A neveltségi szint mérése

Az előadások a következő témára: "A neveltségi szint mérése"— Előadás másolata:

1 A neveltségi szint mérése
2005.

2 Mire jó a neveltség mérése?
Eredményesség és hatékonyság Pedagógiai hozzáadott érték Intézmények összevetése

3 A neveltség mérésének problémái
Az iskolák PP sajátosságai Az iskolák választott értékeinek operacionalizálása nevelési koncepció nevelési – oktatási célok tanári és tanulói tevékenységek értékelési szempontok A mérőeszköz használhatósága

4 Mérőeszköz (SZITA) Szociológiai mutatók (SZ) Intézményi kérdőív (I)
Tanulói kérdőív (T) Attitűd (A)

5 Lehetséges modell- lehetőség modell
Tevékenység Karitativitás Értékek védelme Fegyelmezettség Művelődés Esztétikum Életmód

6 Egy példa (diagnosztikus – formatív – szummatív)
Gyakoriság – 2 évente (4.o.-6.o.-8.o.) (diagnosztikus – formatív – szummatív) A vizsgált intézmények köre: 17 iskola 39 osztálya (4.o.) – kerület A résztvevők száma: 775 általános iskolás

7 1. Szellemi-, fizikai-, közéleti tevékenység
Értelmes feladat Mindenki számára legyen sikert jelentő feladat Együttműködés szerepe Szellemi, fizikai vagy közéleti munka Ami a szellemi, fizikai vagy közéleti munkát illeti, ebben az esetben maga a munka, és nem annak valamely változata a fontos. A munka közösség- és társadalomfejlesztő funkciója egyértelmű. Világszerte tapasztalható, hogy ha valamely állam nem képes bekapcsolni állampolgárainak munkavégző képességét a társadalmi termelés folyamatába, vagyis, ha megnövekszik a munkanélküliség, annak az országnak a gazdasági, de kulturális és egyéb területeken is leáll vagy lelassul a fejlődése, pangó periódus áll be. Ezért minden állam vezetése törekszik ennek a helyzetnek a megelőzésére. Amennyiben sikerül a munkanélküliség visszaszorítása, remélhető a társadalom fejlődési folyamatainak felgyorsulása is. Mindezzel azonban csak a munka társadalmi jelentőségét érintettük. Tudnunk kell ugyanakkor, hogy a munka az egyén szempontjából is rendkívüli fontosságú, s így az egyéneken keresztül, közvetve is hatással van a társadalmi folyamatokra. A munka jelentősége az individuum vonatkozásában abban áll, hogy stabilizálja az életvezetést, vagyis nem engedi destruktív irányba elfordulni. Egyértelműen igazolja ezt az a tény, hogy abban az országban vagy országon belüli régióban, ahol megnövekszik a munkanélküliség, ezzel együtt növekszik a kriminalitás is. A kriminalitás növekedésének természetesen gazdasági okai is vannak. Emellett azonban szerepet játszik ebben a vonatkozásban egy olyan pedagógiai törvényszerűség is, amit a következőképpen lehet megfogalmazni: ha az egyén számára nem áll rendelkezésre konstruktív tevékenységi lehetőség (munka), akkor aktivitási szükségletét destruktív módon fogja érvényesíteni. Más szavakkal ez az összefüggés úgy írható le, hogy a tétlenség stimulálja a destruktivitást. Mindezt jól alátámasztják az unatkozó gyerekek magatartási jellegzetességei. Az unatkozó gyerek ugyanis előbb-utóbb veszélyessé válik környezete, de önmaga számára is, mert az unatkozás törvényszerűen destruktív akciókban kerül levezetésre. Természetes az eddigiek alapján az a törekvés, amely a nevelés keretében a munka mint tevékenységforma megerősítésére irányul. Ez a törekvés részben a szelektív hatásrendszer célirányos működtetésével érvényesíthető. Emellett azonban nélkülözhetetlen a gyerekek permanens ellátása felelős feladatokkal. A folyamatos feladatvégzés a gyereket hozzászoktatja ahhoz, hogy ne unatkozzék, hanem a rendelkezésére álló időkereteket konstruktív tevékenységgel töltse ki, s önállóan keressen a maga számára értelmes feladatokat, tevékenységi lehetőséget. Mindez azt jelenti, hogy az illető gyerek szociálisan érettebbé válik, ami a számára permanensen biztosított feladatrendszernek köszönhető mindenekelőtt. Ez az összefüggés röviden úgy is megfogalmazható, hogy felelős feladatok nélkül nincs szociális érés.

