Az egészségügy átalakításának programja

Az előadások a következő témára: "Az egészségügy átalakításának programja"— Előadás másolata:

1 Az egészségügy átalakításának programja

2 A változás kényszere Egészségügyi rendszerünk keretei 1989 és 1993 között alakultak ki, azóta érdemi változás nem történt. A jelen helyzettel mindenki elégedetlen: a beteg az ellátás minősége és attitűdje miatt a szolgáltatók („alulfinanszírozottság”, presztízs-vesztés) a politika: rossz eredmény és hatékonyság (az egészségi állapot mutatói), folyamatos hiánygyár, a költségvetés réme, folyamatos konfliktusok, a gyors siker kizárt…

3 Attól, hogy közhely, még igaz
A szerkezet nem igazodott megfelelően a szükségletekhez, technológiai fejlődésekhez, lakossági igényekhez. A jelen szerkezet nemcsak nem igazságos, de nem is fenntartható, mert: nem finanszírozható, a munkaidő normatívák alapján szakképzett munkaerővel sem ellátható, tehát az ellátás szakmai színvonala ebben a szerkezetben nem biztosítható. Az érdemi változás elkerülhetetlen.

4 A problémák a számok nyelvén I.
Egészségi állapot, - demográfia

5 A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban
60 65 70 75 80 1970 1980 1990 2000 2010 Magyarország Régi EU- tagok Új EU- tagok Forrás: WHO EUR

6 Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása

7 A kormegoszlás változása
Az ábra a korstuktúra változását mutatja. 100 év alatt a természeti népekre jellemző fenyőfa alak helyett Magyarországon is az elöregedő társadalmakra jellemző korfa alakult ki. A születési és halálozási adatok ismeretében prognosztizálható a lakosság további elöregedése, mert bár igen magas a halálozások száma és kirívóan magas az idő előtti halálozások száma, a születések száma tartósan olyan alacsony, alacsony, hogy még a magas halálozás ellenére sem képes pótolni a középkorú népesség extrém fogyását. Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek

8 A magyar népesség várható korösszetétele 1995-2050 között
*:alapváltozat Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében között

9 A 100.000 főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből, 2004.
Mindkét nem *: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre Forrás: ESKI IMEA

10 Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggései
A keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozási arányszámok, éves népességre Nők Forrás: Iskolázottság és halandóság Kovács Katalin és Hablicsek László tanulmánya

11 A problémák a számok nyelvén II.
Szerkezet és működés

12 Aktív kórházi ágyak 100.000 lakosra
Forrás: WHO HFA Database

13 Aktív kórházi esetek 100 lakosra
Forrás: WHO HFA Database

14 Aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma 10.000 lakosra

15 Budapest Lakosságszám: 1.698.106 fő (KSH 2006.01.01.)
Terület: 525,1km2 (KSH ) Kórházak száma 49 Kórházi ellátást nyújtó telephelyek száma: 91 Egy kórházi telephelyre jutó km2: 5,77 km2/kórházi telephely. (ilyen sűrűség mellett még helyen lenne szükség kórházra az országban…)

16 Egymillió főre jutó röntgenkészülékek száma (2003)

17 A császármetszések aránya az egyes megyék kórházaiban
2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján

18 A mandulaműtétek aránya a 14 év alatti gyermekek között
2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján A betegek lakóhelye szerint

19 A vakbélműtétek gyakorisága az egyes megyékben
2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján

20 Szívinfarktust (AMI) követő 30 napos halálozási ráta
Ellátott infarktusok száma 0-99 300- Ellátottak halálozása  23,8% 18,0% 14,2%

21 Orvosok, fogorvosok életkori megoszlása

22 A problémák a számok nyelvén
Finanszírozás

23 Az egészségügyi közkiadások aránya megfelel fejlettségi szintünknek

24 Az egészségügyi kiadások egyre kisebb részét fedezik a járulékbevételek

25 A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint
Forrás: KSH A munkaerő-felmérés idősorai,

26 A természetbeni ellátások kiadásai, 2005. (millió Ft)
Megjegyzések: (1): Háziorvosi ellátás, védőnői ellátás és fogászati ellátás

27 Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei 2004.
Forrás: ESKI IMEA Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, 2004. *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint

28 A gyógyszerpiac alakulása 1990 – 2000 között
Forrás: OGYI

29 Gyógyszerkiadások aránya az egészségügyi közkiadások százalékában az OECD tagállamaiban

30 Az egy főre jutó éves gyógyszerfogyasztás dobozban (2004)
Forrás: OECD

31 Peremfeltételek

32 Az egészségügy alapproblémája
Az egészségügy jellemző, meghatározó és súlyosbodó problémája a forráshiány. A forráshiány a rendszer lényegéből fakadó probléma, tehát nem átmeneti, nem helyi probléma, és később sem oldódik. A forráshiány ma már nemcsak a pénzeszközök szűkösségét jelenti, de a humánerőforrás hiány is tartós és növekvő.

