LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

Az előadások a következő témára: "LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA"— Előadás másolata:

1 LOKÁLIS ÉS SZISZTÉMÁS IMMUNVÁLASZ ANATÓMIÁJA

2 ANTIGÉNEK KISZŰRÉSE ÉS A LIMFOCITÁK RECIRKULÁCIÓJA
Sejt és antigén találkozását elősegíti: Antigén kiszűrése és összegyűjtése nyirokszervekben, lépben Limfociták állandó „őrjárata”

3 Kiszűrés során antigén útja:
limfatikus kapilláris nyirokér ductus thoracicus(fő nyirokér) véráram nyirokcsomók(nyirokelágazási pontok): vas affaerens vas efferens

4 Antigén kiszűrését segítik:
Nyirokcsomók: itt mutatja be a B-limfocita az antigént a T-sejteknek Peyer-pakkok:másodlagos nyirokszövetek lép APC-i

5 T-sejt recirkuláció: Tímusz
Antigénnel nem találkozik: újra véráramba kerül egy „kör”kb. 1 óra Tímusz véráram(naív=szűz sejtek)membránban CD45RA, illetve L-szelektin adhéziós molekula van HEV(posztkapilláris venula) perifériás nyirokcsomó Antigénnel találkozik : aktiválódik nyirokcsomóban marad vagy effektor sejtté vagy memóriasejtté alakul aktivált formában elhagyja nyirokcsomót

6 Immunválasz a lépben és nyirokcsomóban
Adaptív immunválasz helyszínei limfocita aktiválás B-sejt ellenanyag-termelő plazmasejtté alakul Antigén sorsa függ: kémiai tulajdonságától bejutás módjától milyen citokinek termelődtek hanyadik találkozás az egyeddel

7 T-és B-sejt aktiválás lépben, nyirokcsomóban
Antigén véráramba kerül: központi arteriola lép vörös pulpa limfoid köpeny follikulusai T-limfocita aktiválódik és marginális zónába kerül Antigén nem kerül a véráramba: közeli nyirokcsomóba kerül T-limfociták a parafollikuláris részben osztódnak B-sejt ellenanyagtermelő plazmasejtté érik

8 1 hét után :kialakul a memória T-és B-sejt,ezek antigénfelismerők
IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN: SALT: bőrbe jutó kórokozók elleni védelmet biztosítja -epidermis:-keranociták termelik a citokinint,MHCIIantigén,ko-stimulátor molekulák -Langerhans-sejtek antigén bemutatás CD T-sejtek számára -intraepidermális limfociták T-sejt receptort hordoznak -dermis: limfociták, makrofágok

9 IMMUNVÁLASZ A BŐRBEN DTH:késői típusú hiperszenzitivitású reakció Antigén útja: Langerhans-sejt bekebelezi, és feldolgozza epidermisz nyirokcsomók Parafollikuláris állomány:itt a lang.-sejt bemutatja az antigént A CD4+ T-sejteknek

10 IMMUNVÁLASZ A NYÁLKAHÁRTYÁBAN
MALT =nyálkahártyával asszociált immunrendszer sok limfocita elszórtan:főleg CD 8+ -sejt A nyálkahártya elsődleges fertőzési kapu Különbséget tesz a nem káros hatású és a patogén antigének közt -rövid, helyi imunreakció -mukozális tolerancia:hosszú ideig tartó perifáériás válaszképtelenség

11 PATOGÉNEK:Olyan mikroorganizmusok,melyek kölcsönhatásban állnak szervezetünkkel,és károsítják azt.
Vírusok baktériumok gombák protozoonok férgek Minden patogén antigén,az immunrendszert aktiválja, és fajlagos immunválaszt indukál.

12 Antigénhatás érvényesülése:
Detre László: „antiszomatogén” Azok a struktúrák, melyeket az érett immunrendszer felismer, és immunválaszt illetve toleranciát indukál. Antigénhatás érvényesülése: -APC-k által való feldolgozás után -biológiai, kémiai,fizikai sajátságok -recipiens szervezet

13 AZ ANTIGÉN IMMMUNOLÓGIAI SAJÁTSÁGAI
Immunogenitás:antigén immunválaszt kiváltó képessége(immunogén) Tolerogenitás:immunológiai válaszképtelenséget kiváltó képessége Antigenitás:fajlagos reakcióra tud lépni az ellenanyaggl, immunsejtekkel

14 Antigén két része:-hordozó(karrier)
-haptén v.epitóp (determináns csoport) Haptének: -lineáris determináns:ezek csak denaturált fehérjékben hozzáférhetőek -konformációs determináns:egymástól távol eső szekvenciák alakítják,amelyek feltekeredés után egymás mellé kerülnek - neoantigén determináns:új epitópok megjelenése

15

16

17

18 Egy antigén felületén több epitóp van.
Immunreakciók kiváltásában hordozó és epitóp együttes hatása érvényesül. A jó immunogén: nagy molekulatömegű anyag,~ Da . Haptén: ~ Da, specifikus reakcióképességgel rendelkezik.

19 ANTIGÉNEK KÉMIAI SAJÁTSÁGAI
Antigén lehet: -fehérje -szénhidrát -lipoid anyagok -fémionok -gyógyszerek -szuperantigén Azonos elemekből felépített, de másféle térbeli elrendeződésű polipeptidek eltérő specifitású ellenanyagok képződését váltják ki.(D-aminosav nem antigén.)

20

21 AZ ANTIGÉNEK DÓZISA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK MÓDJA
Immunogenitást befolyásolja: -antigén mennyisége -bejutás helye, módja -hanyadik találkozás az egyeddel - mennyi ideig van jelen -hogyan kerül kapcsolatba az immunrendszer sejtjeivel

22 Adjuváns:azok az anyagok, melyek antigénnel együtt adva,azok hatását fokozzák.
Komplett Freund-adjuváns:olajfázisban elölt mycobaktériumok,-nő a makrofágokon a B7-molekulák expressziója. Inkomplett Freund-adjuváns:antigént víz-olaj vizes fázisában oldják-fokozatosan kerül érintkezésbe sejtekkel Fehérjeantigén adjuvánsa: Aluminium-foszfát, vagy aluminium-hidroxid. Lassabban szívódik fel-hosszabb ideig inger lokális granulóma képződik:1-2 hétig ellenanyag-termelő plazmasejteket tartalmaz.

23