Víz és talajvíz védelem ( )

Az előadások a következő témára: "Víz és talajvíz védelem ( )"— Előadás másolata:

1 Víz és talajvíz védelem (2006.03.30.)
Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi adjunktus PTE-PMMFK Környezetmérnöki Tanszék

2 1. Magyarország víz-gazdálkodása:
1.1. Vizeink felosztása: - Felszíni vizek folyó vizek: álló vizek: - nagy tavaink - kisebb tavaink - tározók - holtágak - bányatavak - Felszín alatti vizek talajvizek rétegvizek karsztvizek termálvizek

3 1.2. Víz-gazdálkodás 1.2.1. Vízkészlet gazdálkodás
vizeink mennyiségi jellemzőinek vizsgálata - térbeli és időbeli eloszlásának számba vétele - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása Vízminőség-védelem vízminőségi jellemzők térbeli és időbeli vizsgálata - elemzése - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása

4 1.3. Hazánk vízkészlet-gazdálkodása:
1.3.1.Felszíni vizeink:

5 Az éves párolgás adatok időbeli alakulása:
Az országba befolyó és elfolyó vízmennyiségek időbeli alakulása:

6 Álló vizeink: Balaton: 600 km2 felületű, 2 milliárd m3 víztömeg, 235 km partvonal Főbb hasznosítások: - vízgyűjtőn folytatott ipari és mezőgazdasági tevékenység - ország legjelentősebb üdülő helye - ökológiai értékek védelme Velencei-tó: 25 km2 felületű, 21 millió m3 víztömeg, 28,5 km partvonal - fontos madár rezervátum, fontos ökológiai élőhely - közkedvelt üdülőhely

7 Fertő-tó: 309 km2 területű, 413 millió m3 víztömeg
- mindkét oldalon nemzeti parkok - üdülés-rekreáció Egyéb állóvizeink összes felülete: 80 km2 Holtágaink: 180 db 5 ha-nál nagyobb területű - rekreáció - árvíz és belvíz védelem - komoly ökológiai potenciál - halászat

8 Tározóink: Rendszerint fő stratégiai céllal épülnek (vízellátás, öntözés, árvíz-csökkentés, kis-vízhozam szabályozás, vész-tározás, energia termelés) Másodlagosak az ökológiai és rekreációs célok. Bányatavak: általában nagy mélységű tavak, javarészt gazdasági, tulajdonjogi és műszaki rendezetlenség jellemzi őket

9 1.2.2. Felszín alatti vizeink
Felszín alatti vízkivételek: - ivó vízigény 90%-a felszín alatti vízbázisokból oldható meg. - Kiépített vízkivételi kapacitás: 4,5 millió m3/nap - Jelenlegi vízkivételi kapacitás: 3,0 millió m3/nap - Vízfogyasztás alakulása

10 Felszín alatti vízkivételek megoszlásának alakulása:

11 Felszín alatti vízkészleteink területi eloszlása:

12 Parti szűrésű vizeink:
Redelkezésre álló becsült vízkészlet: 3,6 millió m3/év A jelenlegi vízkivétel ennek kb. 1/3-a

13 Talajvizeink: Becsült öntöző és egyéb vízkivételi kapacitás: 3 millió m3/nap Szintje folyamatosan csökken! Különösen a Duna-Tisza közén, és az ország NY-i részén! Rétegvizek: Vízkivétel 1,9 millió m3/napról 1,5 millió m3/napra csökkent. Vízszint és nyomáscsökkenés leállt!?? Karsztvizek: Becsült vízkivételi kapacitás 1,1 millió m3/nap. Jelenlegi kivétel 0,95 millió m3/nap. A drasztikus vízszintcsökkenés meggállt!

14 Hévizeink: Jelentős mennyiségben rendelkezésre áll, azonban utánpótlódása lassú - körültekintően kell megoldani a hasznosítást! Hasznosítási igények: - gyógyászat - rekreáció - hőhasznosítás

15 1.3.2. VÍZMINŐSÉG VÉDELEM Felszíni vizeink minősége:
Felszíni vizeink terhelésének időbeli alakulása

16 Felszíni vizeink: - 5% “megfelelő” minőségű - 90% “megfelelő” minőségűvé tehető elfogadható mértékű ráfordítással Folyó vizeink: Folyóvizeink minősége alapvetően a felsőbb szakaszok országainak intézkedéseitől függ. Hazánkban általában tovább romlik a vízminőség! Dráva és Rába kiemelt fontossága!