33 Világ-tendenciák I. Az egészségügyi szolgáltatások „szokásos” szintje és hozzáférése nem finanszírozható technológia-követően. A világon mindenütt alkalmazzák a költség-kontroll ismertebb eszközeit: a kapacitások korlátozása, szolgáltatások adagolása, az ellátási csomag szűkítő pontosítása, a szolgáltatók költségérzékenysége, a betegek költségérzékenysége (co-payment).

34 Világ-tendenciák II. A fenti technikákat általában vegyesen alkalmazzák (a négyből legalább kettőt). Ahol szigorúbb a szolgáltatás adagolása, ott általában alacsonyabb a pénzügyi érdekeltség alkalmazása, és fordítva. A régi EU- tagállamok közül csupán az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Spanyolországban nincs co-payment.

35 2006 – az egészségügyi reformok éve
Történelmi előrelépések a régóta halogatott egészségügyi reformok területén: A „Zöld Könyv” társadalmi vitájával a tabutémák ledöntése, a változások társadalmi elfogadottságának megalapozása; Az érdemi változásokat elindító törvények benyújtása a Parlament elé; A biztosítási reform kiteljesítésének szakmai és technikai megalapozása.

36 A magyarországi helyzet
Az egészségügyi ellátás igénybevétele nemzetközi mércével mérve is magas, torz, kórházközpontú a szerkezet, az igénybevétel szabados (puha beutalási korlátok, bizonytalan indikációk), az egészségügyi szolgáltatások alulértékeltek, alacsony a költség-tudatosság, magas az ingyenességből fakadó „moral hazard”, meghatározó a paraszolvencia jelentősége, az elszámolások általánosan „kozmetikázottak” a konvergencia-kritériumok miatt a kassza bejárása a költségvetésre nem tartható tovább.

37 Itt és most – ami a 2006-ban meghozott törvényekből következik

38 Az EüM által a kormányzati ciklus első félévében benyújtott törvényjavaslatok I.
Megteremtik az egészségügy biztosítási alapra helyezésének feltételeit, átalakítják, igazságosabbá és a szükséglethez igazodóvá teszik az ellátórendszer szerkezetét, és ezzel magalapozzák a fenntartható fejlődést, a felügyelet létrehozásával megteremtik az egészségbiztosítás forrásainak és a szolgáltatások minőségének kontrollját, szabályozzák az ellátási csomagokat, azaz számonkérhetővé teszik a biztosítás tartalmát, megteremtik az igénybevevők költségérzékenységét a szolgáltatások és a gyógyszerek tekintetében,

39 Az EüM által a kormányzati ciklus első félévében benyújtott törvényjavaslatok II.
Tarthatóvá teszik a gyógyszerkasszát, ezáltal megszűnik a költségvetés fenyegetettsége, igazságosabban osztják el a gyógyszerkiadások terheit a gyógyszerpiac szereplői között, javítják a gyógyszerhez való hozzáférést, és érvényesítik a verseny árcsökkentő hatását. Mindezzel megteremtik egy új egészségügy alapját.

40 Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása
A Felügyelet ellenőrzi a befizetések teljesülését, a járulék-forintjaink felhasználásának szabályosságát és hatékonyságát, és őrködik a szolgáltatások minősége felett. Az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló kormányhivatal. A Felügyelet hatásköre kiterjed az egészségbiztosítási rendszer egészére, azaz a – kötelező és önkéntes – egészségbiztosítási szektorra. Az alapító okirat elkészült…

41 A biztosítási csomagok meghatározása
Alapelv: a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésével három csomag kialakítása: Alapcsomag: minden jogszerűen Magyarországon tartózkodó személynek jár biztosítási jogviszonytól függetlenül. Biztosítási csomag: az az ellátási kör, amit a biztosítottak térítésmentesen vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe. Kiegészítő csomag: az önkéntes díjfizetés, biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatások.

42 Az egészségügyi szolgáltatások
és finanszírozásuk egyén Gyógyüdülés F i n a n s z í r o z ó Gyógyító – megelőző ellátások közösség állam életmentés S z o l g á l t a t á s i s p e k t r u m kényelmi

43 Az alapcsomag Azokat az ellátásokat foglalja magába, amiket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak minősül-e. Fő célok: az élet védelme, a közösségi érdekek érvényesítése Ide tartozik: életmentő beavatkozások (közvetlen életveszélyt elhárító beavatkozások), a közegészségügyi és járványügyi ellátások nyújtása (állami érdek és kötelezettség), anya és csecsemővédelem.