8 Önkormányzati tevékenység
hagyományos gyakorlat Egyszemélyes megbízás rendszere Az önkormányzati tevékenységek hagyományos megszervezésére az egyszemélyes megbízatási forma jellemző. Ebben az esetben az történik, hogy egy-egy tanulót hozunk kapcsolatba önkormányzati feladattal, annak elvégzéséért felelőssé tesszük formailag, gyakran oly módon, hogy megválasztják őt, vagy kinevezik az adott tisztségre. Itt tehát szoros kapcsolat létesül a tanuló és a feladat között, amely kapcsolatrendszerből nem lehet a felelősségre vonás veszélye nélkül kilépni. Hátránya, hogy az önkormányzati feladat ellátása ez esetben egyéni munkaformában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a tanulók esetenként társaiktól elkülönülten tevékenykedhetnek, míg a többség eltávolodik az önkormányzat feladatoktól Ezen túl az egyoldalú gyakorlás veszélye is fennáll, azaz 1-1 gyerek vagy csak irányítói vagy csak végrehajtói magatartás- és tevékenységformákat gyakorol.

9 Önkormányzati tevékenység
demokratikusabb gyakorlat Munkacsoport - modell Lehetőséget kell teremteni minden tanuló számára, hogy bekapcsolódhassanak a kortársi interakciós folyamatokba, ami mindenekelőtt plenáris viták és kölcsönös, plenáris értékelési akciók szervezésével érhető el. A felsoroltakkal azonos nagyságrendű iskolai szintű teendő a tevékenységrendszer speciális elvek szerinti szervezése. A tanulók tevékenységét célszerű a következő normák alapján szervezni, illetve olyan szervezeti formákat alkalmazni, amelyek az alábbi kívánalmaknak megfelelnek: az alkalmazott tevékenységszervezési modell garantáltan hozzon minden tanulót kapcsolatba a feladattal, ne engedje, hogy a feladatrendszer bármely tanulói réteg monopóliumává váljék; az alkalmazott szervezeti forma biztosítsa, hogy egyetlen tanuló se léphessen ki következmények nélkül a tevékenységi folyamatból, illetve ne imitálhassa a tevékenységet a tényleges részvétel helyett; végül, de nem utolsósorban a preferált szervezeti formának pedagógiailag célirányos kölcsönhatásokat kell indukálnia a tevékenységet végző tanulók között. A fenti elvek alkalmazása olyan módon történhet, hogy a tanulmányi tevékenység keretében csökkentjük a frontális munkaforma dominanciáját a csoport-, a páros- és az individuális munkaforma javára, az önkormányzati, az önkiszolgáló és a kulturális tevékenység keretében pedig az egyszemélyi megbízatási modellt a lehető leggyakrabban a munkacsoport-modellel váltjuk fel.

10 A vizsgálat témakörei Közösségi aktivitás - iskola - közéleti munka,
jogismeret, tevékenységekben való részvétel

11 Kérdés típusok Sorold fel a legfontosabb jogaidat az iskolában!
Lehetőségem van beleszólni az iskolai döntésekbe. Ismered diákönkormányzatod elnökét? Milyen rendszeres feladatod / tisztséged van? Nevezd meg milyen szakkörre jársz? Sorold fel milyen iskolai versenyen vettél részt?

12 Néhány eredmény 1. Sorold fel a jogaidat! 884 – kötelesség
417 – szükséglet 268 – valós jog

13 Néhány eredmény 2. „Jogom az iskolában….” TILOS rohangálni 53 fő
TILOS verekedni fő TILOS beszélgetni fő TILOS szemetelni fő TILOS feleselni a tanárral fő TILOS csúnyán beszélni fő TILOS összesen fő

14 A tanulók rendszeres tisztségei
Néhány eredmény 3. A tanulók rendszeres tisztségei 321 – hetes 259 – társak ellenőrzése 198 – társak kiszolgálása

15 Összegzés Az intézmények számára átgondolandó:
az iskolán belüli különbségek hátterének feltárása, fejlesztési terv készítése, célzott programok, fejlesztési folyamatok indítása, a folyamat értékelése, újabb területek vizsgálata.