17 Folyóvizeink minőségének időbeni alakulása:
További feladatok!

18 Állóvizeink minősége:
Magas fokú eutrofizáció! Balaton: - vízminőség javulás a 80-as évek közepétől - vízhiány-ökológiai viszonyok-vízminőség? - további intézkedések Velencei-tó: - alapvető vízhiány és előrehaladott eutrofizációs szint - vízminőségi következmények

19 Fertő-tó: - Legsűrgősebb intézkedés a teljes körű csatornázottság elérése a vízgyűjtőn! - Nemzeti parkok vízminőség védelmi szerepe Holtágaink: - Az ökológiai értékek eddigi teljes mértékű elhanyagoltsága - Környezet és vízvédelem teljes hiánya - Hasznosítási célok és ökológiai értékek összehangolása!!!!!!

20 Tározóink: Vízminőséget a fő stratégiai cél határozza meg! Mesterséges ökológiai rendszerek jelentősége! Bányatavaink: Eredeti vízminőségük kifogástalan! Tulajdoni és jogi viszonyok rendezése! Hasznosítási célok és vízminőségi értékek összhangba hozása - infrastruiktúra kialakítása!

21 Felszín alatti vizeink minősége
Talajvizek: teljes talajvízkészletünk nagymértkben szennyezett Rétegvizek: egyes rétegízeink is már sérültek Parti-szűrésű vízbázisok: fokozott érzékenység! Karsztvizeink: bányaművelés és rekultiváció Feladatok: vízbázis-védelem, felborult vízháztratási viszonyok helyreállítása (pl. Duna-Tisza köze)

22 Vízenergia-termelés és vízvédelem viszonya
Megújuló energia Új életterek Környezeti károk az építés során Alvizi életterekre gyakorolt ökológiai hatások

23 EU-vízkeretirányelve (2000/60/EC (X.23.))
Irányelv főbb elvi céljai: - Keretet adjon az Úniós tagországok vízvédelmi tevékenységének - A vízkészletek további minőségromlásának megakadályozása - javulás elősegítése - Vízi-környezet terhelés csökkentésésnek elősegítése

24 Jelentőssége: - Nemzetközi vízgyűjtők kijelölése - vízgyűjtőben gondolkodás Környezeti célok: Felszíni vizek: 15 éven belül el kell érni a felszíni vizek “jó állapotát”! Felszín alatti vizek: - vízminőség javítás - helyreállítás - kitermelés és utánpótlódás egyensúlyának (vízháztartás) helyreállítása

25 A felszíni víz jó állapota:
“ egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. (2000/60/EC (X.23.)”

26 A vízkeretirányelv bevezetésének főbb lépései a 2329/2001 Korm. r
A vízkeretirányelv bevezetésének főbb lépései a 2329/2001 Korm. r. melléklete alapján: Jogharmonizáció (2003) Kompetens hatóság kijelölése (2002) Tipológia kijelölése Víztestek kijelölése és besorolása Védett területek nyílvántartási rendszere (2004) Referencia állapot, referencia tereületek és indikátor paraméterek megh. A felszíni és felszín alatti víztesetek jellemzése Terhelések és hatások elemzése (2004) Monitoring tervezése és beindítása (2006) Környezeti célkitűzések meghatásozása Interkalibráció Vízgazdálkodási tervek készítése (2009) és megvalósítása (2012) Az eredményes GIS megjelenítése Jelentési kötelezettség az EU-nak Felszíni vizek jó állapotának elérése (2015)

27 Hazai szabályozás (főbb rendeletek):
Keret-szabályozás: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Felszíni vízek védelme: - 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről - 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól

28 - 204/2001. (X.26.) Kor. rendelet a csatornabírságról
- 7/2002. (III.1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól

29 Felszín alatti vizek védelme:
- 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről - 33/2000 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES FELADATOKRÓL - területek érzékenységi besorolása - bejelentési kötelezettséggel járó tevékenységek listája - kockázatos anyagok jegyzéke - bejelentés módjának rögzítése

30 - 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről (kizárólag veszélyes anyagok határértékei) - 8002/2000. (K. Ért. 6.) KöM Tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel előírt adatlap közzétételéről - 49/2001. (II.28.) KöM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről - 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

31 Újabb hazai víz és felszín alatti víz védelmi rendeletek:
208/2003.(XII.10.) Korm. r. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 30/2001.(IV.3.) Korm. rendelet módosításáról 271/2003.(XII.24.) Korm. r. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet módosításáról 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

32 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásárólszempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelméről 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

33 Az élővízi határértékek módosulása az elmúlt 4 évben:
3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról 9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

34 Ajánlott szakirodalom:
Katona Emil (szerk): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. AQUA Kiadó, Budapest 1989. Kardos Mária (szerk):Kézikönyv a vízgazdálkodás környezeti tervezéséhez és szabályozásához. I-IV. kötetek. KGI, Budapest 1997. Somlyódy László (szerk): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest, 2002 (jogszabályok és EU vízkeretirányelv) Hazai reneletek: vagy Comlex. CD-jogtár

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!