44 A biztosítási csomag A betegségek gyógyításához szükséges ellátásokat tartalmazza, de megadott tartalommal és meghatározott igénybevételi rend mellett. E csomag szolgáltatásait járulékfizetés esetén vehetik igénybe a rászorulók, jelképes önrész megfizetése (vizitdíj, napidíj) mellett. Akik járulékfizetésre kötelezettek, de e kötelességüknek nem tettek eleget, a biztosítási csomag szolgáltatásait meg kell fizetniük.

45 A térítésköteles csomag
Alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást, és nem egészséget vásárolunk. Ez a csomag tartalmazza: a biztosítási csomagban nem finanszírozott szolgáltatásokat vagy kockázatokat különböző alkalmassági vizsgálatok, esztétikai sebészet, a hivatásos sportolók sport célú ellátásai, és extrém sportok nem kötelező védőoltások, detoxikálás, a finanszírozási és szakmai protokollban foglaltaktól eltérően igénybe vett ellátásokat, a kényelmi többletszolgáltatásokat (külön szoba, külön étkezés stb.) a biztosítóval szerződésben nem álló szolgáltatók ellátásait.

46 A csomagok járulék III.-as csomag II.-es csomag I.-es csomag
Magánfinanszírozásból fizetett ellátások Önkéntes biztosítás/ Háztartások kiadásai III.-as csomag Választott többlet-szolgáltatás A kötelező biztosítás által fizetett ellátások Co-payment járulék Kötelező önrész Az állam által fizetett ellátások II.-es csomag Életvédelem Előzetes fedezetvizsgálat nélkül mindenkinek nyújtandó Végső teherviselő a költségvetés Adó/költségvetés I.-es csomag Közösségi érdekből nyújtott szolgáltatások: Közegészségügy, járványügy Kiemelt területek (anya- és csecsemővédelem)

47 Az önrészfizetés bevezetése
Célok a beteg költségérzékeny szolgáltatásvásárlóvá válik, csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, ezzel nő az ellátás hatékonysága, több pénz kerül az egészségügybe, mert a díj a szolgáltatónál marad, csökken a hálapénz szerepe, miután a szolgáltatás elszámolása számlaadáshoz kötött, javul az elszámolási morál, javul a betegek költség-tudatossága. Egyszerűsített technikák, a részletek kidolgozására miniszteri biztos van kijelölve.

48 Mentességek Kb. 4 millióan részben vagy egészben mentesülnek a vizitdíj-fizetési kötelezettség alól. Nem kell fizetni a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok esetén, valamint a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása, és szülészeti ellátás esetében. Mentesség jár a 18 év alatti gyermekeknek és fiataloknak. Mentesség a tartós gyógykezelésre szorulóknak is jár: nem kell fizetni többek között a dialízis kezelésben, onkológiai ellátásban és a kúraszerű ellátásban részesülőknek. Nem kell vizitdíjat fizetni a hajléktalanoknak sem.

49 A Gyógyszer-gazdaságossági törvény
A törvény lényege: a gyógyszerpiac összes szereplője felelősségének meghatározása a gyógyszerkassza betartásában (Együtt sírunk, együtt nevetünk” elv) gyártók és forgalmazók: kötelező árengedmény és többlet-befizetés a kasszatúllépés esetében, a promóció korlátozása, orvosok: a költség-hatékony gyógyszerfelírás támogatása számítógépes rendszerrel, érdekeltségi rendszer: a túlköltés visszaterhelése a betegek: minden gyógyszer esetében fizetni kell egy minimális díjat.

50 Gyógyszerpiac: a biztosítói szerep változása
Megváltoznak a gyógyszer-befogadási és támogatási szabályok: a referencia áron alapuló folyamatos fixesítés bevezetése, a támogatott gyógyszerkör folyamatos teljes felülvizsgálata és a támogatás megvonás szabályainak megkönnyítése, a gyártói árajánlatok nyilvános (pl. interneten történő) versenyeztetése, az olcsó generikus készítmények befogadásának könnyítése, a támogatásba való befogadás eljárási határidejének megváltoztatása, szigorodik az ellenőrzés: olyan ellenőrző rendszert hozunk létre, amely alkalmas a betegellátás színvonalának javítására, az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelésére, támogatására és alakítására.

51 Gyógyszerpiac: a gyógyszerforgalmazás megkönnyítése
A cél: a gyógyszerellátás biztonságának megőrzése mellett a gyógyszertár-alapítás megkönnyítése, a betegek gyógyszerhez jutásának megkönnyítése, a patikák működési biztonságának garantálása ellátási érdekből, a verseny miatt árcsökkentés elérése. Ezért a gyógyszertár-alapítási korlátokat oldottuk, előnyben részesítjük a többletszolgáltatást vállalókat, szolidaritási alapot hoztunk létre a patikák jövedelmének kiegyenlítése érdekében, lehetővé tesszük egyes gyógyszerek patikán kívüli forgalmazását.

