
„A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közlemény Hatásvizsgálat Jogalkotási javaslatok