52 Elszámolási bizonylat
A vizitdíj bevezetésével párhuzamosan kötelezővé válik a teljesítésigazolással egybekötött tájékoztató számlaadás is. A beteg magyar nyelvű elszámolási nyilatkozatot kap kézhez. Ez alapján ellenőrizni tudja, hogy a szolgáltató milyen beavatkozást, kezelést kíván a biztosító felé elszámolni, és ezért milyen összeget igényel. A készpénzforgalom (vizitdíj, napidíj) megjelenésével csökken a visszaélések lehetősége. Ha a szolgáltató ellenőrzése során kiderül, hogy a biztosítottal nem írattatta alá az elszámolást, a szolgáltató köteles az ellátás finanszírozási tételének 10 százalékát visszafizetni.

53 A várólista rendszer kialakítása
A szabályozás célja az átláthatóság, a nyilvánosság ellenőrzésének megteremtése, az igazságosság érvényesítése, a bizalom erősítése, a méltányos hozzáférés és forráselosztás a nem sürgős betegellátásban. Ennek eszköze a szabályozott kialakítású és működésű, ellenőrzött és nyilvános várólista rendszer, valamint a Felügyelet létrehozása. Listák: Központi várólista a szerv-specifikus listáknál A kórház által vezetett a helyi listáknál.

54 Az ellátórendszer fejlesztési céljai
Igazságosabb hozzáférés kialakítása (a területi egyenlőtlenségek csökkentése, ellátási standardok meghatározása) Jól szervezett, a progresszivitás elvén álló ellátórendszer kialakítása (szakmai szintek szerint tagolt ellátórendszer, tisztázott kapcsolatok és betegutak) Igazodás a változó szükségletekhez és igényekhez (időskor problémáinak kezelése, a rehabilitáció, az ambuláns és házi ellátások fejlesztése) Rendszerszintű hatékonyság javítása (a tevékenység-tömeg elmozdítása a járóbeteg-ellátás felé) Fenntartható fejlődés megalapozása (hatékony ellátórendszer, humán-erőforrás ellátás biztosíthatósága.

55 Az átalakítás fő eszközei
Az igazságtalan, indokolatlan és fenntarthatatlan kórház-szerkezet és kapacitás átalakítása (törvény, amely átalakítja a kórházi kapacitásokat) A kórházon kívüli ellátások megerősítése: fejlesztési prioritások és források az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével, a finanszírozás megerősítése: alapdíj-emelés a biztonságos fekvőbeteg-ellátásért, szerződési volumenek emelése és díjtétel-emelés a kiterjesztett járóbeteg-ellátásban Humán-erőforrás program a biztonságos ellátásért és az egyéni élethelyzetek kezelhetőségéért. Aktív kommunikáció az átalakítás zökkenőmentes lebonyolításáért.

56 Az átalakítás eredménye
Átalakult kórházi rendszer: Kisebb kapacitás, de jobb minőség, felszereltség (ÚMFT források), finanszírozottság és HR ellátás, igazságosabb, a szükséglethez jobban igazodó kapacitás Megerősödött kórházon kívüli ellátások: Járóbeteg szakellátás: Kistérségi Központok + a kórházi bentfekvés kiváltó ellátások fejlődése Alapellátás: erősebb integrálás az ellátórendszerbe, a kapuőr szerep prevenció megerősödése. Egyensziládságú informatikai fejlesztések révén az ITC előnyök kihasználása.

57 Az új ellátórendszer szerkezete
Kórházak: kiemelt (általános és szak-)kórházak és centrumok: a helyi felelőségen túlnyúló ellátási területtel és ellátási kötelezettséggel, általános kórházak szűkített kompetenciával és elvárásokkal, ápolási és rehabilitációs intézmények. Járóbeteg-ellátás: kistérségi központok egyes kórháztól átvett feladatokkal, diagnosztikai központok, (a lelet utazzon, ne a beteg) feladatában és integráltságában megerősödött alapellátás. Egyenletes hozzáférésű mentés

58 Összegzés Az egészségügyben a szerkezet- és szemléletváltás elkerülhetetlen, mert enélkül nem maradhat működőképes az egészségügy, és nem rendezhető az államháztartás hiánya. Tiszta, ellenőrzött és számonkérhető viszonyok jönnek létre a hálapénzes kiszolgáltatottság és szürkegazdaság helyett.

59 Köszönöm a figyelmet!